Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 233

Ideggyógyászati Szemle

1981. OKTÓBER 01.

A koponya-agy traumák következtében fellépő késői pszichoorganikus tünetegyüttesek—különös tekintettel a kártérítési perekre

HUSZÁR Ilona

A szerző esetismertetések segítségével közelíti meg a koponya-agy traumák következtében fellépő késői organikus pszichés károsodások diagnosztikai problémáit, melyek a kártérítési perek során merülnek fel. A poszttraumás enkefalopátia és organikus pszichoszindróma fogalmak értelmezését követően a késői organikus pszichés elváltozások tüneti képét Bleuler organikus pszichoszindróma felosztásának megfelelően foglalja össze és részletezi. Külön foglalkozik a trauma súlyosságára utaló jegyekkel és arra a következtetésre jut, hogy a körülírt károsodásoktól eltekintve — melyekhez a trauma körülményeinek és mechanizmusának elemzése segít — a trauma súlyossága és a késői organikus pszichés károsodások között összefüggés áll fenn. — Részletesen foglalkozik a PEG-ben, EEG-ben és a pszichológiai vizsgálatok során jelentkező eltérésekkel és diagnosztikus jelentőségükkel. Kisegítő vizsgálatoknak tekinti őket, melyek csak a klinikai vizsgálatokkal — elsősorban előzményi adatok, premorbid személyiség ismerete, életút elemzés, pszichopatológiai elváltozások, kórlefolyás — együtt értékesíthetők a poszttraumás enkefalopátia kórisméjében. Az enkefalopátia és neurózisok együttes előfordulását, ill. oki kapcsolatukat a traumához külön fejezetben tárgyalja és taglalja a részokok %-os aránya megállapításának lehetőségeit a munkaképesség csökkenésében vagy teljes elvesztésében. Bírálja a „járadék-neurózis” kórisméjének használatát a kórkép egyes összetevőinek kibontása helyett, mely fixált neurózisok, ill. egyéb reakciók kialakulását segíti és gátját képezi a rehabilitációs lehetőségek kibontakozásának.

Ideggyógyászati Szemle

1978. DECEMBER 01.

Adatok a kétoldali carotis-elváltozások sebészi kezeléséhez

DR. BODOSI Mihály, DR. MÉREI Tibor, DR. GÁCS Gyula

Agyi ischaemias tünetek hátterében nem ritkán fordul elő, hogy az a. carotis interna egyik oldali elzáródásához az ellenoldali carotis szűkülete is társul. Ezeknek az érelváltozásoknak sebészi megoldásaival kapcsolatban megállapítják, hogy az elzáródás oldalán extra-intracranialis anastomosis készítése, az ellenoldalon nyaki carotisrekonstrukció végzése javasolt. A műtétek sorrendjét a carotis-szűkület mértéke és jellege határozza meg. Amennyiben a szűkület elzáródásával rövid időn belül lehet számolni, úgy első lépésként a nyaki carotis-rekonstrukciót javasolt végezni, ellenkező esetben — az ischaemiás félteke védelme érdekében - a művi anastomosis készítése megelőzi a nyaki rekonstrukciót.

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

Morfológiai elváltozások agyi arteriosclerosisban

DR SZEGEDY László

A szerző az irodalmi adatok áttekintése, valamint a SOTE Psychiatriai Klinikán 1967-75 években érmegbetegedések következtében elhalálozott betegek neuropatológiai elemzése során összefoglalja az agyi érelmeszesedés morfológiai jellemzőit. Részletesen elemzi az extra- és intracranialis nagyerek, illetve az intracerebralis arteriolák elváltozásait, az azok között észlelhető különbözőségeket. Rámutat az agyi arteriosclerosis következményeként kialakuló parenshymakárosodások jellegére. Foglalkozik e károsodások kialakulásának kórélettani mechanizmusaival.

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚLIUS 01.

Lithiumkezeléshez csatlakozó EEG elváltozások

DR SZŰCS Rozália, DR GERÉBY György

78 önakasztott beteg klinikai és EEG-leleteinek ismertetése, a klinikai kórjelek és az EEG-abnormitások elemzése, valamint a terápiás lehetőségek fejtegetése az irodalom adatainak alapján. — Eltérően más vizsgálók véleményétől, szerzők tapasztalatai amellett szólnak, hogy az agy vérellátásának részleges zavara, bármilyen súlyos következményekkel jár is, legtöbbször reverzibilis károsodást okoz, amely megfelelő kezeléssel gyógyítható.

Ideggyógyászati Szemle

1974. DECEMBER 01.

Kórszövettani elváltozások hyperglycinaemiás (methylmalonsav acidaemiás) ikrek központi idegrendszerében

DR. SORSZEGI Pál, DR. LAKATOS Lajos, DR. SZOKOL Miklós, DR. CSORBA Sándor

Szerzők hyperglycinaemiás (methylmalonsav typusu acidaemiás) fiú ikrek központi idegrendszerében talált Leigh-féle subacut necrotizáló leukoencephalopathia kórszövettani jellegzetességeiről számolnak be. A klinikai kép rövid ismertetése után részletesen leírják és ábráikon bemutatják a neuropathologiai leleteket. Foglalkoznak az autosomalis-recessiv öröklés menetű Leigh-féle betegség és enzymopathia pathogenesisével.

Ideggyógyászati Szemle

1973. OKTÓBER 01.

Beta sugárzás okozta központi idegrendszeri elváltozások állatkísérletekben

CSANDA E., SZIKLA G., CL. Vedrenne, J. Talairach

Szerzők a humán stereotaxiás beavatkozásokban használatos yttrium oxid izotop (Y90) pálcikákat ültettek nyulak agyába és Evans-kék módszerrel vizsgálták az általa okozott vér-agy gát (VAG) zavarok dynamikáját. Szövettani összehasonlító vizsgálatokkal az Y90 oedematogen hatásának időbeli lefolyását és a VAG zavarok közötti kapcsolatokat is figyelemmel kísérték.

Ideggyógyászati Szemle

1972. SZEPTEMBER 01.

Nem-metastatikus idegrendszeri és izom-elváltozások emlőrákos betegnél

DR SZENDRŐI Mária, DR BENKE Bálint

Szerzők 4 7 éves emlőrákos nőbetegnél a tumor terjedésével közvetlenül nem összefüggő idegrendszeri elváltozások klinikai és kórszövettani tüneteit ismertetik. A klinikai kép a több mint 2 éves betegségtartam alatt előbb motoros rendszerbetegségre emlékeztetett, majd ehhez ascendáló jellegű ganglio-radiculo-myelitis társult. A kórszövettani elváltozások gyulladásos és degenerativ jellegűek voltak. A vázizomzatban fénymikroszkóposan csak kisebbfokú következményes neurogen atrophiát találtak, a submikroszkópos leletben azonban viszonylag ép izomrost szerkezet mellett az izom capillarisok általánosan előforduló basalis membran elváltozásokat mutattak.

Ideggyógyászati Szemle

1970. DECEMBER 01.

„Myopathiás" szöveti elváltozások neurogen izom-atrophiákban

DR. BODOSI Mihály

Szerző a Pécsi Ideg-Elmeklinika biopsiás és autopsiás anyagából a különböző neurogen izomkárosodásokban szenvedők közül válogatás nélkül vizsgálta 23 beteg excisumait, s kereste a myopathiás elváltozásokat. A gyakranlát ott dystrophiás jeleket az „ép" rostcsoportokban is megtalálta néha már hónapokkal a betegség kezdete után. Létrejöttükben jelentőséget tulajdonít a keringészavarnak. Felhívja a figyelmet, hogy a myopathiás jelek néha olyannyira dominálhatják a képet, hogy inkorrekt diagnosishoz vezethetnek.

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

A subacut encephalopathiák kórszövettanáról

TARISKA István

Szerző neuropathologiai vizsgálatok alapján megállapítja, hogy a Creutzfeldt-Jakob-féle betegség és a hozzá hasonló állapotok csoportokra osztásának kritériumai sem a szövettani elváltozások minősége sem topographiai eloszlása szerint nem eléggé biztosak ahhoz, hogy ellenvetés nélkül végrehajthatók lennének. Az esetek túlnyomó többségében a subacut spongiform encephalopathia szövettani jelei valósulnak meg; a klasszikus Creutzfedt-Jakob-syndroma ritka. Az elváltozások jellege alapján exogen pathogenetikai tényező hatására következtet, amelyek elsődlegesen az astrocyták károsítása révén valósulnak meg. Azokat a szövettani jeleket, amelyek a keringési, oxydatiós vagy értényező pathogenetikai felelősségére utalnak (polusokhoz közeli vagy érhatár területi maximumok) diffuz agyi megbetegedésekben ismeretes általános koponyaüregi dynamikai és nem elsődlegesen kóroki tényezőkre vezeti vissza. Állástfoglal abban a tekintetben, hogy a Creutzfeldt-Jakob-féle betegség a Pick- és Alzheimer-féle betegségtől megkülönböztetendő bántalom. Ennek ellenére vannak elkülönítési nehézségek (körülírt agyi atrophia, argyrophil elváltozások). Egy amyotrophiás dementia esetben a gerincvelő motoros neuronjaiban hyalin inclusiókat észlelt.

Ideggyógyászati Szemle

1969. AUGUSZTUS 01.

Elektrophysiologiai változások az agy localis elektronbesugárzása után

PÁSZTOR András, TOMKA Imre, SARKADI Ádám

Macskaagy somatosenzoros területét Van de Graaf generatorból nyert elektronsugárral besugároztuk. A besugárzást követő elektroencephalographiás változásokat chronikus epiduralis és mélyelektródák segítségével tanulmányoztuk. 1. 50-210 Krad sugártartomány határain belül minél nagyobb sugárdosist alkalmaztunk, annál hamarabb lépett fel az irritativ fázis és a görbék activáltsága annál kifejezettebb volt. 2. Az izgalmi szakaszra a görbék activáltságán kívül az állatok izgatott viselkedése is jellemző volt. 3. Az izgalmi stadium egy-két napos fennállását a depressiv EEG szakasz követte, amelyre a localis permanens ellapultságon kívül az ép occipitalis alfatevékenység volt a jellemző. 4. 210 Krad-os dozisok esetén az elváltozások irreversibilisek voltak. Az EEG kép látszólag rendeződött 50—150 Krad-os dosisok esetében, de a mélystructurákban az elektromos tevékenység mindvégig csökkent maradt. Az állatok érzés és tapintási fuctiojukat elvesztették és egyiköjük sem nyerte vissza a 2 hónapos túlélési idő folyamán. 5. A thalamus ventrobasalis structuráiban tapasztalt csökkent elektromos tevékenységet összefüggésbe hoztuk a thalamo-corticalis kapcsolatok révén kialakult retrograd sejt-degeneratióval.