Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 233

Ideggyógyászati Szemle

1991. JANUÁR 01.

A delirium tremens aktuális kérdései

DR. KÖRNYEY Edith

A referátum ismerteti a delirium tremens kialakulásában az alkoholfüggőség és megvonás, valamint az egyéb tényezők kiváltó, vagy provokatív szerepét. A pathogenesisben és pathomechanizmusban szerepeltethető faktorok ismertetéséből kitűnik hogy a komplex anyagcserezavarral járó delirium tremens hátterében álló biokémiai és pathophysiológiai elváltozások nem önmagukban, hanem együttesen hozzák létre a fokozott központi idegrendszeri ingerlékenységgel járó állapotot, amelynek legsúlyosabb klinikai megjelenési formája a delirium tremens.

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Az agyi érbetegségek korszerű szemlélete

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Sántha Kálmán professzorra való emlékezés és tisztelgés után az agyi érbetegségek epidemiológiáját közelíti meg a szerző a közel 100 OOO lakosú terület kórházi agyi érbeteg morbiditásának és mortalitásának az ismertetésével, 1986. és 1987. évekből. Ez a felmérés évi 404 heveny agyi ictusos beteg felvételét állapítja meg 100 OOO lakosra, azzal a megjegyzéssel, hogy nálunk növekvőben van az agyi érbetegek száma. Részletezi az agyi érbetegek korszerű kivizsgálásának menetét, de kihangsúlyozza a lelkiismeretes klinikai vizsgálat fontosságát is. Az utóbbi tíz évben végzett kutatásokról számol be, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az agyi érbetegségek pathológiájához. Ilyenek az intracranialis artériás dissectiók, az artériás atheromás plaque-ok bevérzései és az agyvérzések szövettanának az MR- és CT-módszerrel végzett összehasanliltó vizsgálatai. Lényeges, megállapítás, hogy a vasa vasorumok nem tűnnek el a basalis nagy artériák falából és forrásai lehetnek a dissectiós vérzéseknek. Az aneurysmás érfalelváltozások arra utalnak, hogy az aneurysmás betegek nagy részénél kiterjedt kóros érfalelváltozások vannak. Az angiomáknál gyakori epilepsziás rohamokat nemcsak a shunt-ös funkcionális keringési zavar, hanem súlyos, szövettani elváltozások is magyarázzák. A hazánkban alig vizsigált vascularis myelopathiák különböző formáinak rövid összefoglalása után, nagyszámú agy vizsgálata során a corpus amylaceumok gyakori és kóros megjelenése az agyi gátrendszerek zavarán és az astrocyták degenerációs elváltozásán kívül biokémiai tényezőkkel is magyarázható. Végül az ischaemiás „penumbra" különböző formáival, eloszlásávail foglalkozik és az ischaemiás ödémával való kapcsolatát hangsúlyozza ki, ami a klinikai gyakorlatban a terápia szempontjából igen lényeges.

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

EEG és az agytörzsi kiváltott válasz (BERA) vizsgálatok jelentősége hátsó koponyagödri térfoglaló folyamatoknál

DR ZOLTAY Gábor, DR CZIBULKA Ágnes, DR PYTEL József, DR BAUER Miklós, DR KELLÉNYI Lóránt

A szerzők hátsó koponyagödri térfoglalás során elvégzett 73 EEG és 50 BERA vizsgálatról számolnak be. A beteganyagot 3 csoportra osztották a tumor lokalizációja és az elektrogenesisben részt vevő struktúrák egymáshoz való viszonya alapján: kisagy féltekei tumorok, középvonali tumorok, kisagy-hidszögleti tumorok. Az EEG vizsgálatokkal 79 %-ban kaptak kóros elektromos tevékenységet műtéttel, ill. kórbonctani vizsgálatokkal igazolt hátsó scala tumorokban. Az EEG abnormitások gyakorisága összefüggésben volt a tünetek megjelenésének időpontjával, ill. az idegrendszeri tünetek súlyosságával a kisagy féltekei tumoroknál. BERA vizsgálatokkal a laesio pontosabb lokalizációját, ill. az agytörzs struktúrák érintettségének mértékére vonatkozóan nyertek adatot minden esetben, kivéve egy alkalommal, mely szövettanilag nem bizonyult tumornak. A kisagy féltekei tumorokban az V. hullám latencianövekedést, ill. az I.—V. IPLeltérés; középvonali tumoroknál az V. hullám latencianövekedést, az I.—V. IPL növekedést és bilaterális eltéréseket; míg a kisagy-hidszögleti tumoroknál az egyes hullámok successiv hiányát találták a legjellemzőbb változásoknak a kiváltott válaszok értékelése során. Az EEG és BERA vizsgálatok segítséget nyújtanak az agytörzsi működészavar felismerésében, de annak megállapítására, hogy a talált elváltozások hátterében tumor, vérzés, énnalformatio, gyulladás, vagy degenerativ folyamat áll-e, egyéb vizsgálatok is szükségesek.

Ideggyógyászati Szemle

1987. DECEMBER 01.

Látórendszeri károsodások sclerosis multiplexben

DR. PAPP Erzsébet, DR. COPF József, DR. PÁLFFY György

433 sclerosis multiplexes beteg közül 246 opticus laesios esetet dolgoztunk fel. A látórendszeri károsodás előfordulása 560%-os volt. Gyakoribbak voltak az opticus laesiot bizonyító elváltozások közül az enyhe, a betegnek sokszor szubjektív panaszt nem is okozó tünetek, mint a mindig látásromlással járó neuritis retrobulbaris. Opticus laesio mellett az agytörzsi és spinalis érintettség volt a leggyakoribb. A liquorban az OGP a határozott SM-es csoportban 800/o-ban fordult elő. Típusos neuritis retrobulbaris 19%-os gyakoriságú a beteganyagunkban. A demyelinisatios eredetű neuritis retrobulbaris során a visusromlás az esetek többségében 5/50-nél kisebb, a gyógyhajlam jó, a lefolyás szeszélyes. Neuritis retrobulbaris 150/o-ban az SM első schubjában jelentkezett. A betegség lefolyása során csak 4%-ban alakult ki neuritis retrobulbaris. Az inicialis neuritis retrubulbarist gyakorlatilag 5 éven belül követte a többi szisztéma érintettsége. Az SM lefolyása során jelentkező neuritis retrobulbaris is 5 éven belül alakult ki. A neuritis retrobulbarissa1 kezdődő SM lefolyását nem találtuk benignusabbnak.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Aneurizmás érelváltozások

DR. LEEL-LŐSSY Lóránt, DR. TÖRÖK Pál, DR. DOBAI József

Elhalt aneurizmás esetekben az artériákban talált morfológiai elváltozások több szempontból érdemelnek figyelmet. A tunica media sima izomsejtjeinek - hipertenzió nélkül - látott hiperpláziája és hipertrofiája spazmus hajlamot is jelenthet. Az aneurizma környéki artériák szubendoteliális intima-burjánzása eddig még ismeretlen eredetűnek bizonyult, amikor hipertenzió nincs a klinikai vizsgálatnál. A kifejezett intimális burjánzás annyira beszűkítheti az ér lumenét, hogy isémiás agyszövet károsodásnak is lehet oka. A kiterjedt burjánzás angiogrammon, mint „pszeudospazmus" mutatkozhat. Az aneurizma-nyélt leszorító csipeszek sajátságos szöveti átalakulást idéznek elő, a szomszédos épen maradó érfal teljes rendeződését hónapok után sem lehetett felfedezni.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁRCIUS 01.

Agytörzsi akinetikus mutismus

DR. NÉMETH György, DR. HEGEDŰS Katalin, DR. MOLNÁR László

A szerzők 6 beteg tüneteit és neuropatológiai elváltozásait foglalják össze, minden beteg a.m.-a agytörzsi károsodás - keringészavar - következtében alakult ki. Megfigyeléseiket az irodalmi adatokkal kiegészítve rámutatnak a tünetek és a kórbonctani elváltozások egybevetésének nehézségeire.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

A mielográfia és a komputertomográfia a spinalis daganatok diagnosztikájában

DR KÖNYVES-KOLONICS László, DR LÁNYI Ferenc

A szerzők 234 betegen végzett 283 mielográfiás és 23 CT vizsgálat alapján elemzik az intraspinalis tumorok esetén végzendő vizsgálatok technikáját, a különböző tumorok jellegzetes képét, a diagnosztikus nehézségeket. Megállapítják, hogy jelenleg e téren a legtöbb információ a vízoldékony, nem ionizálódó kontrasztanyagoktól várható. A jó és rosszindulatú elváltozások szövettani megoszlását táblázatban foglalták össze.

Ideggyógyászati Szemle

1985. ÁPRILIS 01.

A transoralis idegsebészeti műtétek javallata

PÁSZTOR Emil, VAJDA János, PIFFKÓ Pál, GÁDOR Ildikó

A mikroszkópos sebészeti technika lehetővé tette, hogy a craniocervicalis átmenet ventralis részén elhelyezkedő és gyakran súlyos, bulbaris tüneteket okozó patológiás elváltozások viszonylagos biztonsággal operálhatók. 11 transoralis műtéttel operált betegünk tapasztalata alapján tárgyaljuk a műtét javallatait.

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚLIUS 01.

Agyi mikro-ér-anastomosisok szöveti szerkezetéről és annak változásairól

DR. BODOSI Mihály, DR. MÉREI Tibor

A szerzők extra-intracranialis anastomosis-míítét után különböző időpontokban elhaltaknál vizsgálták a művi anastomosis szöveti szerkezetét. Megállapították, hogy a teljes endothelializáció az első postoperatív hónap végére befejeződik. Az időközben változó keringési viszonyok azonban a szöveti szerkezetet tovább alakítják: intimaburjá.nzás és - áramlási jellegzetességekkel összefüggésbe hozható - intimapárna-képződés jön létre. Mindezek az elváltozások azonban nem veszélveztetik a művi anastomosis működését, ha a műtét haemodynamikai zavart okozó érelváltozás esetén és kellő átmérőjű donor arteria birtokában történik.

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚLIUS 01.

Tubularis aggregatumok nem differenciált „metabolikus" myopathiában szenvedő testvérek izmában

DR. VIRGA Ágnes, DR. DIÓSZEGHY Péter, DR. VÁMOSI Bertalan, DR. MECHLER Ferenc

A szerzők férfi testvérpár betegségét ismertetik, melyre jellemző a fizikai terhelésre jelentkező izomfájdalom, enyhe paresis és a se. lactát értékének extrém emelkedése, az izomszövetben pedig elektronmikroszkóppal tubularis aggregátumok és enyhe quantitath- enzimhisztokémiai elváltozások mutathatók ki. A tünetcsoport olyan familiáris metabolicus nmyopathiára hívja fel a figyelmet, amelyben az enzimdefectus természetének, illetve a tubularis aggregátumok szerepének tisztázása további vizsgálatokat igényel.