Az SM diagnózisának, követésének és terápiájának aktuális kérdései

Az emlőrák miatt kemoterápiában részesülők nagy része nem elégedett azzal az információval, amit orvosától kapott. A betegközpontú gyógyszerészi ellátás segíthet a probléma áthidalásában.

A gyógyszerészek Kanada tíz tartományából 8-ban fizetséget kapnak azért, hogy az alapellátás keretében gyógyszerelés-áttekintést és gyógyszerelés-menedzsmentet szolgáltassanak a betegeknek. E két szolgáltatáson kívül egyre több gyógyszerész gondozásiterv-készítésben is részt vesz, az előbbi szolgáltatásokhoz hasonlóan betegközpontú célokra fókuszálva.

A tüsszentés egy olyan önkéntelen légzési reflex, mely a légutakba kerülő irritánsokkal és kórokozókkal szembeni védekezési mechanizmusként szolgál. A túlzott tüsszögés ugyanakkor elősegíti a légúti fertőzések terjedését, valamint pokollá teszi az allergiás rhinitisben szenvedők mindennapjait. A tüsszentési reflex neurális hátterének megértése és a reflex esetleges befolyásolása így mind az egyén, mind pedig a népegészségügy szempontjából nagy jelentőséggel bírhat. Li és munkatársai a Cell-ben megjelent cikkükben feltárnak egy, az orrot az aggyal összekötő idegi áramkört, mely egérben a reflex kiváltásáért felelős.

Régóta ismert tény, hogy a migrén gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Noha a jelenség pontos háttere nem ismert, egyre több adat utal arra, hogy a nem-specifikus hormonszintek fontos szereplői lehetnek a történetnek. Például az agyalapi mirigy által kiválasztott prolaktin, melynek szintjét a gonadális hormonok szabályozzák, a calcitonin gene-related peptide (CGRP)-vel interakcióba lépve fokozza annak migrént kiváltó hatását, állítja Avona és munkatársainak az Annals of Neurology-ben megjelent cikke.

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

A vezetők folyamatos odafigyelése és a többféle megközelítést alkalmazó, szervezeti szintű beavatkozások a leghatékonyabbak az orvosok kiégésének kezelése érdekében, de az egyéni szintű módszerek is jelentős hatékonysággal bírnak. A kiégésben szenvedő orvosoknak azonban mindenképpen érdemes szakemberhez fordulniuk, hangsúlyozza David Fessel és Cary Cheris kiégést megelőző mikrotechnikákat tárgyaló szakirodalmi áttekintése (Coronavirus Disease 2019 [COVID-19] and Beyond: Micropractices for Burnout Prevention and Emotional Wellness; J Am Coll Radiol).

A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.

A poszter a rendelői vérnyomás-monitorozás, a 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás, valamint az otthoni vérnyomás-monitorozás alapvető információt mutatja be.

A szerzők 22 aneurysma eredetű, lágyagyhártya alatti vérzés miatt az akut szakban felvett betegről számolnak be, akiknél a folyamatos áramlásisebesség-mérés adatait összevethették a klinikai állapottal és a CT-leletekkel. Azt találták, hogy a subarachnoidealis vérzést követő második napon már a betegek harmadában a későbbi spasmus kialakulására utaló, 90 cm/sec-nál nagyobb áramlási sebesség észlelhető, elsősorban azon az értörzsön, amelyen az aneurysma ül. A spasmus teljes megszűnése 3-4 hét múltán várható. A spasmust előjelző sebességnövekedés rendszerint 2 nappal (1-6 nap) a releváns klinikai tünetek megjelenése előtt már regisztrálható. Megállapították, hogy későbbi betegséglefolyás során csak akkor jelentkezett spasmus, ha a CT-vizsgálat jelentős vérmennyiséget talált a bazális ciszternákban vagy subarachnoidealisan. Mindezek alapján úgy vélik, hogy a transcranialis Doppler-szonográfia a lágyagyhártya alatti vérzésben szenvedők diagnosztikájából és ellenőrzéséből nem hagyható el.

Magyarországon a cerebrovascularis megbetegedések nagy gyakorisága alapján a szükségesnek látszó évi körülbelül 2800 rekonstrukciós érműtét helyett ennek csupán mintegy negyede történik. A megfelelő kivizsgálás után és a helyesen megválasztott műtéti indikáció alapján az arra rászoruló betegek várhatóan nagyobb számban eljutnak az érsebészeti osztályokra. A tünetmentes carotisszűkület esetén, amennyiben a szűkület meghaladja a 90%-ot, javasoljuk az angiográfiát és a műtétet. Tünetmentes szűkület műtéti indikációt képezhet speciális körülmények között. Transiens ischaemiás attack után, amennyiben ennek oka a carotis elváltozása és a szűkület 70% feletti, ez műtéti indikációt képez. Műtéti indikáció az emboliaforrást jelentő fekélyes plakk is. Stroke utáni állapotban, ha az angiológiai status instabil és újabb intracranialis elzáródást okozhat, ami a beteg életminőségének romlásához vezet, úgy a műtét indokolt lehet. Acut stroke állapotban csak nagyon kivételes estben áll fenn a carotisreconstructio indikációja. Ezzel szemben a halmozott TIA, crescendo TIA azok a sürgősségi állapotok, ahol a fenyegető stroke miatt sürgős műtétre lehet szükség. Végezetül a carotis interna és communis elzáródása azok a speciális állapotok, ahol esetenként műtét szóba jöhet. A vertebrobasilaris rendszer helyreállító érsebészetével kapcsolatban kevés a hazai tapasztalat. A multiplex supraaorticus érelváltozás következtében kialakuló cerebrovascularis szindrómák veszélye miatt ezen elváltozások műtéti megoldása ugyancsak indokolt. A műtéti beavatkozás nem pótolja a gyógyszeres kezelést.

Egyes szerzők elnémulásának háttérvizsgálata elvezethet bennünket a művészet és a pszichopatológia viszonyának jobb megértéséhez. A művészi tevékenység abbahagyása egyes esetekben pszichiátriai betegség következménye, más esetekben a pszichés zavar gyógyulásának a jele lehet. A kreativitásukat elveszítő kamaszoknál az elnémulás pedig a felnőtté válás egyértelmű jelének tekinthető.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az akut Covid-19-fertőzés lezajlása után számos betegnél hosszan tartó tünetek maradnak fenn. Ezek egy része szervi eredetű, rendszerint a szív- és érrendszert, a légző­rendszert, illetve a központi idegrendszert érinti, a tünetek másik része pedig pszichikai vagy pszicho­szomatikus jellegű. Szerte az országban nyitják kapuikat a „hosszú-Covid-ban”, illetve a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegeket ellátó ambulanciák. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának infektológiai-reumatológiai poszt-Covid szakrendelésének vezetőjét, Rákóczi Évát kérdeztük a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegek ellátásáról.