Lege Artis Medicinae

„Elég jó” orvosnak lenni – A szégyen felismerése és elfogadása

KELEMEN Gábor

A szégyen témaköre – akár a hibák eltussolását eredményező toxikus, akár a betegbiztonság javítására serkentő adaptív formában – két és fél évezreden át szinte hiányzott a medicina történetéből. A szerző a szégyen orvosi problematizálásának útját követi nyomon, elsősorban azon magyar pszichoanalitikus orvosok munkásságának tükrében, akik ebben a folyamatban szerepet játszottak. Az „elég jó” orvos koncepció tükrében vizsgálja a perfekcionizmus negatív, kiválóságot aláásó következményeit.

FÓKUSZBAN

hirdetés

Kombinációs terápiák a vesecarcinoma első vonalas kezelésében

KÜRONYA Zsófia

A metasztatikus vesedaganat első vonalas kezelése 2018-ban újabb mérföldkőhöz érkezett. Ebben az évben került bevezetésre az immunterápiás kombinációs kezelés az ipilimumab és nivolumab formájában. A következő években az immunterápia és célzott kezelések együttes alkalmazása hozott átütő sikert. Összefoglalónk célja a már Európában is törzskönyvezett kombinációs kezelések klinikai vizsgálatainak bemutatása kronológiai sorrendben, valamint bízva abban, hogy a jövőben finanszírozásra kerülnek hazánkban is ezek a kombinációk, rövid gyakorlati útmutatás arra vonatkozóan, miként döntsünk első vonalas alkalmazásuk során.

Ideggyógyászati Szemle

[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

URCUN Salim Yusuf és mtsai.

[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

Gondolat

Lehet-e tudatos a micélium?

A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető.

Idegtudományok

Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás strokeban

Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES-vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadék-fragmentációt és következményes disztális migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.


Lege Artis Medicinae

Ha nem lett volna Covid, talán nem is figyelnénk a majomhimlőre

VARGA János

A Covid-pandémia legsúlyosabb fázisából talán még ki sem lábaltunk, máris itt egy új, Afrikán kívül szokatlanul gyorsan terjedő vírus okozta járvány, a majomhimlő. Mennyire kell aggódnunk? Mit tudunk a kórokozóról és a betegségről? Hogyan fertőz, hogyan nem, és milyen súlyosságú tüneteket okoz? Erről kérdeztük Duda Ernő virológust, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzorát.

Képdiagnosztika

Mi látható a képen?

Elitmed apró

Kardiológiai szakasszisztens


Ajánló


PharmaPraxis

Etikai alapelvek a gyógyszerész-beteg kapcsolatban

A gyógyszerész-beteg kapcsolat etikai alapelveiről és az alapelveket érintő legfontosabb kihívásokról a Journal of Clinical and Diagnostic Research című folyóirat farmakológiai szekciója közölt áttekintő közleményt. Az iráni bioetikus-szerzők az angol nyelvű szakirodalom és az egyesült államokbeli Amerikai Gyógyszerész Egyesület etikai kódexe alapján a következő szakmai etikai témákat sorolják fel: betegjogok; autonómia és elégedettség; a kereskedelem és az üzlet kapcsolata a gyógyszerészi szolgáltatásokkal, valamint a gyógyszerek minőségével, biztonságosságával és hatékonyságával; a gyógyszerészi szolgáltatásokkal kapcsolatos speciális etikai kérdések, továbbá a tudomány monopolhelyzete és az emiatt bekövetkező potenciális ártalmak.

Milyen etikai problémákkal küzdenek a gyógyszerészek?

Viszonylag keveset tudunk azokról az etikai dilemmákról, amikkel a gyógyszerészek szembesülnek. E problémák súlyosságát és gyakoriságát eddig mindössze egyetlen, harminc éve megjelent vizsgálat próbálta megbecsülni. Az újabb vizsgálatok leginkább egy konkrét problémáról számoltak be: a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek problémának élik meg, hogy üzleti és kereskedelmi érdekeknek kell megfelelniük...

Idegtudományok

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás strokeban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutatnak be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigium-kimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A TLE intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.

Klinikum

Milyen gyakori a hosszú-Covid?

A vakcináció 15 vagy 50%-os hosszú Covid-csökkentő hatásával kapcsolatos kételyekkel kapcsolatban a kutatók elmondják: nemcsak a hosszú Covid definíciója bizonytalan, de az is igaz, hogy a különböző vizsgálatok különböző adatgyűjtéssel dolgoznak és különböző adatelemző módszereket használnak, és a nagy esetszám nem jelent automatikusan jó minőséget és nagy validitást, reprezentativitást. Az elektronikus egészségügyi adatok felhasználását például az is nehezíti, hogy azok, akik akut Covid betegségükkel kapcsolatban nem keresnek fel orvost, valószínűleg hosszú covidos tüneteikkel sem fognak.

A cukros üdítőitalok szerepe az elhízásjárványban és a krónikus betegségek prevalencianövekedésében

A túlsúly és az elhízás prevalenciája az elmúlt négy évtizedben megháromszorozódott. 2016-os adatok szerint az elhízás prevalenciája gyermekeknél 8%, férfiak között 11%, nőknél 15%. Ma a globális populáció 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a 2-es típusú diabetes (T2DM) vezető kockázati tényezője, továbbá coronariabetegséghez, stroke-hoz, és számos rákfajta kialakulásához vezethet. Az elhízással kapcsolatos költségek globálisan a nemzeti össztermék 2,8%-át emésztik fel, ami nagyjából megegyezik a dohányzás vagy a fegyveres konfliktusok költségével.



Hypertonia és Nephrologia

Hypertonia Magyarországon: jelenlegi helyzet és stratégiai javaslatok

A hypertonia a legjelentősebb cardiovascularis kockázati tényező a népesség szintjén: előfordulási gyakorisága az elmúlt 30 évben megduplázódott, a hypertoniások száma földünkön meghaladja az 1,2 milliárd főt és a magasvérnyomás-betegség globálisan évente több mint 10 millió ember életét követeli (1, 2).

Polyarthritishez társuló vesefunkció-romlás

A 69 éves nőbetegnek 2018-ban jelentkeztek időszakosan kézkisízületi fájdalmai, amelyek időtartama és intenzitása is folyamatosan nőtt. Ekkor reumafaktor- (RF-) értéke jelentősebben (354 IU/ml), süllyedése (We) mérsékelten emelkedett (33 mm/h) volt. Kézkisízületi röntgenfelvétele eróziót nem mutatott, illetve a klinikai kép alapján rheumatoid arthritis (RA) nem volt alátámasztható. Egy évvel a ünetek jelentkezése után a kontrasztanyagos MRI már igazolta a kisízületi synovitist.

Ideggyógyászati Szemle

BESZÁMOLÓK

Az utóbbi években a modern psychopharmaconok mellett a somatotherapia egyéb módszerei reneszánszukat élik. Á mi konferenciánkkal csaknem egyidőben a német ideg-elmeorvos Társaság Nürnbergben tart konferenciát az elektroshock kezelésről. Az utóbbi évek nemzetközi irodalmában egyre több közlemény jelenik meg újólag az EK-kezelésekről.

Angiographiával kórismézett és gyökeresen operált arteriovenosus angioma a gerincvelő nyaki szakaszán

A gerincvelő arteriovenosus angiomáinak sebészi kezelése csak az utóbbi években van elterjedőben bár Perthes [7] már 1927-ben közölt teljes eltávolítást követő kielégítő gyógyulást.

Lege Artis Medicinae

Női tekintet az orvostörténetben

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban megrendezett „Várószoba – női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján” című kortárs művészeti projekt számos, régóta mellőzött tudománytörténeti kérdést vetett fel. A testről, betegségről és egészségről való gondolkodásunkat nagyban meghatározza, hogyan beszélnek a különböző társadalmi intézmények – a politika, a kultúra, a történelemtudomány – ezekről a témákról. Ahogyan az is, amiről nem beszélnek, vagy legalábbis nem eleget. Úgy tűnik, a női gyógyítók és páciensek még mindig a periférián, a „várószobában” helyezkednek el.

Ha nem lett volna Covid, talán nem is figyelnénk a majomhimlőre

A Covid-pandémia legsúlyosabb fázisából talán még ki sem lábaltunk, máris itt egy új, Afrikán kívül szokatlanul gyorsan terjedő vírus okozta járvány, a majomhimlő. Mennyire kell aggódnunk? Mit tudunk a kórokozóról és a betegségről? Hogyan fertőz, hogyan nem, és milyen súlyosságú tüneteket okoz? Erről kérdeztük Duda Ernő virológust, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzorát.


eLitMed-videó