Lege Artis Medicinae

A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

OROSZ Éva

A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca. A két részből álló tanulmány csak az első folyamattal foglalkozik: bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadó pályára sodródott nemcsak a fejlett EU-országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is.

FÓKUSZBAN

hirdetés

„Hasznos és láthatatlan” – Recenzió Szilvia Molnár Üvegház című könyvéről

RECENZIÓ eLitMed

Szilvia Molnár húsbavágóan őszinte regényében az anyaság első heteiről ír, arról az állapotról, amikor mind az anya, mind a baba nagyon törékenyek. Olyan gondolatokról, melyeket letagadnánk, érzésekről, amelyek ijesztőek is lehetnek.

Helyünk a világban

A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából

STATISZTIKA eLitMed

A professor emeritus, MTA doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus a LAM szeptemberi számában elemezte nemzetközi összehasonlításban a magyar egészségügy financiális helyzetét – az összkép pedig a vártnál is lesújtóbb.

Lege Artis Medicinae

Pénzt, vagy életet?! Gondolatok a magyar egészségügy finanszírozásáról Orosz Éva tanulmánya kapcsán

KAPÓCS Gábor

Orosz Éva részletes elemzése nem csupán mintaértékű és egyben hiánypótló, hanem alapvető szakirodalmi forrása lesz mindenkinek, aki a következő években, évtizedekben a magyar egészségügy mélyrepülésének okait keresi majd.

Idegtudományok

Biztató eredményt értek el szegedi kutatók a migrén elleni küzdelemben

HUN-REN MKH eLitMed

A szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja – legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása szemszögéből.


Orvoslás és társadalom

Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben.


Ajánló


Orvoslás és társadalom

Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen

Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben.

HCM – az örökletes és alattomos szívizombetegség

Péter kétszer kapott új esélyt az életre az elmúlt 10 évben, pedig ő igyekezett mindent megtenni egészségéért. Csakhogy öröklött szívbetegsége van: úgynevezett obstructív hypertrophiás cardiomyopathia. Az érintetteknek tudatosságra, a többieknek újraélesztési tudásra van szüksége.

Hírvilág

Hetedik alkalommal lehet pályázni a Richter Anna Díjra

Az elmúlt hat évben a Richter Gedeon Nyrt. által alapított Richter Anna Díj 32 hiánypótló ötlet megvalósulását tette lehetővé, összesen 128 millió forint támogatással. Az egészségügyi, oktatási és gyógyszerészeti dolgozók mellett a diákok is fontos szerepet kaptak az idei eseményen, hiszen a közönségszavazatok segítségével két projekt is az ő közreműködésükkel valósult meg.

Hétvégi lapszemle: reggeliző klubok a brit iskolákban

Testedzés betegen, iskolai reggeliző klubok Angliában, a „legnépszerűbb”’ műtétek Európában; gyermekorvos előadása a gyermekvédelemről, évekig elhúzódó gyógyszertámogatások. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Gondolat

„Hasznos és láthatatlan” – Recenzió Szilvia Molnár Üvegház című könyvéről

Szilvia Molnár húsbavágóan őszinte regényében az anyaság első heteiről ír, arról az állapotról, amikor mind az anya, mind a baba nagyon törékenyek. Olyan gondolatokról, melyeket letagadnánk, érzésekről, amelyek ijesztőek is lehetnek.

Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban

Szeptember 19-én kerül mozikba Szimler Bálint rendező (Itt vagyok, Balaton Method) Fekete pont című játékfilmje, melyben egy Berlinből hazaköltöző ötödikes kisfiú, Palkó és egy pályakezdő tanárnő, Juci nézőpontjából ismerhetjük meg a magyar oktatási rendszer problémáit – és talán ennél többet is.



Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Nephrologiai Társaság XXXVIII. Nagygyűlése

Túl a Covid korszakon, a tavalyi nagysikerű nagygyűlés után, újabb seregszemlére készül a magyar nephrológia. A bezártság és bizonytalanság, a „zoom” időszak után jó volt látni, ahogy elemi erővel tört fel az igény a személyes találkozásokra. A találkozókat pedig tartalommal kell megtölteni; szerencsénkre, inkább a „bőség” zavarával küszködünk, a témák, az új felfedezések, a klinikai megfigyelések sokasága feszegeti a konferencia időkorlátait.

A Magyar Hypertonia Társaság XXX. Jubileumi Kongresszusa TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMA

Harminc évesek lettünk. Alkalom és lehetőség ez arra, hogy visszatekintsünk és emlékezzünk az elmúlt három évtizedre. Az első Magyar Hypertonia Symposiumot 1991-ben Dr. Török Eszter, Dr. de Châtel Rudolf és Dr. Farsang Csaba szervezte az Európai Hypertonia Társaság (ESH) Milánóban tartott kongresszusának szatellita rendezvényeként. Ezen a kongresszuson az a tény, hogy több mint 400 magyar résztvevő volt, már jelezte a téma iránti nagy hazai érdeklődést.

Ideggyógyászati Szemle

[Visszatérő, egyidejű központi idegrendszeri demyelinisatio perifériás demyelinisatióval/nodopathiával – egy szeronegatív beteg esete]

[A kombinált centrális és perifériás demyeli-nisatio (CCPD) ritka kórkép. A központi idegrendszer (CNS) és a perifériás idegrendszer (PNS) egyidejű érintettségével járó betegségkezdet és kiújulás kivételes. Az esetek 70%-ában kimutatták az antineurofascin antitestek jelenlétét, de léteznek szeronegatív betegek is. Bemutatunk egy szeronegatív recidiváló CCPD-esetet. ]

[A vertebrobasilaris elégtelenség  és a Meniere-kór értékelése: A nyaki vestibularis kiváltott myogen potenciál és a videós fejimpulzustesztből nyert felismerések]

[Ennek a prospektív vizsgálatnak a célja a videós fejimpulzusteszt (vHIT) és a cervicalis vestibularis kiváltott myogen potenciál- (cVEMP-) eredmények különbségeinek vizsgálata volt olyan vertebrobasilaris elégtelenségben (VBI) és Meniere-kórban (MD) szenvedő betegek között, akiknél epizodikus szédüléses rohamok jelentkeznek.

A vizsgálatba összesen 27 VBI- beteget és 37 MD-beteget vontunk be egy tercier szakorvosi központban. A felvételi kritériumokat akkor teljesítették a betegek,
ha legalább két korábbi szédüléses rohamuk volt, és a roham alatt nem volt semmilyen neurológiai tünetük. Minden betegnél a tiszta hang audiometriai vizsgálatokat követően horizontális csatornás (h)-vHIT- és cVEMP-értékelést végeztünk. Először a vHIT- és a cVEMP-eredményeket elemeztük a VBI-bete-gek alacsony és magas áramlási oldalára vonatkozóan. Ezt követően a VBI-betegek alacsony áramlási oldalának és az MD-bete-gek érintett oldalának adatait hasonlítottuk össze.

Az átlagos vHIT-érték a VBI-betegek alacsony és magas áramlási tér-fogatú oldalain 0,68, illetve 0,88 volt. Az MD- betegeknél az érintett és az egészséges oldal átlagos vHIT-értékei 0,77 és 0,87 voltak. A VBI-betegek 66,7%-ánál és az MD-betegek 51,4%-ánál rendellenes eredményeket figyeltünk meg, és az eredmények között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p > 0,05). Az érintett oldal vizsgálatakor a cVEMP-válaszok az MD-betegek 41%-ánál és a VBI-betegek 48%-ánál hiányoztak, a csoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p > 0,05).

A vHIT- és a cVEMP-érté-kelések a radiológiai vizsgálatokat kiegészítő eszközként használhatók a VBI klinikai diagnózisában és utánkövetésében. Mindazonáltal, a vHIT- és a cVEMP-leletek között nem észleltünk szignifikáns különbségeket az MD- és a VBI-betegeknél.]

Lege Artis Medicinae

Gyógyítás, kertek, asszonyok – Lorántffy Zsuzsanna az egészség szolgálatában

17. századi helyzetkép: „…eb a török, kutya német és ezek ketten megemésztenek bennünket” – írta egyik levelében Bethlen Miklós (1642–1716) Teleki Mihálynak (1634–1690) 1677-ben. Ez a fél mondat röviden és kifejezően jellemzi azt az áldatlan állapotot, ami Magyar­országon a három részre tagolt ország korában uralkodott. A lakosság körében igen nagy volt az ínség minden tekintetben, hanyatlás jellemezte a kultúrát, a tudományokat, elvétve lehetett csak orvost, patikust találni.

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.


eLitMed-videó