Egy lépéssel közelebb a bolygó elpusztításához, „csendes járvány” Európában; rosszra értékelt magyar egészségügy, növekvő szegénységi rés, anyátlan kórtermek és vita az eutanáziáról. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

A Potsdam Institute for Climate Impact Research (PIK) által közzétett jelentés szerint a Föld kilenc kulcsfontosságú rendszeréből hatot, sőt, hamarosan hetet már megsértettünk, ezzel veszélyeztetve a bolygó életfenntartó képességét (planetary boundary science) – írja a The Guardian. Ezek a rendszerek olyan területeket foglalnak magukban, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a földhasználat és az édesvizek állapota, a légköri aeroszolterhelés és a tengerek, óceánok savasodása – utóbbi kapcsán mérhető egy újabb határátlépés. A határok átlépése márpedig fokozza az esélyét a visszafordíthatatlan változásoknak és az olyan „tipping point”-ok elérésének, amelyeken túl a rendszerek instabillá válhatnak. Bár ezek a határátlépések nem jelentenek azonnali katasztrófát, hosszú távú kockázatokat rejtenek magukban mind az emberiség, mind az élővilág számára. A jelentés külön hangsúlyozza az őslakos közösségek tudását, akik évezredeken keresztül fenntartható módon éltek együtt a természettel, így ezen tudás segíthetne a megoldások kialakításában is.

***

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelenti az egyik legnagyobb veszélyt az európai közegészségügyre Hans Henri P Kluge, a WHO európai igazgatója szerint, aki az euronews-on megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy „vagy mi leszünk az a generáció, amely határozottan fellép az AMR ellen, megvédve ezzel egészségünket és a jövő nemzedékek egészségét, vagy az a generáció leszünk, amelyik elpazarolja az előttünk álló lehetőséget, és ezzel potenciálisan veszélybe sodorja a modern orvoslást, ahogyan azt ismerjük.” Ma már, az antibiotikumok széleskörű, és sokszor téves használata miatt az AMR közvetlenül évente több mint 1 millió halálesetért felelős, és közvetve 5 millió halálesethez kapcsolódik világszerte, ha pedig a növekvő trend folytatódik, 2050-re világszerte évente több mint 10 millió ember fog meghalni az antimikrobiális rezisztencia miatti „csendes járványban”. 

***

Alig van olyan magyar állampolgár, aki úgy véli, hogy a legjobb egészségügyi ellátásban részesül – írja a 24.hu. Az Ipsos friss nemzetközi kutatása alapján hazánkban a válaszadók mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás, míg 58 százalék szerint rossz. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok a rákot tekintik legnagyobb arányban veszélyesnek (38%), ezt követi a mentális betegség, a stressz, a túlsúly és a kábítószer-használat.

***

Mindösszesen havi 102 ezer forintból kénytelenek megélni a szegények Magyarországon, számolta ki a 444.hu az EUROSTAT szegénységi réssel kapcsolatos friss adataiból. Ez az arányszám azt mutatja meg, hogy a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők átlagos nettó jövedelme mennyivel marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis a mediánbér 60 százalékától. Minél nagyobb ez a mutató, annál mélyebb a szegénység az adott országban, és annál nehezebb kitörni a szegénységből. A tavalyi adatfelvételek alapján a szegénységi rés 29,5 százalék volt Magyarországon, ennél eddig csak 2000-ben mértek magasabbat. Mint írja a 444.hu, a magyar adat az Európai Unióban is kirívónak tekinthető, ennél csak Romániában és Szlovákiában mélyebb a szegénység. A legutóbbi adatok szerint a szegénységi küszöb 1,742 millió forint volt, ami havi szinten 145 185 forintot jelent, és mivel a szegények átlagos nettó jövedelme ennek az összegnek a 70,5 százaléka (29,5%-os rés), kiszámolható, hogy átlagosan havi 102 355 forint jövedelemből élnek a magyar szegények.

***

Anyátlan kórterem – így hívják az egyik magyarországi kórházban azokat a szobákat, amelyekben most is több olyan gyerek él, akiket a megszületésük után otthagytak a szüleik. A gyerekek között van, aki már 2-3 hónapja él a kórházban: eddigi életében legfeljebb az ottani folyosót vagy az udvart látta, és a kórházban jövő-menő orvosokkal, nővérekkel, páciensekkel találkozott – írja a telex.hu megrendítő riportjában. Sem az egészségügyi dolgozók, sem a kórházak nincsenek felkészülve arra, hogy huzamosabb ideig gondozzák a magára hagyott újszülötteket, akikből átlagosan havonta mintegy kétszáz van a kórházakban, többszöröse a tavalyinak. Éppen ezért idén július 1-től az örökbe adáshoz már nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a gyerekét közvetlenül a születés után az egészségügyi intézményben hagyja, az eljárás megindításához pedig elég, ha hat hétig nem jelentkezik a szülő.

***

Szintén a telex.hu számolt be a Brain Baron zajlott vitáról, melynek témája az eutanázia volt: Sándor Judit jogász, bioetikus, a LAM szerkesztőbizottságának tagja, a CEU tanára érvelt az eutanázia mellett, Frivaldszky János jogfilozófus pedig ellene, valamint meghívták Köves Slomót, a Egységes Magyar Izraelita Hitközösség főrabbiját is. A beszélgetésnek lett volna egy negyedik résztvevője is, Philip Nitschke, a Sarco Eutanáziagép feltalálója, ő azonban nem tudott megjelenni a beszélgetésen, mert nyomozás indult a találmányával kapcsolatban Svájcban.