Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 872

Ideggyógyászati Szemle

1974. SZEPTEMBER 01.

A gyermekkori család felbomlásának jelentősége a neurosis aetiopathogenesisében

DR. PERTORINI Rezső, DR. HORVÁTH Szabolcs, DR. JUHÁSZ Erzsébet

Irányított, fix kérdéseket feltevő interjúval nyert adataink feldolgozása során 280 férfi neurotikusból és 180 azonos nemű normál személyiségből álló mintát hasonlítottunk össze a gyermekkori család felbomlásának vizsgálatát tűzve ki célul. A minták az életkor, a foglalkozás és a családi állapot szempontjából homogének voltak. Sem a 18 éves kor előtti, sem a 7 és 4 éves kor előtti szülői elhalálozások vonatkozásában nem találtunk szignifikáns különbséget. A szülőktől való szeparáció is csak a házasságon kívüli születés esetében bizonyult jelentősnek a későbbi neurosis szempontjából. A gyermekek további életútját és a szülőket helyettesítő nevelési típusokat vizsgálva, a neurotikus mintában szignifikánsan több hányatott sorsú gyermeket találtunk, akiket az egyik helyről a másikra vándoroltattak. Az adatok analysise során ki lehetett mutatni, hogy nem a gyermekkori család felbomlásának a ténye, és nem a szülőket helyettesítő nevelés formája a döntő a későbbi neurotikus megbetegedés szempontjából, hanem azok a negatív emocionális és interperszonális kapcsolatok, melyek a gyermek számára instabil körülményeket teremtve, zavarokat idéznek elő a szocializációs és identifikációs folyamatokban. A sokszor ellentmondásos irodalmi adatok kritikai értékelése hasonló konklúziókra vezet.

Ideggyógyászati Szemle

1973. AUGUSZTUS 01.

Ketalar-anaesthesia az idegsebészetben

DR KISS József

A szerző a ketalar rövid ismertetése után beszámol az új, általános érzéstelenítési módszer előnyeiről és hátrányairól. Ezek ismeretében és az idegsebészeti anaesthesia speciális követelményeit figyelem be véve, intézetünkben kidolgozott indicatiók alapján 1970. októberében kezdték el alkalmazni az eljárást diagnostikai beavatkozások és kisebb idegsebészeti beavatkozások, műtétek érzéstelenítésére, elsősorban gyermekek és idősebb (55 év feletti) betegeinkél, sérültjeiknél. 80 ketalar-anaesthesia eredményeiről és ezek során nyert tapasztalataikról számol be, ezek között 10 olyan esetről is, ahol a diagnostikai eljárást közvetlenül intracranialis műtéti beavatkozás követte, és ezen mütétek érzéstelenítésénél az előző vizsgálat még bizonyos mértékben fennálló anaesthesiájára kellett alapozniok.

Ideggyógyászati Szemle

1973. ÁPRILIS 01.

Tájékozódó EEG vizsgálatok phenylketonuriás gyermekek családtagjainál

DR DONÁSZY Marianne

Szerző 9 verifikált phenylketonuriás gyermek családtagjain végzett tájékozódó jellegű EEG vizsgálatokat. A vizsgált személyek közül csak azok görbéi kerültek feldolgozásra, akiknél az EEG görbét feltételezhetően befolyásoló megbetegedés nem állt fenn, így további 3 személy EEG regisztratuma nem volt alkalmas az összehasonlításra. A vizsgálaton megjelent 24 hozzátartozót nem, kor és rokonsági fok szerint osztja fel. A kapott görbék közül 13 mutatott eltérő, illetve kifejezetten kóros mintát. Szerző az eltérés súlyossági fokozata alapján 3 csoportba sorolta a görbéket. Az esetek kevés száma messzebbmenő következtetések levonását nem teszi még lehetővé, a vizsgálatok folytatása és kibővítése tervezett.

Ideggyógyászati Szemle

1972. AUGUSZTUS 01.

Magnéziumvizsgálatok a dystrophia musculorum progressivában szenvedő gyermekek testnedveiben

DR LUDMÁNY Konrád, DR TOLNAI Alajos, DR JEZERNICZKY Judit

Dystrophia musculorum progressivában szenvedő gyermekek testnedveiben vizsgálták a magnézium eloszlását. A serum-érték és a renalis ürítés mértéke lényegében nem különbözött a kontroll-csoportétól. A liquor cerebrospinalis magnézium concentratiója értékelhetően alacsonyabb volt a normálisnál.

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Az aesthetikai választás tényezői

JAKAB Irén

Kísérletes vizsgálatainkból kitűnik, hogy az aesthetikai választást gyermekeknél a képek tulajdonságai a következő sorrendben befolyásolják: szín – stílus — tartalom. A kísérleti személyek sajátosságai között az életkor látszik legfontosabbnak, a nem a következő döntő tényező volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a beszámolónkban szereplő gyermekek mind Boston és környéke középosztályából származnak a megfelelő szociális-kulturális háttérrel.

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Felnőtt korban felismert szósüketség

VÁRADY Géza

Megállapíthatjuk, hogy a beszéd nem elemi képesség, mint speciális humán functio résztvesz az össz-személyiség értékeinek felépítésében, ezért szükséges, hogy a jövőben a therapia és a rehabilitatio szempontjából reményteljes szó-süket betegek időben történő felismerése érdekében részletes és consultativ vizsgálatokban részesüljenek a hallás és beszédzavarban szenvedő gyermekek, hogy egyéni és társadalmi jelentőségéhez méltó figyelmet és segítséget kapjanak mind a neuropsychiatertől, mind a logopaedikustól.

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

Heerfordt-syndroma cerebralis angioma cavernosumban szenvedő epilepsiás nőbetegen

FEJÉR Arthur, MAJTÉNYI Katalin, KISS István

39 é. korában meghalt nőbeteg esetét ismertették, akinél 6 évvel halála előtt Heerfordt-syndroma zajlott le, symmetriás nyál- és könnymirigy-duzzanat, könnyezés, conjunctivitás, chemosis, jobb oldali papillitis majd bal oldali facialis bénulás tüneteivel. A szövettani feldolgozás során talált pontin granulokat a sarcoidosis késői elváltozásának értékelték, a szervi elváltozások viszont az angiitises alak képét mutatták. Mindezekhez multiplex agyi angioma cavernosum társult, ami à 17 év óta jelentkező epilepsiás rohamokért tehető felelőssé.

Ideggyógyászati Szemle

1963. SZEPTEMBER 01.

Elektroenkephalographiás vizsgálatok congenitalis vitiumos gyermekeknél

RÁKOS György

80 congenitalis vitiumban szenvedő gyermeknél elektroenkephalographiás vizsgálat történt. 40 nem cyanotikus, cardialisan kompenzált, klinikailag ép idegrendszerű gyermek közül mindössze egy coarctatio aortaeban szenvedőnél találtunk eltérést. 40 cyanotikus típusú congenitalis vitiumos közül 13-nál lehetett eeg-vel cerebralis károsodást kimutatni. A haematológiai adatok és az eeg-abnormitás között összefüggést nem találtunk. Az átlagosnál nagyobb számban volt eltérés azok között a gyermekek között, akiknél súlyos szellemi visszamaradottság, illetve hirtelen fokozódó hypoxiával járó dyspnoes cyanotikus roham volt.

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

[A gyermekkori neurózisok problémájáról]

GÖLLNITZ Gerhard

[Óva int a "gyermekkori neurózis" fogalmának túlságosan tág kiterjesztésétől. A gyermekkori hibák, a fázishoz kapcsolódó gyermeki rossz helyzetek, a pszichogén reakciók, a pszichogén fejlemények és még az egyszerű abnormális élményre adott reakciók sem feleltethetők meg a neurózisoknak. Ehhez a diagnózishoz rendellenes pszichogén fejlődésre van szükség, amely olyan szomatikus és pszichés zavarokhoz vezet, amelyeket a gyermek már nem tud kompenzálni, és amelyeket maga a gyermek is furcsának és zavarónak érzékel. Részletesebben foglalkozunk az enkefalopátiás gyermekek sajátos környezeti fogékonyságával és ezáltal neurózisra való hajlamával is, akiknél sérült az elhatárolódás és bizonyos élmények lezárásának képessége, valamint az intrapszichés reakciók gátlása és megfékezése. Ezek a gyermekek ingadozó biotonnal rendelkeznek. Alapvető fenntartások merülnek fel a "gyermekkori pszichopátia" kifejezés használatával szemben, annál is inkább, mert a pszichológiai jellemzők öröklődésének tézise, amely semmiképpen sem bizonyított, túlságosan könnyen csábít arra, hogy az ember hagyja magát befolyásolni és megbénítani terápiás tevékenységében. ]

Ideggyógyászati Szemle

1961. DECEMBER 01.

Sclerosis multiplex és generalisalt reticulosarcoma együttes esete

PAPP Mátyás, KIRÁLY Ferenc

63 éves betegnél kb. 20 éven át sclerosis multiplex volt jelen, mely schubokban progrediált. Halála előtt 8 hónappal generalizalt nyirokcsomó megnagyobbodások léptek fel. A boncolási és szövettani vizsgálat testszerte generalizált reticulosarcoma mellett a központi idegrendszerben diffus lágyburki és perivascularis daganatos burjánzást mutatott. A pia-glia membrana jelentéktelen kivétellel mindenhol gátat vetett az idegszövetbe való átterjedésnek, kivéve a corpus pinealét, ami a corpus pinealenak pathológiás folyamatokkal szembeni sajátságos biológiai magatartásának tulajdonítható. A központi idegrendszerben a perivascularis űrökben helyetfoglaló daganatos burjánzás mellett többgócú velőtlenedést találtunk, melyek elhelyezkedésükben és szövettani jellegzetességükben idős sclerosis multiplexes gócoknak felelnek meg. A szövettani kép és a klinikai lefolyás alapján a leírt esetet két különálló megbetegedés véletlen találkozásának kell tartanunk.