Ideggyógyászati Szemle

Ketalar-anaesthesia az idegsebészetben

DR KISS József1

1973. AUGUSZTUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1973;26(08)

Az aneasthesiologia fejlődése , az egyre újabb gyógyszerek, anaestheticumok és eljárások alkalmazása kétségtelenül egyre inkább kielégíti az idegsebészet speciális igényeit, amelyeket az az anaesthesiával szemben támaszt.

AFFILIÁCIÓK

  1. SZOTE II. sz. Sebészeti Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A corpus callosumba és az oldalkamrába terjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldása

DR FÉNYES György, DR VISZT József, DR VÁRHELYI Károly

Az agy felszínén elhelyezkedő arterio-venosus angiomák radicalis eltávolításaival szerzett kedvező tapasztalatok után, a centralis területek, beszédközpontok közelében elhelyezkedő, a corpus callosumba, a kamrákba beterjedő arteriovenosus malformatiók műtéti megoldására irányultak az idegsebészek törekvései.

Ideggyógyászati Szemle

Az agyi erek szűkületének felismerése és idegsebészeti jelentőségük

DR BODOSI Mihály, DR MÉREI Tibor

Átmeneti ischaemiás attackok és az agyi erek sclerosisa közötti összefüggés régóta ismeretes és nem ritkán bevezet , ill. jelzői a kialakuló súlyos tünetegyüttesnek (Penzoldt, 1881; Hunt, 1914; Gurdjian és mtsai, 1955, 1961 stb.). Az elmúlt 15 évben egyre nagyobb jelent gű az átmeneti ischaemiáért felelős érelváltozások angiographiás

Ideggyógyászati Szemle

Osteomalatiára utaló laboratóriumi leletek antiepileptikumokkal kezelt betegekben

DR MORVAI Endre, DR HEGYI Zsuzsa

Az anticonvulsiv gyógyszerek jelentős része fokozza a D-vitamin szükségletet. Ez a mellékhatás csak néhány éve ismeretes. Kruse 1968-ban közölte, hogy Németországban a hosszú időn át antiepileptikumokkal kezelt saceres gyermekek között gyakori a D-vitamin hiányállapot [14].

Ideggyógyászati Szemle

Nyaki gerincsérültek kezelése spinofusióval

DR MÉREI F. Tibor, DR KOPA János, DR BODOSI Mihály

A nyaki gerinc törésej és ficamai túlnyomó többségükben a gerinccsatorna szűkületével járnak, s ellátásuknál lényeges, hogy e csatorna eredeti tágasságát rövid időn belül visszaállítsuk, ebben a helyzetben megtartsuk, majd rögzítsük.

Ideggyógyászati Szemle

Enzym-vizsgálatok phasisos psychosisban szenvedő betegeknél

SZILÁGYI Á. Katalin

A serum enzymek activitas változásait - általában emelkedését - olyankor szoktuk észlelni, ha valamely szerv károsodott. Ez az összefüggés teszi az enzym-vizsgálatokat a klinikai diagnostica számára annyira hasznossá.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Intraoperatív elektrofiziológia elokvens idegrendszeri struktúrákat érintő idegsebészeti beavatkozások során

FEKETE Gábor, NOVÁK László, ERÕSS Loránd, FABÓ Dániel, BOGNÁR László

Célkitűzés - Elokvens idegrendszeri struktúrák környezetében végzett idegsebészeti műtétek során használt intraoperatív elektrofiziológiai monitorozással kapcsolatban szerzett tapasztalataink összefoglalása. Betegek és módszerek - Retrospektív vizsgálatunkba 60 beteget vontunk be, akik esetében elokvens idegrendszeri struktúrákat érintő betegségek idegsebészeti ellátását végeztük 2011. május és 2012. március között. Minden esetben a műtétek során intraoperatív elektrofiziológiai diagnosztikát végeztünk. Preoperatívan a betegek az elsődleges kórképnek megfelelő kivizsgáláson estek át. A műtéteket a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján, illetve az Országos Idegtudományi Intézetben végeztük. Huszonkét esetben történt agyideg-monitorozás, 10 esetben caudamonitorozás, 16 esetben motoros rendszer monitorozás, hat esetben komplex gerincvelő-monitorozás, három esetben gerincstabilizálás során alkalmaztuk, illetve három éber műtétet végeztünk. Eredmények - Az intraoperatív elektrofiziológia alkal-mazásával biztonságosabbá tudtuk tenni az elokvens ideg­rendszeri struktúrákat érintő idegsebészeti műtéteket, illetve optimalizálni tudtuk a daganatos betegségek esetében a reszekció mértékét. Következtetések - Tapasztalataink, illetve a nemzetközi irodalom szerint is az idegsebészetben előforduló nagy koc­kázatú műtétek során az intraoperatív elektrofiziológia elengedhetetlen feltétel a biztonságos és optimálisan kiterjesztett műtét végzéséhez.

Magyar Radiológia

Intraoperatív intracranialis ultrahangvizsgálatok az idegsebészetben

DOBAI József Gábor, GYARMATI János, IFJ. SZÉKELY György, CSÉCSEI György István

Az ultrahang-diagnosztika az 1940-es években indult el, és napjainkig nagy változáson ment keresztül. A történeti áttekintés után a szerzők Hawk 2102 típusú ultrahangos képalkotó berendezéssel végzett, 113 intraoperatív vizsgálat, illetve beavatkozás kapcsán szerzett tapasztalataikat mutatják be. Az irodalmi adatokkal összevetve tárgyalják az ultrahangtechnika jelenlegi alkalmazásának lehetőségeit az intracranialis idegsebészeti beavatkozások során. Az idegsebészeti intraoperatív ultrahangtechnika korszerű és egyszerű vizsgálati módszer, amelynek sokféle felhasználási területe van. Segítségével az intracranialis beavatkozásoknál a laesiók jól lokalizálhatók, ezáltal a műtéti rizikó csökken. Hátránya azonban, hogy az intracranialis képletek vizsgálatához speciális transzducerek, valamint a mai napig csontelvétel szükséges.

Ideggyógyászati Szemle

A praepontin ciszternák biportalis neuroendoszkópiája

REISCH Róbert, FRIES Georg, PATONAY Lajos, PERNECZKY Axel

Bevezetés - Míg bi- és multiportalis behatolásokat a sebészet számos területén alkalmaznak, az intracranialis idegsebészetben mind ez idáig az uniportalis feltárás az elfogadott technika. A szerzők jelen preklinikai tanulmányban a praepontin ciszternák biportalis neuroendoszkópos feltárási lehetőségeit dolgozták ki, és kadaveren elvégzett feltárásokkal tesztelték az új technika idegsebészeti felhasználhatóságát. Módszer - 34 friss, post mortem felnőtt humán kadáveren és 14 formalinnal fixált fejen összesen 48 alkalommal végeztek biportalis feltárást 1,7 mm és 4 mm átmérőjű, 0°, 30°, 70°-os optikák, valamint 5,0-6,5 mm külső átmérőjű trokárok segítségével. Eredmény - A praepontin régió elérésére hat különböző feltárás 10 féle kombinációját dolgozták ki, amelyek közül a következőket találták hasznosnak és biztonságosnak: 1. kétoldali supraorbitalis; 2. supraorbitalis-ipsilateralis anterior subtemporalis; 3. supraorbitalis-contralateralis anterior subtemporalis; 4. supraorbitalis-ipsilateralis posterior subtemporalis; 5. supraorbitalis-ipsilateralis interhemisphaericus; 6. supraorbitalis-contralateralis interhemisphaericus; 7. anterior subtemporalis-ipsilateralis interhemisphaericus; 8. anterior subtemporalis-contralateralis interhemisphaericus. Következtetés - A szerzők véleménye szerint a biportalis endo-mikrosebészi technika a praepontin térség elérésére effektív, és biztonsággal alkalmazható.

Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalatok Ketalar anaesthesiában végzett percutan carotis angiographiás vizsgálatokkal

DR. LIPCSEY Attila, DR. RÓTH János

1. Percutan carotis angiographias vizsgálat végzéséhez a Ketalar-anaesthesiát közkórházi gyakorlat számára is jó módszernek tartjuk. 2. Tapasztalataink szerint egyedül a kifejezett hypertonia jelent absolut contraindicatiot, saceres és chronicus alkoholista betegek altatásakor fellépő kellemetlen kísérőjelenségek Seduxen, illetve Venobarbital adásával kivédhetők. 3. Kiemeljük a Ketalar azon tulajdonságát, hogy a garat-, gége-, nyelési reflexek érintetlenül hagyásával, számottevő légzési depressio nélkül hoz létre teljes sebészi narcosist.

Ideggyógyászati Szemle

Lumbalis anaesthesia súlyos idegrendszeri szövődményeiről

JOÓ Béla, TAKÁCS Piroska

Míg első esetünkben a bal alsó végtag petyhüdt paresise és neuralgiás fájdalmai minden bizonnyal közvetlen idegrendszeri sérülés következménye, addig második esetünkben kizárhatjuk az idegrendszer közvetlen sérülését. A műtét utáni heves főfájás, szédülés, hányinger, fülzúgás minden bizonnyal meningealis izgalom következménye volt. A tünetek a kisagy hídszögletben levő liquor felszaporodására utalnak (meningitis serosa, circumscripta). A bénulás úgy keletkezhet, hogy a meningealis irritatióhoz másodlagos izzadmánnyal arachnitis társul. A következményes tünetek agyidegizgalomra vezethetők vissza, aminek oka az aseptikus meningitis. Az irodalmi adatok szerint az abducens bénulás az érzéstelenítést követő 2-12. nap között jelentkezik. Esetünkben a 11. napon . A legtöbb esetben a bénulás napok vagy néhány hét alatt megszűnik. Lehetséges és mint esetünk bizonyítja, maradandó bénulás. Ilyenkor talán allergiás mechanismus is szerepet játszhat a súlyosabb meningitis kiváltásában.