Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

[A gyermekkori neurózisok problémájáról]

GÖLLNITZ Gerhard

[Óva int a "gyermekkori neurózis" fogalmának túlságosan tág kiterjesztésétől. A gyermekkori hibák, a fázishoz kapcsolódó gyermeki rossz helyzetek, a pszichogén reakciók, a pszichogén fejlemények és még az egyszerű abnormális élményre adott reakciók sem feleltethetők meg a neurózisoknak. Ehhez a diagnózishoz rendellenes pszichogén fejlődésre van szükség, amely olyan szomatikus és pszichés zavarokhoz vezet, amelyeket a gyermek már nem tud kompenzálni, és amelyeket maga a gyermek is furcsának és zavarónak érzékel. Részletesebben foglalkozunk az enkefalopátiás gyermekek sajátos környezeti fogékonyságával és ezáltal neurózisra való hajlamával is, akiknél sérült az elhatárolódás és bizonyos élmények lezárásának képessége, valamint az intrapszichés reakciók gátlása és megfékezése. Ezek a gyermekek ingadozó biotonnal rendelkeznek. Alapvető fenntartások merülnek fel a "gyermekkori pszichopátia" kifejezés használatával szemben, annál is inkább, mert a pszichológiai jellemzők öröklődésének tézise, amely semmiképpen sem bizonyított, túlságosan könnyen csábít arra, hogy az ember hagyja magát befolyásolni és megbénítani terápiás tevékenységében. ]

ENG 1963;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

Az insulin érzékenység fokozása ganglionbénitókkal insulin shock kezelésben

MEZEI Béla, PÖSTYÉNYI Katalin, VÁRKONYI Péter

1. Hexamethon segítségével IS kezelés kapcsán a kóma adag 28 betegünkön 75—25%-kal volt csökkenthető. 2. Ilyen társítással a kóma általában hamarabb következik be, s a kísérő vegetatív tünetek is enyhébbek. 3. Hexamethonos kombinációnak semmiféle szövődménye nincsen.

HUN 1963;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

Az insulin érzékenység fokozása ganglionbénítókkal insulin shock kezelésben II.

MEZEI Béla, PÖSTYÉNYI Katalin, VÁRKONYI Péter

1. Synapleg segítségével IS kezelés kapcsán a kóma adagot 70,6% 54%-kal lehetett csökkenteni. 2. Synapleg társításával a kóma általában rövidebb időn belül következett be, mint Hexamethonos társítással. 3. A Synapleges kombinációnak szövődménye nem volt.

HUN 1963;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

A klinikai pharmakopsychológia néhány problémája az élmények felől nézve

SIMKÓ Alfréd

A pharmakopsychológiának mint klinikai tudománynak gyakorlati jelentőségét a strukturfenomenológiailag téjákozott psychopathológiával való kapcsolata határozza meg. Csakis ilymódon képes arra, hogy egy kérdéses psychotrop gyógyszer hatásdinamikájával korrelációba hozható élményeket megközelítse. (A statikus leképzésekből elvonatkoztatott — logikai értékű – definiciókkal dolgozó psychopathológiai felfogások e módszertan számára nem bizonyultak elégségeseknek.) A pharmakopsychiatriai kezelések javallatai szempontjából jelentős céltünetek (Freyhan, Hippius), illetve ilyen syndromatikák (M. Müller) elvének hangsúlyozása után az „Aktualbefindlichkeit" profenomenális fogalmát világítottuk meg, értve utóbbin a gyógyszeresen befolyásolható vitális dispositiók élményi vetületét. Friesewinkel felfogását követve a psychotrop gyógyszerek hatásjelenségeit az „Aktualbefindlichkeit"-változások dimenzióiba vetítettük. A pharmakopsychológia alaptörvényét ismertük meg abban a tapasztalatunkban, mely szerint minden kóros élmény csakis olyan mértékig befolyásolható gyógyszeresen, amennyire az a változtatható intencionalis dinamikával és „Aktualbefindlichkeit"-ekkel még mobilis kapcsolatban áll. Hackstein kritikai felfogásának ismertetése után a klinikailag jelentős hatás-disszociációk (H. W. Janz) kérdésével foglalkoztunk és ennek lényegét egy saját eseteinkből felhozott példával világítottuk meg. A hatásmegélést módosító fontosabb szubjektív tényezők felsorolásában Ziolko-t követtük. Rámutattunk az általunk többnyire oppozicióként értékelt „szubjektív intolerancia” jelenségeire.

HUN 1963;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

A Melipramin (imipramin) klinikai alkalmazásáról

NAGY A Tibor, PERTORINI Rezső

A szerzők 45 melipraminnal kezelt beteg klinikai adatait elemzik, leírják az adagolást, a kúra lefolyását, a mellékhatásokat, az egyéb szomatikus kezeléseket és a kúra során alkalmazott pszichoterápiát.

HUN 1963;16(04)