Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

Az insulin érzékenység fokozása ganglionbénitókkal insulin shock kezelésben

MEZEI Béla, PÖSTYÉNYI Katalin, VÁRKONYI Péter

1. Hexamethon segítségével IS kezelés kapcsán a kóma adag 28 betegünkön 75—25%-kal volt csökkenthető. 2. Ilyen társítással a kóma általában hamarabb következik be, s a kísérő vegetatív tünetek is enyhébbek. 3. Hexamethonos kombinációnak semmiféle szövődménye nincsen.

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

Az insulin érzékenység fokozása ganglionbénítókkal insulin shock kezelésben II.

MEZEI Béla, PÖSTYÉNYI Katalin, VÁRKONYI Péter

1. Synapleg segítségével IS kezelés kapcsán a kóma adagot 70,6% 54%-kal lehetett csökkenteni. 2. Synapleg társításával a kóma általában rövidebb időn belül következett be, mint Hexamethonos társítással. 3. A Synapleges kombinációnak szövődménye nem volt.

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

A klinikai pharmakopsychológia néhány problémája az élmények felől nézve

SIMKÓ Alfréd

A pharmakopsychológiának mint klinikai tudománynak gyakorlati jelentőségét a strukturfenomenológiailag téjákozott psychopathológiával való kapcsolata határozza meg. Csakis ilymódon képes arra, hogy egy kérdéses psychotrop gyógyszer hatásdinamikájával korrelációba hozható élményeket megközelítse. (A statikus leképzésekből elvonatkoztatott — logikai értékű – definiciókkal dolgozó psychopathológiai felfogások e módszertan számára nem bizonyultak elégségeseknek.) A pharmakopsychiatriai kezelések... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

A Melipramin (imipramin) klinikai alkalmazásáról

NAGY A Tibor, PERTORINI Rezső

A szerzők 45 melipraminnal kezelt beteg klinikai adatait elemzik, leírják az adagolást, a kúra lefolyását, a mellékhatásokat, az egyéb szomatikus kezeléseket és a kúra során alkalmazott pszichoterápiát.

Ideggyógyászati Szemle

1963. ÁPRILIS 01.

[A gyermekkori neurózisok problémájáról]

GÖLLNITZ Gerhard

[Óva int a "gyermekkori neurózis" fogalmának túlságosan tág kiterjesztésétől. A gyermekkori hibák, a fázishoz kapcsolódó gyermeki rossz helyzetek, a pszichogén reakciók, a pszichogén fejlemények és még az egyszerű abnormális élményre adott reakciók sem feleltethetők meg a neurózisoknak. Ehhez a diagnózishoz rendellenes pszichogén fejlődésre van szükség, amely olyan szomatikus és pszichés zavarokhoz vezet, amelyeket a gyermek már nem tud kompenzálni, és amelyeket maga a gyermek is furcsának és... tovább »