Ideggyógyászati Szemle

Sclerosis multiplex és generalisalt reticulosarcoma együttes esete

PAPP Mátyás1, KIRÁLY Ferenc1

1961. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(12)

63 éves betegnél kb. 20 éven át sclerosis multiplex volt jelen, mely schubokban progrediált. Halála előtt 8 hónappal generalizalt nyirokcsomó megnagyobbodások léptek fel. A boncolási és szövettani vizsgálat testszerte generalizált reticulosarcoma mellett a központi idegrendszerben diffus lágyburki és perivascularis daganatos burjánzást mutatott. A pia-glia membrana jelentéktelen kivétellel mindenhol gátat vetett az idegszövetbe való átterjedésnek, kivéve a corpus pinealét, ami a corpus pinealenak pathológiás folyamatokkal szembeni sajátságos biológiai magatartásának tulajdonítható. A központi idegrendszerben a perivascularis űrökben helyetfoglaló daganatos burjánzás mellett többgócú velőtlenedést találtunk, melyek elhelyezkedésükben és szövettani jellegzetességükben idős sclerosis multiplexes gócoknak felelnek meg. A szövettani kép és a klinikai lefolyás alapján a leírt esetet két különálló megbetegedés véletlen találkozásának kell tartanunk.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Neurologiai Klinikája és a II. sz. Kórbonctani Intézete

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[Fejlődés - Reakció - Folyamat]

NIKOLA Schipkowensky

[Ez a meghatározás a szomatikus és a pszichés élet elválaszthatatlanságát hangsúlyozza, ami nem jelenti azt, hogy ezek azonosak. De ez már hangsúlyozza, hogy az anyag az elsődleges, a szellem pedig a másodlagos; mert a forma tartalom nélkül elképzelhetetlen. A tudatot, mint az emberi lét legmagasabb formáját, nem szabad a szervének puszta epifenoménjének tekinteni. Bár a pszichés tevékenységet az agy végzi, annak tartalmát és logikai szerkezetét az objektív valóság határozza meg, amelynek szubjektív leképezése. A meghatározás utal az emberi személyiség biológiai eredetére is, amelynek további fejlődése a feltétlen reflexek és az időbeli kapcsolatok legbonyolultabb dinamikus sztereotípiáinak kialakulásával való kombinációján alapul. Végül, ez a meghatározás feltételezi a pszichiátria és a neurológia elválaszthatatlanságát is: ezek az orvosi tudomány egységes tagjai.]

Ideggyógyászati Szemle

A spinalis carcinoma metastasisok műtéti indicatióinak kérdéséről

PÁSZTOR Emil, NAGY Vilmos

40 spinalis cc. metastasisos beteg műtétjével szerzett tapasztalat alapján az egy gócú spinalis carcinoma metastasisok műtétjétől nem állunk el s nem jelent kontraindikációt egymagában a paraplegia sem. A műtéti indikációt és a várható eredményeket elsősorban a primer tumor hisztológiai és biológiai tulajdonságaitól, a betegség lefolyásától és a beteg általános testi állapotától tesszük függővé. Az operált és nem operált betegek katamnesticus értékelése alapján, a műtétet ajánlani tudjuk. Miután a compressio ill. a paresis súlyossága jelentős a postoperativ eredmények alakulásában, korai műtét kívánatos.

Ideggyógyászati Szemle

Nyaki csigolya-chordoma ritka tünetcsoportja

HAFFNER Zsolt, DÖMÖTÖR László, VACZÓ György

60 éves férfi nyaki elhelyezkedésű chordomáját ismertetik, melynek klinikai képe hullámzó lefolyású volt, s amelynek diagnosisát kórszövettani vizsgálattal sikerült csak tisztázni. Az eddigi irodalmi adatokkal ellentétben a C III. csigolyában reaktív marginalis sclerosis volt kimutatható, melynek létrejöttében a chordomának volt elsődleges szerepe. Az eset megerősíti azt a jelenséget, hogy a vertebralis chordoma klinikai képe nem jellemző és így klinikailag nehezen diagnostizálható.

Ideggyógyászati Szemle

Spiractinnal végzett elektroencephalographiás vizsgálatok

SOMOGYI István

A Spiractinnal végzett vizsgálatokból megállapítható, hogy: 1. A légzőcentumra gyakorolt hatásán kívül az agytörzsi diffus activatiós rendszerre is izgató hatású. 2. Epilepsiagyanús betegek elektroencephalographiás vizsgálata során provokáló szerként alkalmazható (főleg gyermekeknél). 3. Elvétve generalizált görcsrohamot is eredményezhet, melyet az epilepsiagyanús esetekben ajánlatos szem előtt tartani.

Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló a marseille-i EEG-tanfolyamról

WALSO Róbert

A szerző beszámol a marseille-i EEG tanfolyamról, melyet az „International Federation of Societies for EEG and Clin. Neurophysiology" rendezett 1961. aug. 28. és szept. 2. között Marseille-ben.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-asszociált Guillain–Barré-szindróma első hazai esete

AL-MUHANNA Nadim, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, JARECSNY Tamás, FOLYOVICH András

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) sporadikus, viszonylag ritka betegség. Legsúlyosabb formájában légzési elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Jelenleg még nem ismert a Covid-19-betegek GBS-megbetegedési kockázata, pedig a SARS-CoV-2-fertőzés elhúzódó pulmonalis károsító hatása a GBS okozta potenciális légzészavarhoz társulva nagy gyakorlati jelentőséggel bírhat. Az irodalom nem egységes a tekintetben, hogy a GBS a SARS-CoV-2 vírus direkt vagy indirekt következménye-e. A szerzők betegük kórtörténetét ismertetik, akit hazánk első Covid-19- fertőzésen átesett GBS-betegének tartanak. Az irodalomban közölt esetekhez hasonlóan az időbeli egybeesés miatt itt feltételezhető a Covid-fertőzés trigger szerepe. Eddig egyetlen betegben sem sikerült PCR-vizsgálattal liquorból kimutatni a SARS-CoV-2 vírust, így ebben a betegben sem.

Ideggyógyászati Szemle

A sclerosis multiplex diagnosztikája: Összefoglaló a McDonald-kritériumok 2017-es felülvizsgálatáról

CSÉPÁNY Tünde

A neuroimmunológiai kutatások robbanásszerű fejlődése a sclerosis multiplex kórlefolyását módosító kezelések bevezetéséhez vezetett a múlt század végén, ami maga után vonta a minél korábbi diagnózis szükségességét. A Sclerosis Multiplex Nemzetközi Diagnosztikai Munkacsoportja 2001-ben megalkotta az első demyelinisatióra gyanús klinikai tünet(ek) és az MR-, illetve egyéb paraklinikai vizsgálatok eredményeit kombináló McDonald diagnosztikus kritériumrendszert. Bevezette a multiplex fehérállományi demyelinisatiós patológiára utaló térbeli disszemináció és a krónikus gyulladást tükröző időbeli disszemináció fogalmát, amelyeken a betegség korai diagnózisa alapul. Az idők folyamán egyre precízebb rendszer fejlesztésére törekedve 2005-ben, 2010-ben módosításokat végeztek, hogy iránymutatást nyújtsanak a mindennapi gyakorlatban és kutatásokban. Az elmúlt évek során szerzett bizonyítékok alapján az utolsó módosítást 2017-ben végezték, törekedve a hibás diagnózis elkerülésére. A 2017-es McDonald-kritériumok továbbra is elsősorban azoknál a betegeknél érvényesek, akiknél típusos klinikailag izolált szindróma áll fenn. Az összefoglalóban részletezzük a központi idegrendszeren belüli laesiók időbeli és térbeli terjedésének bizonyítási feltételeit, a liquorban kimutatható oligoclonalis gammopathia diagnosztikus jelentőségét, szem előtt tartva, hogy a kórképnek nem lehet jobb magyarázata. A jövőben a kritériumok változatos populációkon belüli validálása szükséges, további kutatás szolgáltathat bizonyítékot a látóideg-károsodás, kiváltott válaszok, optikai koherencia tomográfia, fejlett képalkotó eljárások, szérummarkerek beépítésének szükségességéről a diagnosztikus kritériumokba.

Lege Artis Medicinae

Az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat

HARGITTAY Csenge, GONDA Xénia, MÁRKUS Bernadett, VÖRÖS Krisztián, TABÁK Gy. Ádám, KALABAY László, RIHMER Zoltán, TORZSA Péter

A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes előfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövődményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzők összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelőnyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szű­ré­sével és időben elkezdett kezelésével csökkenthetők a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek dep­ressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenőrzése.