Ideggyógyászati Szemle - 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

Éreredetű fülzúgás megszüntetése ballonkatéteres intravascularis érelzárással

DR SZABÓ Mihály

Agyi értorzképződmények, illetve érgazdag daganatok tápláló artériáinak lezárása e betegek kezelésében valamint műtéti előkészítésében már régebben polgárjogot nyert. A rendszerint direkt sebészi módszerek helyébe az utóbbi néhány évben az ún. endovascularis sebészet lépett: a tápláló artéria elzárása az angiographia kiegészítéseként rendszerint ballonkatéteres módszerrel történik, különféle anyagok felhasználása mellett [2, 4, 5, 8].

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

Pozitív és negatív tünetek krónikus schizophren betegeknél

DR BARTKÓ György, DR ZÁDOR György, DR HORVÁTH szabolcs, DR ARATÓ Mihály, DR FRECSKA Ede

A szerzők 76 krónikus schizophren betegnél vizsgálták a pozitív és negatív tünetek, illetve szindrómák prevalenciáját egymással, valamint szociodemográfiai, klinikai, neurológiai és biokémiai tényezőkkel való összefüggéseiket. A betegek több mint egyharmadának legalább 1 súlyos pozitív, kétharmadának legalább 1 súlyos negatív tünete volt és alig egyötödüknél észleltek intellektuális funkciózavart. 13 betegnél pozitív, 41-nél negatív szindrómát állapítottak meg. A pozitív és a negatív tünetek egymással nem függtek össze. A depressziós tünetek nem korreláltak a negatív tünetekkel. A pozitív tünetek az alacsony DBH aktivitással, a negatív tünetek a hospitalizációk időtartamával, a premorbid adaptációzavarral és a tardiv dyskinesiával függtek össze. Az életkor mindkét tünetcsoporttal, de ellentétesen korrelált. A negatív tünetek és az intellektuális deficit között feltételezett összefüggést egyértelműen nem sikerült igazolni. Az eredmények némi támpontot nyújtanak a pozitív és negatív tünetek alapján történő osztályozás érvényességéhez és használhatóságához.

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

EEG és az agytörzsi kiváltott válasz (BERA) vizsgálatok jelentősége hátsó koponyagödri térfoglaló folyamatoknál

DR ZOLTAY Gábor, DR CZIBULKA Ágnes, DR PYTEL József, DR BAUER Miklós, DR KELLÉNYI Lóránt

A szerzők hátsó koponyagödri térfoglalás során elvégzett 73 EEG és 50 BERA vizsgálatról számolnak be. A beteganyagot 3 csoportra osztották a tumor lokalizációja és az elektrogenesisben részt vevő struktúrák egymáshoz való viszonya alapján: kisagy féltekei tumorok, középvonali tumorok, kisagy-hidszögleti tumorok. Az EEG vizsgálatokkal 79 %-ban kaptak kóros elektromos tevékenységet műtéttel, ill. kórbonctani vizsgálatokkal igazolt hátsó scala tumorokban. Az EEG abnormitások gyakorisága összefüggésben volt a tünetek megjelenésének időpontjával, ill. az idegrendszeri tünetek súlyosságával a kisagy féltekei tumoroknál. BERA vizsgálatokkal a laesio pontosabb lokalizációját, ill. az agytörzs struktúrák érintettségének mértékére vonatkozóan nyertek adatot minden esetben, kivéve egy alkalommal, mely szövettanilag nem bizonyult tumornak. A kisagy féltekei tumorokban az V. hullám latencianövekedést, ill. az I.—V. IPLeltérés; középvonali tumoroknál az V. hullám latencianövekedést, az I.—V. IPL növekedést és bilaterális eltéréseket; míg a kisagy-hidszögleti tumoroknál az egyes hullámok successiv hiányát találták a legjellemzőbb változásoknak a kiváltott válaszok értékelése során. Az EEG és BERA vizsgálatok segítséget nyújtanak az agytörzsi működészavar felismerésében, de annak megállapítására, hogy a talált elváltozások hátterében tumor, vérzés, énnalformatio, gyulladás, vagy degenerativ folyamat áll-e, egyéb vizsgálatok is szükségesek.

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

Folyamatos EEG monitorozás carotis endarterectomia alatt

DR ZOLTAY Gábor, DR STEFANITS János, DR MÉREI F. Tibor

A szerzők 60 carotis endarterektomia alatt történt folyamatos EEG ellenőrzés eredményéről számolnak be. 33,3 % -ban kaptak változást a preoperatív EEG-hez képest a carotis interna keringésből való kirekesztése alatt. A legkifejezettebb EEG változásokat azokban az esetekben kapták, ahol a műtéttel ellentétes oldalon is találtak angiographiás eltérést. 20 beteg közül — akiknél a műtét során EEG változásokat észleltek — 16-nál preoperative is volt lassú abnormitás az EEG-n, a korábbi ischaemiás területnek megfelelően. A műtét alatt észlelt EEG változások nem voltak összefüggésben a carotis lezárásának időtartamával, s minden esetben reversibilisnek bizonyultak. Csak 1 beteg állapota romlott a műtét után. Tekintettel arra, hogy valamennyi EEG változás reversibilis volt, nem tartják szükségesnek az endoluminalis shunt használatát az embolisatio veszélye miatt. Az EEG értékes monitorozási lehetőség az agy funkcionális megítélésében CE alatt.

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális atriális nátriuretikus faktor (ANF)” jelentősége

DÓCZI T., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

Szintetikus patkány atriális nátriuretikus faktor (a prekurzor 101—126 fragmentumának) adása megakadályozta a hipoozmoláris folyadékterheléssel kiváltható agyoedema létrejöttét, és az idegszövet össznátrium tartalmának szignifikáns csökkenéséhez vezetett. Az agyszövet összkálium tartalma változatlan maradt. A szintetikus patkány ANF intraventrikuláris adása élettani feltételek között nem hozott létre változást az agy víz-, kálium- és nátriumtartalmában. Az intraventrikulárisan adott ANF esetleges elsődleges perifériás (szisztémás) hatása — az ebből következő másodlagos agyi ion- és víztartalom-változásokkal — kizárható volt, mivel a centrálisán bejuttatott hormon a szérum ozmolalitást, nátrium és kálium koncentrációt nem befolyásolta. Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy a centrálisán termelődő ANF az agyi víz- és elektrolithomeostasis szabályozásában résztvesz. Az idegszövet nátriumtartalmának szignifikáns csökkenése az agyi volumen reguláció elsődlegességét bizonyítja, hiszen hipoozmoláris feltételek között az idegszövet azonnal „ozmotikusán aktív elemeket” (főként extraeelluláris nátrium ionokat) veszít. Ezek az eredmények további adatokat szolgáltatnak ahhoz a feltételezéshez, hogy az agyi ion- és térfogat-homeostasist centrális neuroendokrin rendszer szabályozza. A későbbiekben az ANF szerepet játszhat az agyoedema kezelésében.

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

A Tolosa—Hunt-féle szindróma CT lelete

DR LEEL-ŐSSY Lóránt, DR HORVÁTH Gyula, DR ARATÓ géza

Egy 54 éves Tolosa—Hunt-szindróma képét mutató betegnél a CT vizsgálat az érintett oldalon a sinus cavernosus oldalsó falának szélesebb hyperdenzitását mutatta ki kontrasztanyag adása után. A beteg gyógyulása után az eltérés megszűnt. A lelet és a sinus cavernosus pontos topikai viszonyai arra utalnak, hogy a szemmozgató idegeket ellátó apró artériák gyulladásos folyamata okozza a betegséget.

HUN 1988;41(09)