Ideggyógyászati Szemle - 1986;39(12)

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

A gyermek- és ifjúkori neuropszichiatria helye és további fejlődése

W. Spiel

A gyermek- és fiatalkori neuropszichiátria fejlődését veszélyeztetik egyfelől olyan problémák, amelyek szakterületünk orvosi orientáltságából és definiálásából adódnak, másrészt, amelyek specifikus jellegűek. E kollíziók abból adódnak, hogy több paramedicinális foglalkozás, különösen a terápia területén intenzíven dolgozik és így a gyermek- és fiatalkori pszichiátria szakmai szemléletével kerülnek szembe.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Agyi aneurysma műtétek utáni ,,késői" ischemiás tünetegyüttesről*

DR KÖVÉR Ferenc, DR MÉREI F. Tibor, DR MÉSZÁROS István

A szerzők ismertetik az intracranialis aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzés műtéti megoldása után jelentkező „késői" ischemiás idegrendszeri tünetegyüttest. Bemutatják saját 3-éves klinikai anyagukban előforduló eseteiket. Az irodalmi adatokkal egybevetve elemzik ezen állapot kialakulását elősegítő tényezőket és leírják az ilyen esetben alkalmazható diagnosztikus és therapiás eljárásaikat. Ismertetik az Idegsebészek Világszövetsége (WFNS) által 1985-ben elfogadott új - a Glasgow Coma Scalán alapuló - aneurysmás beteg állapot-beosztást és kimeneteli osztályozást. A továbbiakban egységes, előre megtervezett vizsgálat-sorozatot kívánnak alkalmazni, amelynek célja a veszélyeztetett betegek folyamatos észlelésével a klinikai tünetek jelentkezése előtt megkezdett preventív kezelés.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

A mielográfia és a komputertomográfia a spinalis daganatok diagnosztikájában

DR KÖNYVES-KOLONICS László, DR LÁNYI Ferenc

A szerzők 234 betegen végzett 283 mielográfiás és 23 CT vizsgálat alapján elemzik az intraspinalis tumorok esetén végzendő vizsgálatok technikáját, a különböző tumorok jellegzetes képét, a diagnosztikus nehézségeket. Megállapítják, hogy jelenleg e téren a legtöbb információ a vízoldékony, nem ionizálódó kontrasztanyagoktól várható. A jó és rosszindulatú elváltozások szövettani megoszlását táblázatban foglalták össze.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Gyógyszeres kezelés mellett, illetve anélkül visszaeső schizophren betegek összehasonlító vizsgálata

DR BARTKÓ György, DR MAYLÁTH eszter

A szerzők 22 gyógyszeres kezelés mellett, illetve 35 anélkül visszeeső schizophren betegnél vizsgálták a stresszjellegű életesemények előfordulási gyakoriságát, valamint a relapszus pszichopatológiai képének és lefolyásának jellegzetességeit. Megállapították, hogy a fenntartó neuroleptikus kezelés mellett visszaeső betegek a kórházi felvételt megelőző hetekben és hónapokban több személytől független eseményt, főleg veszteségeket és családi konfliktusokat éltek át. A gyógyszeres kezelés nélkül visszaesőknél felvételkor és 28 napos kezelés után súlyosabb volt a pszichopatológiai kép és ez főleg a produktív élménytünetekben fejeződött ki. A gyógyszeres kezelés mellett visszaesők pszichopatológiai képe viszont nagyobb fokú javulást mutatott és a kórházi kezelés időtartama is rövidebb volt. Eredményeik alapján indokoltnak tartják a további összehasonlító vizsgálatokat a relapszus kialakulását befolyásoló egyéb tényezők bevonásával.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Corticalis vakság

DR GYURIS Jenő, DR KANDER Zoltán

A szerzők irodalmi áttekintést adnak a corticalis vakságról. Részletesen értékelik - 4 esetük kapcsán - a cerebralis angiographia szövődményeként kialakult corticalis vakság kialakulásának lehetséges útját, de hangsúlyozzák a vér-agygát károsodásának meghatározó szerepét. Felhívják a figyelmet a vakság kialakulása és lefolyása dinamikájának részletes és folyamatos szemészeti követésére.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Sclerosis multiplex és terhesség

DR BARÁTH Károly, DR KOVÁCS Krisztina, DR KISS Dezső, DR SZŐKE Béla, DR SOMLÓ Zoltán

A szerzők kilenc betegről számolnak be, akiknél közvetlen időbeli kapcsolat volt a terhesség és a sclerosis multiplex között. Elemzik az egyes esetekben a terhesség, illetve a terhességmegszakítás hatását a sclerosis multiplexre. Eredményeiket összehasonlítják az irodalomban leírtakkal, megállapítva, hogy az akut és progresszív sclerosis multiplexnél a terhesség megszakítást javasolt, lehetőleg a korai időszakban. A szakaszosan jelentkező formánál a beteg állapotából kell kiindulni a terhesség megtartását illetően.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Bromocriptine kezelés Parkinson syndromában, lassú és alacsony dózisú (,,slow and low") alkalmazásban

DR TAKÁCS Annamária, DR TÁRCZY Miklós, DR MOGYORÓS Ilona, DR CSANDA Endre, DR MAGYAR István

A szerzők a lassú és alacsony dózisú (,,slow and low") bromocriptine kezelés előnyeiről és lehetőségeiről számolnak be előrehaladott Parkinson syndromában. A módszer előnye abban foglalható össze, hogy a klinikailag már hatásos dózisok mellett kiküszöbölhetők a mellékhatások. További nagy előnye a kezelésnek, hogy bár ritkán, de lehetőség nyílik Madopar csökkentésre is.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Az alkoholos hallucinózisok kórlefelyása és genetikai vonatkozásai

DR GÁTI Ágnes, DR TRIXLER Mátyás, DR JÁDI Ferenc, DR PARÁDI József, DR BÁNKI Eszter

A szerzők 83 alkoholos hallucinózis miatt kezelt beteg katamnesztikus vizsgálatának eredményeit dolgozták fel. Anyagukban az alkoholos hallucinózis az alkoholos pszichózisok 1,9%-át tette ki. A kórlefolyás és a családban előforduló schizophrénia gyakoriság alapján az alkoholos hallucinózisok heterogén csoportot képeznek. A kórlefolyás alapján elkülöníthető egy schizophrén pszichózisba átmenő, magas családi schizophrén terheltséggel rendelkező, egy organikus dementiába torkolló és egy teljes remisszióval járó alcsoport. A két utóbbi csoportban a családi schizophrénia gyakoriság nem tér el lényegesen az átlagnépességben talált értékektől. A családban előforduló alkoholizmus gyakoriságra vonatkozó adatok megegyeznek a krónikus alkoholizmus és delirium tremens miatt kezeltek családjában észleltekkel. A megnövekedett öngyilkossági gyakoriság pedig az alkoholistákban becsült értékekhez áll közel.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Beszámoló az NDK Neuropathológiai Társaságának 9. Tudományos Űléséről

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Az ülés rendezői és házigazdái dr. D. Schmidt és dr. V. Herman voltak, akik először rendeztek neuropathológiai találkozót Brandenburgban. Ennek ellenére mind a tudományos, mind a társasági műsorok lebonyolításában és házigazdai minőségben a tapasztalt rendező rutinjáról és kedvességéről tettek bizonyságot.