Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 960

Ideggyógyászati Szemle

1987. AUGUSZTUS 01.

Kóros izgalmi tevékenység az alvásdepriváció utáni EEG-ben: hogyan egyeztethetők az elektromos és klinikai jelenségek?

DR. CLEMENS Béla, DR. BERECZ György

Az alvásdepriváció (AD) jelentőségét az epilepszia EEG-diagnosztikájában ma már nem vitatják. Sokan elemezték az aktivációs effektust az epilepsziás beteg és betegsége szempontjai szerint. Elemezték az aktivált görcsjeleket is, az EEG hagyományos szempontjainak megfelelően.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Spontán alvás és alvásdeprivációt követő alvás EEG-t aktiváló hatásának összehasonlítása „funkcionális" epilepsziában

DR. CLEMENS Béla, DR. MAJOROS Erzsébet

Benignus centrotemporális epilepsziás gyermekek egész éjszakai alvásának poligráfiás regisztrátumaiban az első alvásciklusban a típusos tüske-lassú kisülések gyakoriságát vizsgálták a szerzők és összehasonlították ugyanezen gyermekeknek az alvásdepriváció (AD) utáni EEG-felvételében talált tüskegyakorisággal. Az AD utáni ébrenlét, felszínes és mélyalvás-stádiumok aktivációs ereje szignifikánsan meghaladta az AD nélküli, azonos tudatállapotokét. Az eredményeket a szerzők, mint az agykéreg exeitabilitásának AD utáni tónusos fokozódását értelmezik.

Ideggyógyászati Szemle

1987. ÁPRILIS 01.

Trombocita H-szerotonin visszavételének mérése major depresszív epizódban

DR. FALUDI Gábor, DR. MAGYAR István, DR. TEKES Kornélia, DR. TÓTHFALUSI László, BÁTOR György, DR. MAGYAR Kálmán

Major depresszív epizód miatt hospitalizált, előzetesen nem kezelt, beteg trombocita szerotonin visszavételének sebességét (Vmax), szubsztrátaffinitási konstansát (KM) és szerotonin tartalmát (5-HT tartalom) mérték a szerzők. A depresszió súlyosságát Hamilton Depressziós Skála (HDS) segítségével határozták meg. Eredményeiket psychiatriailag egészséges kontrollokéval hasonlították össze. Megállapították, hogy a nem kezelt depressziósok enzimkinetikai paraméterei szignifikáns értékű változásokat mutatnak. A trombócita szerotonin uptake a betegcsoportban lassabb (Vniax csökkenés) a szubsztrátaffinitás magasabb (KM csökkenés). A HDS pontértékek és a kinetikai változók között nem találtak olyan kapcsolatot, mely a depresszió súlyossági foka és az uptake folyamatok közötti korrelációra utalna. A trombocita szerotonin visszavételi sebességének csökkenése olyan endogen anyag jelenlétére utal, mely egyik tényezője lehet a szerotonerg túlsúlyos depresszió modulálásának.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Agyi aneurysma műtétek utáni ,,késői" ischemiás tünetegyüttesről*

DR KÖVÉR Ferenc, DR MÉREI F. Tibor, DR MÉSZÁROS István

A szerzők ismertetik az intracranialis aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzés műtéti megoldása után jelentkező „késői" ischemiás idegrendszeri tünetegyüttest. Bemutatják saját 3-éves klinikai anyagukban előforduló eseteiket. Az irodalmi adatokkal egybevetve elemzik ezen állapot kialakulását elősegítő tényezőket és leírják az ilyen esetben alkalmazható diagnosztikus és therapiás eljárásaikat. Ismertetik az Idegsebészek Világszövetsége (WFNS) által 1985-ben elfogadott új - a Glasgow Coma Scalán alapuló - aneurysmás beteg állapot-beosztást és kimeneteli osztályozást. A továbbiakban egységes, előre megtervezett vizsgálat-sorozatot kívánnak alkalmazni, amelynek célja a veszélyeztetett betegek folyamatos észlelésével a klinikai tünetek jelentkezése előtt megkezdett preventív kezelés.

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

Triklorfon-mérgezés utáni késői neuropathia

DR CSÍK Vera, DR MOTIKA Dezső, DR MAROSI György

25 triklorfon-mérgezett közül 4 betegen enyhe, múló jellegű distalis motoros neuropathia alakult ki (16%) — 9 betegen súlyos „delayed” polyneuropathiát észleltünk, ami egy esetben pyramis laesiós jelekkel szövődött. Az utóbbi csoportban a mérgezés után több évvel még mindig észlelhetők súlyos maradványtünetek.

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

A dexamethason szupressziós teszt a pszichiátriai gyakorlatban

SZÁDÓCZKY Erika, ARATÓ Mihály, RIHMER Zoltán, MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet

A szerzők 186, a DSM III. kritériumrendszere alapján diagnosztizált, nyílt pszichiátriai osztályon kezelt betegnél vizsgálták a diagnosztikus kategóriák szerinti dexamethason szupressziós teszt eredményeket. A teszt szenzitivitását viszonylag magasnak (61%), specificitását azonban meglehetősen alacsonynak (64%) találták Major depresszió vonatkozásában. Dysthymiás és pánik betegek csoportjában észleltek az egészséges egyéneknél közöltet meghaladó kóros teszteredményt. Feltételezik e két kategória szoros kapcsolatát a major affektív betegségekhez.

Ideggyógyászati Szemle

1986. ÁPRILIS 01.

Virus-encephalitis az „encephalitis lethargica” (Economo) tünettanával

17 éves lány encephalitisének tünetei és lezajlása az Economo által leírt encephalitis lethargica hyperkineticus formájának mindenben megfelelt. Mumps vírus kórokozó szerepe a serologiai adatok alapján valószínű. A szerzők a hyperkinesist video felvétellel elemezték. A kórlefolyás során a beteg tünetei jelentősen változtak. Az intrathecalisan szintetizált IgG a 3. héten, a serum IgG a 6. héten érte el a maximális értéket. Az elektroforesis oligoclonalis gammopathiát bizonyított. A szerzők áttekintik a nagy járvány utáni sporadicus A-encephalitis esetek irodalmát.

Ideggyógyászati Szemle

1985. SZEPTEMBER 01.

Sertésagybeültetésen átesett sclerosis multiplexes betegek műtét előtti és utáni vizsgálatának eredményei

DR. PÁLFFY György

Szerző 5 klinikailag határozott SM-es betegén sertésagy beültetÉs előtt és után végzett neurológiai vizsgálatának eredményét ismerteti és bemutatja 2 műtétet követő exacerbatio során meghalt beteg néhány típusos friss SM-es gócát igazoló szövettani készítményeket. E beavatkozás után egyik beteg neurológiai állapotában sem észlelt objektív javulást. Utólag felhívja a figyelmet a műtét veszélyére. Betegei kórlefolyásának elemzése a leukoenkephalitisek egységes autoimmun kórszármazása mellett szól.

Ideggyógyászati Szemle

1985. FEBRUÁR 01.

A systemás lupus erythematosus neuropsychiatriai megnyilvánulásai: klinikai megfigyelések

TEMESVÁRI Péter

A szerző 59 systemás lupus erythematosusban szenvedő beteg vizsgálatáról számol be: közülük 37 betegben (63 %) összesen 92 neuropsychiatriai epizód fordult elő. A leggyakoribb idegrendszeri megnyilvánulások a következők voltak: depresszió; fejfájás; perifériás neuropátia; emlékezetzavar krónikus psychosis; epilepszia; akut organikus prsychoszindróma; organikus góctünetek; transitorikus ischaemiás attack. A neuropsychiatriai jelenségek általában reverzibilisek, fluktuálnak; polymorphak és változóak; multilocularisak, néha bizarr kombinációkat képeznek; a systemás lupus erythematosus aktivitására utaló jelekkel járnak együtt; gyakoriak a latens idegrendszeri tünetek. A kiegészítő vizsgálatok közül a legtöbb pozitív eredményt az EEG és a psychológiai vizsgálat, a legtöbb negatív eredményt a liquorvizsgálat, CT és agy szcintigráfia adta. A neuropsychiatriai jelenségek nem jelentenek rossz prognózist, kezelésükben a corticosteroidok ma még nélkülözhetetlenek. A klinikai és kórbonctani eredmények gyakori ellentmondásaiból kiindulva szerző vázolja a systemás lupus erythematosus neuropsychiatriai jelenségeinek patomechanizmusára vonatkozó újabb elképzeléseket.

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Beszámoló a firenzei pszichofarmakológiai világkongresszusról

VÁCZI Péter, FALUDI Gábor

1984. június 19--23. között tartották meg Firenzében a Collegium Internationale Neuro-Psychopharmacologicum 14. kongresszusát. Fő témája ezúttal a depresszió volt. Külön szekcióban foglalkoztak az Alzheimer és szenilis típúsú demenciák etiológiai és patogenetikai aspektusával, főleg ami az agy specifikus receptor-regulációját illeti. A dopaminerg rendszer és a psychotrop gyógyszerek kapcsolatának elektrofiziológiai vizsgálati lehetőségeiről is számos előadás hangzott el. A béta blokkolók fájdalomcsillapító, anxiolitikus, tremorcsökkentő fejfájásellenes hatásait külön symposium taglalta.