Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Tévedések a sclerosis multiplex kórjelzéseiben

PÁLFFY György

A szerző 7 spinalis és 7 intracranialis térfoglaló folyamatban szenvedő beteget mutat be, akinek betegségét hosszabb-rövidebb ideig sclerosis multiplexnek tartották és 2 sclerosis multiplexes beteget, akiknek betegségét nem ismerték fel. E 16 beteg kapcsán elemzi azokat a klinikai és liquor-tüneteket, valamint neuroradiológiai vizsgáló eljárásokat, amelyek az orvost e tévedésektől meg óvhatják.

HUN 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

A craniopharyngeomás cysták üregi sugárkezelése 90 yttrium szilikát kolloiddal

JULOW Jenő, LÁNYI Ferenc, HAJDA Márta, SIMKOVICS Miklós, ARANY Ilona, TÓTH Szabolcs, PÁSZTOR Emil

A szerzők 9 beteg craniopharyngeomás cystájának 90Yttrium szilikát kolloiddal történt üregi sugárkezeléséről számolnak be. A módszert 1975 óta alkalmazzák az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. Az esetek túlnyomó többségében az eljárás a craniopharyngeomás cysták zsugorodását, optimális esetben annak megszűnését eredményezi, amelyet legtöbbször a betegek állapotának javulása követett.

HUN 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Pánik-betegség: adatok a szorongásos állapotok egyik körülírt formájáról

KECSKEMÉTY Péter, FALUDI Gábor

A szerzők a pánik-betegség problémakörét tekintik át a DSM-III. ajánlásai alapján. Irodalmi és saját tapasztalati nézőpontból elemzik a szorongásos állapotok e jól körülhatárolható formáját. Megállapítható, hogy olyan betegség-entitásról van szó, mely valószínűleg biológiailag-genetikailag is megalapozott, specifikus endogén jellemzőkkel rendelkezik és ezt a kedvező kemoszenzibilitás is megerősíteni látszik. Felismerése fontos, tekintettel a betegség gyakoriságára, szokatlanul magas mortalitására és a kezeletlen esetek súlyos kórjóslatával szemben a célzott kezelés alkalmazásának hatékonyságára.

HUN 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Differenciál-diagnosztikai indexek az MMPI-próbában a neurózisok elkülönítésére

PRESSING Lajos

A diszkriminancia-analízis matematikai modellje segítségével MMPI-skálák olyan optimális lineáris kombinációit dolgoztuk ki, amelyek a lehetőségek szerinti legnagyobb hatékonysággal képesek elkülöníteni a neurózist más alapvető diagnosztikai kategóriáktól-a pszichoszomatikus kórképektől, a személyiségzavaroktól és a pszichózisoktól. A 940 fős betegvizsgálati minta lehetővé tette, hogy a mutatók beváltását független csoportokon ellenőrizzük. A mutatók a gyakorlati diagnosztikus munkában differenciál-diagnosztikai támpontként hasznosíthatók. dsdf

HUN 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Szikla Gábor (1928-1983)

CSANDA Endre

A Szent Anna Kórház stereotaxiás és functionális idegsebészeti osztályán egy évet töltöttem Talairach professzor intézetében. Az intézet lelke és motorja Szikla Gábor régi ismerősöm volt – a Budapesti Anatómiai Intézetben az én hajdani asztalomat örökölte, később az Idegsebészeti Intézetben gyakran bejárt hozzám a neuropathológiai laboratóriumba — most én jöttem Párizsba tőle tanulni. És nemcsak szakmát tanultam tőle, hanem francia és európai kultúrát is, amelyet oly csillogóan és szívesen tudott átadni.

HUN 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Beszámoló hollandiai tanulmányútról

OZSVÁTH Károly

A holland-magyar kulturális és tudományos egyezmény keretében 1983. szeptember 27-től október 11-ig a holland pszichiátriai ellátást tanulmányoztam. 1. A lelki egészségügyi ellátás általános jellemzői; 2. Lépcsőzetesség: az egészségügyi és benne a pszichiátriai ellátás három lépcsőre tagolódik; 3. A pszichiátriai ellátás demokratizálása

HUN 1985;38(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JANUÁR 01.

Beszámoló a firenzei pszichofarmakológiai világkongresszusról

VÁCZI Péter, FALUDI Gábor

1984. június 19--23. között tartották meg Firenzében a Collegium Internationale Neuro-Psychopharmacologicum 14. kongresszusát. Fő témája ezúttal a depresszió volt. Külön szekcióban foglalkoztak az Alzheimer és szenilis típúsú demenciák etiológiai és patogenetikai aspektusával, főleg ami az agy specifikus receptor-regulációját illeti. A dopaminerg rendszer és a psychotrop gyógyszerek kapcsolatának elektrofiziológiai vizsgálati lehetőségeiről is számos előadás hangzott el. A béta blokkolók fájdalomcsillapító, anxiolitikus, tremorcsökkentő fejfájásellenes hatásait külön symposium taglalta.

HUN 1985;38(01)