Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 960
Ideggyógyászati Szemle
1989. MÁJUS 01.
A ,,neurotikus" depresszió
A „neurotikus depresszió" vagy „depresszív neurózis" kifejezéseket a pszichiátriai betegek igen széles körére alkalmazhatjuk. Sőt, a lakosság egy igen jelentős csoportját, amely orvos-lélektani segítséget soha nem vesz igénybe, ugyancsak depressziós tünetek jellemzik. Erre a Watts-féle jéghely elmélet világít rá [52], amely szerint a klinikailag felderített depressziók csak a jéghegy csúcsát képezik.
Ideggyógyászati Szemle
1989. MÁJUS 01.
Terhesség, szülés, fogamzásgátlás sclerosis multiplexben
A gesztációs folyamat és a sclerosis multiplex {SM) kapcsolata két ok miatt is érdeklődésre tart számot. Általában a fiatal, reproduktív korban lévő nők hajlamosabbak a betegségre, mint egyéb korcsoportban. Ezáltal a fogamzásgátlás, a házasság, a terhesség, szülés, szoptatás gyakorlati problémaként jelentkezik a klinikus munkájában.
Ideggyógyászati Szemle
1989. MÁRCIUS 01.
Fluvoxamine versus maprotiline (Ludiomil) a depresszió kezelésében
DSM-III kritériumok alapján major depressziónak diagnosztizált 14 beteg fluvoxamine és maprotiline kezeléséről számolnak be a szerzők. A „szimpla vak" elrendezésű klinikai vizsgálatban 6 héten keresztül 7 beteg fluoxamine-t, 7 beteg maprotiline-t kapott. Mindkét szert hatékonynak találták a depresszió kezelésében.
Ideggyógyászati Szemle
1988. ÁPRILIS 01.
Az affektív betegségek biokémiája
Az utóbbi évek nagy anyagon végzett, korszerű diagnosztikai kritériumokra alapuló epidemiológiai vizsgálatai egyértelműen kimutatták, hogy az ún. nagy pszichiátriai kórképek közül messze az endogén (primér) depresszió a leggyakoribb.
Ideggyógyászati Szemle
1988. MÁRCIUS 01.
Schizophreniában szenvedő betegek pipothiazin palmitát (Piportil L4) és pipothiazin (Piportil) kezelésével kapcsolatos megfigyelések
A szerző Magyarországon elsőként számol be egy phenothiazin típusú rövid (Piportil) és tartós hatású (Piportil L4) neurolepticummal történt vizsgálatról. A hazai terápiás spektrumot mindkét készítmény bővíteni látszik, a jelentős arányú mellékhatások miatt azonban a therápiás stratégia nagy körültekintést igényel. A Piportil L4 esetén az első injectio(k) adása utáni nemritka euphoria a betegeknek a szer elfogadását nagyban segíti; e jelenség pontos eredete megállapításához további vizsgálatok szükségesek.
Ideggyógyászati Szemle
1988. FEBRUÁR 01.
Tapasztalataink cerebrovascularis betegek peroralis pentoxifyllin kezelésével
A szerzők 15 cerebrovascularis beteg féléves peroralis pentoxifyllin-kezelésének klinikai hatékonyságát vizsgálták 9 fős, hagyományos vascularis kezelésben részesülő kontroll csoporthoz viszonyítva. Egyben kísérletet tettek a stroke utáni neurológiai syndroma quantitatív követésére alkalmas pontozóskála kidolgozására. Elsősorban a motoros és coordinatios functiokban észleltek lényeges javulást, míg az érzészavar és reflex status érdemben nem változott. A fentiek alapján az irodalommal egyezően, pentoxifyllin adagolását javasolják kiegészítésként a már elfogadott therapia mellett.
Ideggyógyászati Szemle
1988. JANUÁR 01.
Az I típusú Arnold—Chiari maiformáció, műtétileg kezelt betegeink utánvizsgálati eredményeinek tükrében
A szerzők a klinika 15 éves anyagából a műtéttel kezelt Arnold—Chiari I malformatios betegeik feldolgozása kapcsán elemzik a kórismézés lehetőségeit, a műtéti megoldásokat és ismertetik a műtét utáni késői utánvizsgálati eredményeket. A kórismét szinte minden esetben a csontos malformatio (basalis impressio) jelenléte segítette elő. A műtét után az alig változott neurológiai status ellenére a betegek szubjektív megítélésük szerint javultak, többségük önellátó lett. A járásképtelen betegek (3) közül kettő járóképessé vált. A szerzők az utánvizsgálatok eredménye alapján felhívják a figyelmet a kórkép kimutatásának fontosságára olyan esetekben is, amidőn a csontos fejlődési zavar hiányzik.
Ideggyógyászati Szemle
1987. OKTÓBER 01.
Zenei élmény pszichometriai elemzése szemantikai differenciál skálával
Zenepszichológiai ismeretszerzés és pszichiátriai zeneterápiás foglalkozások megtervezése céljából szemantikai differenciál skálával mértük az emocionális élet egy aspektusát, a zenei átélést, neurológiai beteg kontroll és pszichiátriai betegcsoportokban, valamint zenei főiskolás és orvostanhallgatói populációban. Három különböző, zenepszichológiailag statisztikailag is elváló zenei részlet (Wagner: A_Walkür III. felv. -Walkürök lovaglása; Bach: d-moll hegedű-oboa-verseny - Adagio; Handel: B-dúr concerto grosso Op. 6. - Hornpipe) meghallgatása után a kitöltött skálákat 3 dimenzió (feszültség, F; hangulat, H; értékítélet, É) mentén kvantitatív módon elemeztük. Míg a zenék alapvetően ugyanazt az élményt közvetítették, statisztikailag szignifikáns különbségek mutatkoztak a beteg kontroll és pszichés betegségben (neurózis, depresszió, mánia, szkizofrénia, narkománia) szenvedők csoportjai között a F, H és É tengelyeken átlagértékekben kifejezett zenei átélésben. A zenei főiskolás és orvostanhallgatói csoport e tekintetben érdemlegesen nem különbözött. Az eredményekre jellemző, hogy jelentős interindividuális eltérések észlelhetők az egyes csoportokon belül, amely az egyedi kiértékelés fontosságát is aláhúzza.
Ideggyógyászati Szemle
1987. SZEPTEMBER 01.
[Kognitív pszichoterápia skizofrén szindrómában szenvedő betegeknél]
[Néhány évvel ezelőtt, amikor Budapesten volt szerencsém előadást tartani "A depresszió tanulmányozásának legújabb fejleményei és aktuális kérdései" címmel (Perris, C. 1981), azt javasoltam, hogy a mentális zavarok előfordulásának megértéséhez és a leghatékonyabb kezelésük kiválasztásához a legmegfelelőbb megközelítésnek egy olyan komplex modellen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a biológiai, pszichológiai és társadalmi változók kölcsönhatását az egyén mentális zavarokra való hajlamának kialakulásában.]
Ideggyógyászati Szemle
1987. SZEPTEMBER 01.
Az alvásdepriváció utáni EEG az epilepszia diagnosztikájában
A szerző az alvásdepriváció (AD) utáni EEG-vizsgálat történetét, gyakorlatát és elméletét tekinti át az irodalom és részben saját tapasztalatok alapján. Részletezi az aktivációs hatást befolyásoló tényezőket, a vizsgálat feltételeit, a szükséges felszerelést és egyéb, technikai jellegű adatokat. Részletesen ismerteti az AD önálló aktiváló hatásának mechanizmusára vonatkozó elképzeléseket és azokat a mechanizmusokat is, amelyek aktiváló hatásukat az alvás útján fejtik ki. Ismerteti az AD utáni EEG elektromorfológiai vonatkozásait, és a fals-pozitivitás problémáit. Végül pontokba foglalt konkrét javaslatokat tesz a vizsgálat körülményeit és részleteit illetően.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.