Ideggyógyászati Szemle - 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

[A cikloid pszichózis függetlensége a skizofréniától és az affektív pszichózis]

CARLO Perris

[Rövid áttekintést adunk a cikloid pszichotikus zavarok szkizofrén és mániás-depressziós zavaroktól való függetlenségét alátámasztó bizonyítékokról. A különböző területekről származó, egybecsengő eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a cikloid pszichózis fogalma egyfajta vakfoltot jelentett a skizofrénia és a bipoláris mániás-depresszív pszichózis jelenlegi felfogásába nem illeszkedő pszichotikus állapotok helyes azonosítására irányuló megoldáskeresés során. A cikloid pszichózisnak a skizoaffektív pszichózissal való azonosításától és annak veszélyétől is óva intünk, hogy az előbbi követi az utóbbi fogalom nosológiai bizonytalanságait. ]

ENG 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

Agorafóbiás és pánikneurotikus betegek légzési kontroll kezelése

KOPP Mária, MIHÁLY Katalin, TRINGER Katalin, VADÁSZ Péter

Pánikszindróma és pánikrohamokkal járó agorafóbia Salkovskis és Clark (1984) által leírt kognitív-viselkedésterápiás kezelésének hazai adaptációjáról számolunk be, tizennégy beteg kezelése alapján. A hathetes kezelési periódus alatt a betegek pánikrohamainak száma és intenzitása, szubjektív állapotukat tükröző szorongási szintje jelentősen csökkent. A kezelés kezdetén kóros légzési minta jellemezte a betegcsoportot, a kezelés során a vegetatív paraméterek változása jól követhető. A diagnosztikai vizsgálathoz lefordított kérdőívek közül a Szorongás és pánikroham napló a kezelés hatásának követésére jó mérőeszköznek tűnik, a Hiperventillációs tünetlista és a Marks- és Mathews-féle félelmi kérdőív a betegek csoportba sorolásának lehet hasznos segédeszköze.

HUN 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

Agyi aneurysmák műtéti eredményei

OROSZ Éva, VAJDA János, JUHÁSZ János, SLOWIK Felicia

A szerzők az Országos Idegsebészeti Intézet 8 éves (1977—1984) agyi aneurysma miatt operált betegeinek anyagát értékelik számítógépes feldolgozás alapján. A 894 műtét összmortalitása 15%. Vizsgálták a betegek korának, nemének, műtét előtti állapotának, az aneurysma lokalizációjának, a vérzés és műtét közt eltelt időnek és a műtéti komplikációknak, valamint az angiográfián észlelhető spasmusnak a szerepét az eredmények alakulásában és értékelték a meghalt betegek sectiós leletét. Külön figyelmet fordítottak a késői ischaémiás szövődmények értékelésére. A műtéti eredmények szempontjából legfontosabb tényezőnek a beteg műtét előtti állapota és a műtét megfelelő időzítése látszik.

HUN 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

Aseptikus sinus thrombosisok túlnyomóan jóindulatú kórlefolyással

SÁTORI Mária, GÁCS Gyula

A szerzők egy idegosztály 2 éves anyagában 1390 beteg között 7 sinus thrombosisos esetet kórisméztek, akik közül csak 1 beteg halt meg. A betegek jelentős részénél kimutatható volt a thrombosishoz vezető véralvadási zavar. A szerzők megkísérlik felvázolni azokat a tünetcsoportokat, és szokatlan tünetkapcsolódásokat, melyek hátterében a jóindulatúan lefolyó sinus thrombosisok gyaníthatók. Valószínűsítik, hogy a különböző véralvadási zavarok következtében létrejövő fatalis sinus thrombosisokat figyelmeztető, enyhe lefolyású attackok előzhetik meg az ischaemiás történéseket előre jelző TIA-khoz hasonlóan.

HUN 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

A dexamethason szupressziós teszt a pszichiátriai gyakorlatban

SZÁDÓCZKY Erika, ARATÓ Mihály, RIHMER Zoltán, MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet

A szerzők 186, a DSM III. kritériumrendszere alapján diagnosztizált, nyílt pszichiátriai osztályon kezelt betegnél vizsgálták a diagnosztikus kategóriák szerinti dexamethason szupressziós teszt eredményeket. A teszt szenzitivitását viszonylag magasnak (61%), specificitását azonban meglehetősen alacsonynak (64%) találták Major depresszió vonatkozásában. Dysthymiás és pánik betegek csoportjában észleltek az egészséges egyéneknél közöltet meghaladó kóros teszteredményt. Feltételezik e két kategória szoros kapcsolatát a major affektív betegségekhez.

HUN 1986;39(05)