Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 960
Lege Artis Medicinae
1992. JANUÁR 29.
Depresszió Parkinson szindrómában, tapasztalatok PK-Merz infúzióval
Régen ismert, hogy Parkinson szindrómában a depresszió a leggyakoribb pszichopatológiai tünetegyüttes. Az utóbbi években ezt a depressziót döntően major típusúnak tartják, háttérben a Parkinson szindrómában is bizonyítható, megváltozott szerotonin anyagcserével. A csökkent szerotonergiás aktivitást figyelembe véve a Parkinson szindróma egy további lehetséges alcsoportját körvonalazták. Ezek alapján feltételeztük, hogy a kifejezett szerotonergiás hatással rendelkező amantadin kedvezően befolyásolja a depresszió tüneteit Parkinson szindrómában. 27 depresszióval szövődött Parkinson szindrómában szenvedő beteget kezeltünk PKMerz infúzióval három héten át anélkül, hogy a korábbi antiparkinsonos terápiát megváltoztattuk volna. A kezelést követően a 27-ből 18 beteg mutatott matematikailag is szignifikáns javulást, mely minden alkalmazott depressziós skálában mérhető volt. Az amantadin a biogén aminok, így szerotonin tárolásának és endogén release-ének gátlásával, valamint a receptorok szerotonin kötésének megváltoztatásával fejti ki erős szerotonergiás hatását.
Lege Artis Medicinae
1991. OKTÓBER 30.
Méla tanácstalanság
A Parlament szociális bizottságának nyári szünet utáni első ülését minősítve Tudósító nem vetemedne a fenti megállapításra, Kis Gyula elnök minősítését bízvást elfogadhatja. A tétovaság okát viszont másban keresi, mint az általában igen pontosan fogalmazó elnök, aki szerint a felelősség bénítja a képviselőket, hiszen olyan törvényeket előkészítő országgyűlési határozatok megszületését segítik elő, „melyeket nem illik változtatgatni, húsz-huszonöt évre kell szóljanak, hiszen az első társadalombiztosításként befizetett forint szerződéses kapcsolatot jelent a biztosítóval.”
Lege Artis Medicinae
1991. JÚLIUS 31.
Az estracyt terápia helye és jelentősége a prosztatarák kezelésében
A szerzők az irodalmi adatok áttekintése után beszámolnak 57 prosztatarákos beteg Estracyt kezelésével szerzett tapasztalataikról, akiknél az Estracytot 22 esetben primer, 35 esetben szekunder terápiaként alkalmazták, leggyakrabban T 3-4 stádiumú, kimutatott metasztázisokkal bíró esetekben. Komplett regressziót 8, részleges regressziót 15, átmeneti javulást 14 esetben (összesen 64,9%) észleltek. Megállapítják, hogy a szer hormonrezisztencia kifejlődése, anaplasztikus szövettani típusú daganat esetén, valamint műtét vagy sugárkezelés utáni kiújuláskor is a javulás esélyével alkalmazható. Előrehaladott tumoroknál kifejezett regresszió ritkán érhető el. Az Estracyt primer és szekunder terápiára egyaránt használható.
Ideggyógyászati Szemle
1991. MÁRCIUS 01.
Atypusos panencephalitis
A szerző 11 éves lefolyású SSPE esetét ismerteti. 5 éven keresztül látászavar és gyulladásos liquorlelet alapján SM irányában observálták, majd a jellegzetes klinikai tünetek és az electrographiás jelek igazolták a betegséget. A lefolyás jóindulatú formát jelez, ismételt intravénás gammaglobulinok (Venagamma) jeIentős javulásokat értek el. A betegség során terhesség, szülés is lezajlott, mely a beteg állapotát lényegileg nem befolyásolta. A hosszú lefolyás, a terhesség és szülés, a gammaglobulin therapia hatása szempontjából ,elemzi a kórképet.
Lege Artis Medicinae
1991. FEBRUÁR 09.
A természetes szülés hipotézise
A szerző feltételezi, hogy van természetes szülés. Hipotézise szerint minden nő tudatalattijában megvan a természetes szülési viselkedés kódja (KOD), ami a terhes asszonyokban spontán mobilizálódhat. A szülésre felkészítés bármely módját alkalmazva, ez a mobilizáció elősegíthető, így e szülőnők szülés alatti viselkedési repertoárja bővül, s közelít a saját kódjának megfelelőhöz. Ez lehet a magyarázata a különböző szülésre felkészítő programok és az alternatív szülészet sikerének és eredményességének. A szerző az elmélet pszichológiai magyarázatát C.G. Jung munkássága alapján adja meg.
Ideggyógyászati Szemle
1990. DECEMBER 01.
A viselkedés szabályozásának verbális csatornái (A nyelvi jellemzők psychopathologiai korrelátumai)
A beszéd egyszerre több csatornán közvetít információt, amit az emóciók befolyásolhatnak. A szerzők psychiatriai betegek (schizophrenia, major depressio, dysthymia, dementia, psychosomatikus betegségek) verbális megnyilvánulásainak psychopathologiai korrelátumait keresik. A psychés tüneteket a „Rövid Psychiatriai Becslő Skálával" mérték. Az 5 perces magnófelvételek elemzése szerint az ige/főnév hányados a psychomotoros gátoltsággal, az alá-/mellérendelő kötőszavak hányadosa a paranoiditással, a szorongásra vonatkozó tartalmi utalások száma (Gottschalk-Gleser szerint mérve) a szorongásos depresszió súlyosságával volt arányos. A fogalmaknak Osgood-féle szemantikus differenciáltechnikával meghatározott emocionális jelentésdimenziói szintén kapcsolatba hozhatók psychopathologiai eltérésekkel. A psycholingvisztikai elemzés különösen a kontaktuszavar kezelésében jelenthet segítséget.
Ideggyógyászati Szemle
1990. ÁPRILIS 01.
Másodlagos depresszió krónikus schizophren betegeknél
A schizophrenia lefolyása és kezelése során előforduló depressziós tünet együttesről hazánkban három, a témát különböző meg-közelítéssel vizsgáló közlemény jelent meg [16, 19, 28]. Ennek ellenére érdemes ismét foglalkozni ezzel a tünetcsoporttal, mivel az újabb kutatások tükrében, főleg a schizophrenia kimeneteie szempontjából sokan -egyik meghatározó tényezőjének tartják.
Ideggyógyászati Szemle
1990. ÁPRILIS 01.
A depresszió kognitív struktúrájának a vizsgálata
A megismerési folyamat .a tudatosság különböző szintjén zajlik. A pszichológiai vizsgálódás iránya azonban megcélozva egy-egy jelenséget, néha mesterségesen kiszakítja azt abból a kontinuumból, aminek a tudatos és tudattalan jelenségek képezik a két ellentétes pólusát.
Ideggyógyászati Szemle
1990. MÁRCIUS 01.
Öngyilkosság és depresszió
A szerzők áttekintik a befejezett öngyilkosságok és pszichiátriai betegségek összefüggését vizsgáló releváns nemzetközi irodalmat. Ennek, valamint az e témakörben végzett saját vizsgálatok eredménye alapján egyértelműen megállapítható, hogy a befejezett öngyilkossági események kb. fele mögött súlyos primér major (endogén) depresszió mutatható ki a cselekmény idején, ill. azt közvetlenül megelőzően.
Ideggyógyászati Szemle
1989. DECEMBER 01.
Regionális különbségek a depressziók és a szuicidium prevalanciájában Magyarországon
Előző, a kérdés nemzetközi irodalmát összefoglaló közleményünkben (Rihmer és Barsi, nyomdában) áttekintettük a befejezett öngyilkosságok és a primér major depresszió összefüggését.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.