Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 370

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok sebészeti beavatkozása]

NYÁRY István, VAJDA János, PARAICZ Ervin, TÓTH Katalin

[1939-ben Bailey és munkatársai az agytörzsi daganatok kezelését az idegsebészet történetének "pesszimista fejezeteként" jellemezték. Az anatómiai elhelyezkedés és a rostpályák mentén történő infiltrációra való hajlam miatt az agytörzsi daganat korai jelei és tünetei gyakran félrevezetőek. Ez az alattomos fejlődés papillaödéma hiányában megnehezíti a korai diagnózist. A mikroneurosebészet rutineljárásként való bevezetése óta az idegsebészet szinte minden területén lehetővé tette a korábban lehetetlen eredmények elérését. A korábban operálhatatlannak tartott elváltozásokat minden korábbinál optimistábban lehetett megközelíteni. Az idegsebészet egyik ilyen területe, amely az utóbbi években óriási fejlődést mutat, az agytörzsi elváltozások műtéte.]

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Az orális alvadásgátló kezelés laboratóriumi ellenőrzése

VAJDA Zoltán, PÁL András, SIKOS Zita, SAS Géza

A thromboemboliás megbetegedések kezelésében és megelőzésében alkalmazott kumarinvegyülettel (Syncumar) végzett, tartós alvadásgátló kezelés két alapvető követelménye az újabb thrombosis megakadályozása, és a vérzéses szövődmények elkerülése. Ehhez a protrombinszinttel jellemezhető megfelelő mértékű alvadásgátlás szükséges. A közlemény áttekinti a Syncumar-kezelés laboratóriumi ellenőrzésének elméleti és gyakorlati vonatkozásait. A legjelentősebb nehézséget az okozza, hogy a méréshez használt, különböző forrásból készített tromboplasztin-készítmények eltérő protrombinszintet (Quick időt) adnak meg ugyanazon beteg plazmájából, ami lehetetlenné teszi az egyes laboratóriumok mérési adatainak összehasonlítását. A közlemény ismerteti a helyzet megoldása céljából bevezetett, a különböző tromboplasztin-készítményeket jellemző International Sensitivity Index (ISI), valamint az ennek alap ján számítható International Normalized Ratio (INR) fogalmát és használatát. A kétségtelen fejlődés ellenére az INR be vezetése nem küszöböli ki teljesen azokat a bizonytalanságokat, amelyek a különböző detektálási módszerek és a tromboplasztinok kölcsönhatásaiból származnak, és eltérő ISI értékeket eredményeznek a különböző mű szereket használva. A fejlődés a laboratórium- és készülékspecifikus ISI-értékek alkalmazásától várható.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Komplex supraventricularis aritmia sikeres kezelése a 26. gesztációs héttől

HAJDÚ Júlia, SZABÓ István, MACHAY Tamás, PAPP Zoltán, SZATHMÁRI András, KONCZ Erzsébet

A méhen belüli életben jelentkező ritmuszavarok súlyos problémát, esetenként a magzat az újszülött halálát okozhatják. A terhesség 26. hetétől észleltünk (ATL, Ultramark 9-es készülékkel végzett echokardiográfiával, M-mód, 2 dimenziós, színes Doppler) és kezeltünk sikeresen magzati pitvarlebegés és supraventricularis tachycardia váltakozásának képében jelentkező komplex supraventricularis aritmiát. A transplacentaris kezelést digoxinnal (0,25 mg/die) majd digoxin (0,5 mg/die) és verapamil (80 mg/die) kombinációjával végeztük. Az anyai vér digitáliszszintje 1,4 ng/ml; 1,1 ng/ml; majd 1,76 ng/ml volt. A szinuszritmus helyreállt, a hydrops tünetei megszűntek. A magzati életben észlelt supraventricularis tachycardia esetén a digoxin az első választandó szer. Az anyai vér digitáliszszintjét a szerzők 2,0 ng/ml körül tartják a leginkább megfelelőnek. A kezelést kórházban kell elkezdeni, napi ultrahangkontroll mellett. A szívritmus helyreállítása után heti ambuláns ellenőrzés javasolt. A 35. gesztációs hét után észlelt súlyos ritmuszavar esetén a terhesség terminálása és a magzat extrauterin kezelése javasolt.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk praenatalis nyomon követése

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, HAJDÚ Júlia, PAPP Zoltán

Azon veleszületett szívfejlődési rendellenességekben, ahol a komplex szívhiba teljes pitvar-kamrai blokkal párosul 50–60/min frekvenciájú bradycardia észlelhető. A pitvari impulzusok AV-csomón történő átvitele teljesen blokkolt, kamrai pacemaker tartja fenn a lassú, ritmusos kamra működést. A szerzők egy, a terhesség 32. hetében felismert, komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk esetéről számolnak be, ahol a blokk következtében 57–58/min stabil bradycardia alakult ki. Az elváltozás azonosítása és az intrauterin állapot nyomon követése 2-dimenziós, pulzatilis és színes Doppler-ultra hangvizsgálattal történt. A kardiotokográfiás (CTG) vizsgálat az alacsony szívfrekvencia miatt értékelhető eredményt nem adott. A megfigyelés ideje alatt krónikus intrauterin hypoxiára utaló keringés centralizációt nem észleltek. Röviden összefoglalják a magzati III. fokú AV-blokk patogenezisét és a korszerű szülészeti ellátás lehetőségeit. Ezen esetben az ultrahangvizsgálat az elváltozás pontos azonosításán kívül az intrauterin állapot megítélését is segítette, amikor egyéb diagnosztikus eszközök nem voltak alkalmazhatók.

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

A részleges üszökterhesség morfológiai sajátosságai

ARATÓ Gabriella

A mola hydatidosa parciális és komplett formájának éles elkülönítése igen fontos, mivel az utóbbi formában nagyobb a malignus átalakulás veszélye. Szerző 32 klinikailag és genetikailag kivizsgált üszökterhesség szövettani anyagát elemezte, keresve azokat a legfontosabb morfológiai sajátosságokat, amelyek a teljes mola hydatidosát megkülönböztetik a részleges formától. Irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapította, hogy a normális és kóros bolyhok keveredése, magzati elemek jelenléte a kaparékban, gócos és mérsékelt trophoblast-proliferació, csipkézett körvonalú bolyhok, trophoblast-inclusiók a boholy stromában hívhatják fel a patológus figyelmét a parciális molára még a klinikai adatok hiányában is

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

Dokumentum az Orvosi Kamara szervezéséről

SITKÉRY Iván

XIX. században a kapitalista fejlődés eredményeként az orvosi munka fokozatosan levetkőzte mítikus, mágikus jellegét és a céhszerűen folytatott elitisztikus tevékenység egyre inkább társadalmi jellegűvé vált. Az a tény, hogy a fejlett országokban az orvos a születéstől a halálig minden individum életét aktívan végigkíséri, az általánosítás magasabb fokán azt eredményezte, hogy az orvos tevékenysége a társadalmi csoportok érdekviszonyainak ütközésében és sajátos csoport érdekeinek érvényesítésében is kiemelt jelentőséget vívott ki.

Ideggyógyászati Szemle

1993. JANUÁR 20.

Az akut ellátás és a rehabilitáció viszonya a gerincvelősérültek korszerű kezelésében

KLAUBER András, ZSOLCZAI Sándor, PENTELÉNYI Tamás, MOLNÁR Ferenc

A traumás gerincvelőkárosodottak hosszútávú, komplex ellátásában az egyik igen fontos első, időben rövid, de meghatározó jelentőségű lépés az akut intézeti ellátás. A primer műtéti megoldás módját mindig a rehabilitációs kezelés szempontjainak figyelembevételével kell megválasztani, s biztosítani kell az akut műtét elvégzésének feltételeit az első 6-8 óra folyamán. Az elmúlt két évtized hazai tapasztalatai alapján a gerincvelősérültek ellátási problémái pénzhiányra, érdektelenségre, tájékozatlanságra, koncepció és szervezettségi hiányra voltak visszavezethetők. Jelenleg sincs olyan elfogadott, átfogó elvek alapján működő, gerincsérülteket ellátó központ, amely ezen sérültek ellátását a primer kezeléstől a rehabilitáció végéig biztosítaná. Szervezésileg egymástól független intézményekben történik az akut sebészi vagy konzervatív ellátás és a rehabilitációs kezelés. Az utóbbi években ugyan lényeges fejlődés tapasztalható a primer gerincsebészeti ellátásban (sajnos, ez nem mondható el a rehabilitáció hazai helyzetéről), de további fontos igény még az, hogy az akut ellátás mindig rehabilitációs szemléletű legyen. Ameddig nincsenek meg az anyagi feltételek az akut ellátást és a rehabilitációt egyaránt végző gerinc-centrumok létrehozásához, a gerincvelősérültek ellátásában résztvevő különböző szakemberek egységes rehabilitációs szemléletének kialakítása a legfőbb feladatunk.

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Túlszakosodás a hazai egészségügyben

BODA Domonkos

Feljegyzéseim között található egy több mint 10 éves, a specializálódás visszásságaival foglalkozó tanácskozás anyaga. Most, amikor több oldalról javaslatok fogalmazódnak meg a szakorvosi rendszer megreformálására, érdemes a fenti tárgyalási anyagból egyes részeket szó szerint idézni. Előbb azonban szembe kell nézni a kérdéssel: hogyan lehet egyáltalán kifogásolni a specializációt? Valóban, szinte általánosnak mondható az orvosi közvéleményben az a nézet, hogy a specializáció szükségképpen csak üdvözlendő, mondván: „ma már” csupán így lehet a tudománnyal lépést tartani. A frissen végzetteknek is első gondjuk, hogy eldöntsék, milyen orvos legyenek, sőt ezt az egyetemre bekerülő hallgatók is már tanulmányaik kezdetén mérlegelik. Ez tűnik a továbbképzés és egyéni szakmai fejlődés legfőbb céljának, amit olysok területen a hivatal is elismer, megerősít.

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Operatív hiszteroszkópia

BACSKÓ György

Évente sok ezer méheltávolításra kerül sor azokban az esetekben, amikor konzervatív kezelésre nem reagál a vérzészavar, pedig kimutatható patológiai eltérést nem találunk. A hiszteroszkópia lehetőséget ad számunkra, hogy egyrészt a méh belfelszínének áttekintésével a fokális eltéréseket felismerjük, más részt az operativ hiszteroszkópiával szelektíven csak a vérzés forrását, az endometriumot távolítsuk el. A technikai fejlődés napjainkban teremtette meg a biztonságos endometrium ablatio feltételeit. A lézer és a rezektoszkóp lehetővé teszi a szem ellenőrzése melletti szelektív endometrium roncsolást. Így a beteg elkerüli a hysterectomiát annak minden szövődményével együtt, jóval alacsonyabb költségek mellett. Az operativ hiszteroszkópia másik, beteget és anyagiakat kímélő módszere, a hiszteroszkópos septotomia. Az ismétlődő vetélések oka ként kimutatható sövény korábbi, transabdominalis megoldásával ellentétben a transcer vicalis septotomia a beteg számára kis meg terhelés, elkerülhető a laparotomia és uterotomia minden szövődményével együtt, valamint lehetőség van a későbbi terhességekben a hüvelyi szülésre.

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben, szonoembriológia I. Az ébrény és mellékrészei

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMETH János, PAPP Zoltán

A szerzők nagy felbontóképességű ultrahang készülék hüvelyi transzducerével a terhesség első trimeszterében végeztek sorozatvizsgálatokat a korai embrionális fejlődés jelentősebb stádiumainak bemutatása céljából. Közleményüket előzetes tanulmánynak szánják részletes, prospektív, első trimeszteri szűrőprogramjukhoz. Terhesség legkorábban a 29–31. napon mutatható ki hüvelyi transzducerrel 2–3 mm-es chorionzsák formájában. Az 5. hét folyamán látható a (másodlagos) szikhólyag, mely az intrauterin terhesség egyértelmű bizonyítéka. A 36–38. napon kimutatható az élő embrió - szívcsövének pulzálása révén. Az egyes embrionális struktúrák meghatározott sorrendben jelennek meg (fejlődési „naptár"). A fiziológiás középbél-herniatio a 7-11. héten figyelhető meg. A hüvelyi ultrahangvizsgálat az utóbbi években lett igazán népszerű. Fő alkalmazási területe a nőgyógyászati és a kora terhességi vizsgálat, mert nem kell hozzá telt hólyag, mert nincsenek zavaró szövetrétegek. A módszer lényegében a nőgyógyászati bimanualis és az ultrahangvizsgálat kombinációja.