Ideggyógyászati Szemle

[Az agytörzsi daganatok sebészeti beavatkozása]

NYÁRY István1, VAJDA János1, PARAICZ Ervin1, TÓTH Katalin1

1994. MÁJUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(05-06)

[1939-ben Bailey és munkatársai az agytörzsi daganatok kezelését az idegsebészet történetének "pesszimista fejezeteként" jellemezték. Az anatómiai elhelyezkedés és a rostpályák mentén történő infiltrációra való hajlam miatt az agytörzsi daganat korai jelei és tünetei gyakran félrevezetőek. Ez az alattomos fejlődés papillaödéma hiányában megnehezíti a korai diagnózist. A mikroneurosebészet rutineljárásként való bevezetése óta az idegsebészet szinte minden területén lehetővé tette a korábban lehetetlen eredmények elérését. A korábban operálhatatlannak tartott elváltozásokat minden korábbinál optimistábban lehetett megközelíteni. Az idegsebészet egyik ilyen területe, amely az utóbbi években óriási fejlődést mutat, az agytörzsi elváltozások műtéte.]

AFFILIÁCIÓK

  1. National Institute of Neurosurgery, Budapest, Hungary

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[A nyaki gerinc transzorális és anterolaterális műtéte ventrális extraduralis kóros folyamatokban]

EMIL Pásztor

[Ez a referátum a stockholmi Karolinska Intézetben 1993. szeptember 17 -én tartott meghívott előadás rövidített változata, 120 diával illusztrálva.]

Ideggyógyászati Szemle

[Klinikai és molekuláris genetikai eredmények összefüggése rosszindulatú agytörzsi daganatokban]

V. K. Ammon, U. Sure, DN Louis, V. Deimling A.

[Az agytörzsi gliomák ritka, túlnyomórészt gyermekkori daganatok. Histológiailag a felnőttkori szupratentoriális asztrocitómákhoz hasonlíthatók. A legtöbb gyermekkori agytörzsi daganatot alacsony fokú asztrocitómának (WHO II), anaplasztikus asztrocitómának (WHO III) vagy glioblastoma multiforme-nak (GBM, WHO IV) minősítették. A WHO III. és IV. fokozatú rosszindulatú agytörzsi gliómában szenvedő betegek túlélése ritkán haladja meg a két évet. A közelmúltban kifejlesztett molekuláris genetikai technikák új betekintést nyújtottak a tumorbiológiába. Az onkogének és tumorszupresszor gének olyan genetikai elváltozások, amelyek tumoros átalakulást és rosszindulatú progressziót okozhatnak. A rosszindulatú agytörzsi gliómák molekuláris genetikai vizsgálatát eddig ritkán végezték el. Ezért 12 ilyen tumor klinikai és 2 tumor molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálatát tűztük ki célul.]

Ideggyógyászati Szemle

[Egyoldalú multiplex meningiómák és syringomyelia egyidejű előfordulása]

BÜKI András, KÖVÉR Ferenc, MÉSZÁROS István, KASÓ Gábor

[A hosszan tartó intrakraniális hipertónia a sziringomyélia egyik fő patogén tényezőjének tekinthető Chiari-rendellenességben vagy hátsó fossa tumorban szenvedő betegeknél.]

Ideggyógyászati Szemle

[Különböző autoregulációs válaszok a patkány kisagykéregében, neokortexében és szubkortikális szürkeállományában szisztémás alacsony- és magas vérnyomásra]

DÓCZI Tamás, BALÁZS István, BARZÓ Pál, PÓRSZÁSZ Róbert, SZOLCSÁNYI János

[Az agyi autoregulációt patkányok agykéregében, kisagyában és szubkortikális szürkeállományában (mag caudatus) vizsgálták lézer-Doppler áramlásméréssel. Mivel a bazális ganglionok, az agykéreg és a kisagyi kéreg érrendszeri architektúrája jelentős geometriai, genetikai és patológiai különbségeket mutat (3), azt a hipotézist teszteltük, hogy e területek vérellátásának autóregulációja eltérő e. A lézer-Doppler áramlásmérés ideális időbeli felbontással rendelkezik, és lehetővé teszi az áramlás-nyomás görbék elemzését (1, 2). Mindhárom régióban megerősítést nyert az autóreguláció függése a szisztémás vérnyomás (SABP) változásának sebességétől. A CBF szabályozása szignifikánsan különbözött a szubkortikális szürkeállományban és a neokortexben. Érdekes módon a kisagyi érrendszerben nem találtak autóregulációs képességet.]

Ideggyógyászati Szemle

[A hátsó fossa epidermoid daganatai]

K. Bálint, F. Slowik, M. Kordás, J. Juhász, J. Julow

[A hátsó fossa epidermoidok jóindulatú biológiai viselkedésével ellentétben e daganatok műtéte nagy kihívást jelent a sebész számára mind elméleti, mind sebészeti szempontból. Ebben a retrospektív tanulmányban 14 operált esetünket klinikai-patológiai szempontból elemeztük.]

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Az elhízás kezelésének főbb irányai a VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia tükrében

BEDROS J. Róbert, SIMONYI Gábor

Az elhízás kezelése komplex folyamat, amelynek elemei az életmód-változtatás (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentő program első fél évében alacsony szénhidrát- és emelt fehérjetartalmú diétát javasol. A fizikai aktivitás tervezésekor a dinamikus, aerob jellegű (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás stb.) mozgásformák ajánlhatók. A gyógyszeres terápiában az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció és a liraglutid játszik szerepet. A bariátriai sebészeti beavatkozások jelenleg a legeredményesebbek az elhízás rövid és hosszú távú kezelésében.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

VÁLYI-NAGY István, PETÁK István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Lege Artis Medicinae

Génmódosított immunsejtek: új fegyverek nem csak daganatok ellen

SZÖŐR Árpád

Az elmúlt évtized onkológiai áttörése minden bizonnyal a CD19-specifikus CAR T-sejtek alkalmazása volt a különböző hematológiai kórképek kezelésében. A klinikai vizsgálatokban szerzett tapasztalatok, pá­ro­sulva a magánszektor és gyógyszeripar befektetéseivel, a meglévő CAR T-sejt-ké­szítmények kereskedelmi forgalmazásával, sok kutató figyelmét irányította rá az új típusú immunsejtekben rejlő lehetőségekre, és azok nem onkológiai célú fel­hasz­ná­lására. A közlemény célkitűzése, hogy rö­viden bemutassa azokat a preklinikai alkalmazásokat, ahol a CAR T-sejteket sikerrel próbálták ki autoimmun és infektológiai kórképekben.

Ideggyógyászati Szemle

Intracranialis EEG-monitorozási eljárások

JANSZKY József, TÓTH Márton

Gyógyszerrezisztens epilepsziabetegség esetén a reszektív sebészeti beavatkozás nyújtja a legjobb esélyt a rohammentességre. Elokvens kérgi área mellett elhelyezkedő rohamindító zóna, vagy extratemporalis betegek MR-ne­gativitása, vagy diszkordáns preoperatív vizsgálati eredmények esetén intracranialis EEG-vizsgálat elvégzése szükséges. Jelenleg háromfajta elektróda használata a legelterjedtebb: 1. foramen ovale (FO) elektróda, 2. subduralis strip vagy grid elektróda (SDG), 3. mélyelektróda (sztereo-elektroencefalográfia, SEEG). Az FO elektróda használata napjainkban a bitemporalis esetekre korlátozódik. Az SDG és az SEEG, különálló filozófiai megközelítéssel, különböző előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. Az SDG alkalmas a hemisphaerialis és interhemisphaerialis felszín közeli rohamindító zónák meghatározására az MR-negatív és MR-pozitív epilepsziás betegekben egyaránt; elsőként választandó módszer elokvens kérgi áreák közelében elhelyezkedő rohamindító zóna esetében. Az SEEG a mélyebb corticalis struktúrák (sulcus alatti dysplasiák, amygdala, hippocampus) feltérképezésére kiválóan alkal­mas, azonban a kis felbontás miatt nagyon pontos tervezést igényel. Mindkét módszer magas posztoperatív rohammentességet kínál (SDG: 55%, SEEG: 64%), tolerálható szövődményráta mellett.

Ideggyógyászati Szemle

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

NAGY Helga, DÉNES Zoltán, TARJÁNYI Szilvia

Célkitűzés - Az agydaganat műtéti kezelése utáni rehabilitáció lehetőségének, szükségességének, eredményességének vizsgálata, saját tapasztalatok közzététele. A vizsgálat módszere - Retrospektív leíró vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Agydaganat idegsebészeti műtéti eltávolítását követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt betegek, 2001. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban. Eredmények - A vizsgált 16 éves időszakban az osztályon kezelt közel 4500 betegből 84 rehabilitációját végezték agydaganat idegsebészeti eltávolítása után. A 34 férfi és 50 nő átlagéletkora 58 év (20-91) volt. Az eltávolított daganatok közül szövettanilag 57 benignus elváltozás, 27 malignoma, ebből hat más szervből származó agyi metasztázis volt. A betegek rehabilitációs átvételére átlagosan a műtét utáni 41. napon (10-139) került sor. A vezető klinikai tünetek felvételkor: hemiparesis (64 eset), kognitív problémák (26), dysphagia (23), aphasia (16), ataxia (15), tetraparesis (5), paraparesis (1). Az osztályon végzett rehabilitációs tevékenység rehabilitációs szakorvos vezetésével multidiszciplináris teammunka keretében történt. A felvételi Barthel-index átlaga 35, a kibocsátási 75 volt. A kórházi rehabilitáció átlagosan 49 (2-193) napig tartott. Kibocsátáskor 73 esetben javulást tapasztaltak az önellátási képességben, kilenc esetben lényeges változás nem történt, míg két beteg állapota romlott. Következtetések - Agydaganat műtéti eltávolítását követő funkciózavarok miatt szükség lehet kórházi rehabilitációs kezelésre. Az idegsebészeti műtét után elengedhetetlen a sebész, a rehabilitációs szakember, a beteg és hozzátartozója bevonásával végzett konzultáció a reális rehabilitációs célok kitűzése érdekében. Malignomák esetében nélkülözhetetlen az onkológus szakemberrel történő egyeztetés a várható kimenetel és az onkológiai kezelés szervezése miatt. A szerzők tapasztalata alapján az agydaganat műtéti eltávolítását követő multidiszciplináris rehabilitációs kezelés osztályukon eredményes volt.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.