Lege Artis Medicinae - 1993;3(10)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

A vállizületi instabilitás sebészeti kezelése

BÁLVÁNYOSSY Péter

A szerző a vállízület statikus és dinamikus stabilizáló rendszerének és biomechanikájának összefoglalása után az instabilitások sebészi kezelésének elveit és technikáját ismerteti. A recidív elülső ficam kezelésére módosított Bankart-műtétet, elakadásos hátsó ficam csontblokk-beültetést végez. Ismerteti a cranialis instabilitás megjelenési formáit, a részleges vagy teljes superior labrum glenoidale sérülést, ennek lehetséges műtéti megoldását. A cranialis instabilitás impingement (ütközési)... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Specifikus ellenanyagok immunterápiás alkalmazása a transzplantációk klinikai gyakorlatában

PETRÁNYI Győző, PÁLÓCZI Katalin

A szerv- és szövettranszplantációs gyakorlatban, az autoimmun, a hematológiai, az immunológiai, valamint az onkológiai meg betegedések gyógyításában egyre gyakrabban merül fel az immunterápiás lehetőségek alkalmazása. A közlemény foglalkozik mindazokkal az elsősorban poliklonális vagy monoklonális immunglobulin eredetű reagensekkel, amelyek a lymphocyták felszínén fontos szerepet játszó molekulákhoz kötődnek. A klinikai gyakorlatban már jól ismert antilymphocyta, illetve antithymocyta globulin,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

A szérumkataláz eredete egészségeseknél és különböző megbetegedésekben

GÓTH László

A szérumkataláz enzim aktivitása jelentősen megemelkedik akut pancreatitisben, haemolyticus folyamatokban és néhány májbetegségben. Annak eldöntésére azonban, hogy a szérumkataláz mely szövetekből származhat, megfelelő adatokkal nem rendelkezünk. A szerző spektrofotometriás módszerrel határozta meg a szérumkatalázt egészségeseknél (4275), valamint emelkedett szérumkatalázt eredményező fokozott erythropoesis (424), haemolyticus folyamatokban (haemalysis: 12, megaloblastos anaemia: 28,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk praenatalis nyomon követése

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, HAJDÚ Júlia, PAPP Zoltán

Azon veleszületett szívfejlődési rendellenességekben, ahol a komplex szívhiba teljes pitvar-kamrai blokkal párosul 50–60/min frekvenciájú bradycardia észlelhető. A pitvari impulzusok AV-csomón történő átvitele teljesen blokkolt, kamrai pacemaker tartja fenn a lassú, ritmusos kamra működést. A szerzők egy, a terhesség 32. hetében felismert, komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk esetéről számolnak be, ahol a blokk következtében 57–58/min stabil bradycardia alakult ki. Az elváltozás... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

A trombózis és a fogyatékossági angioma pectoris elleni európai összehangolt fellépés tanulmánya

MATOS Lajos

Az egy vagy több koszorúéren több mint 50%-os szűkületet mutató betegek fibrinogénszintje szignifikánsan magasabb volt (p<0,0001). Csökkent fibrinolitikus aktivitást is megfigyeltek a koszorúerek szűkülete esetén, elsősorban a plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI) magasabb szintje miatt. A csökkent fibrinolitikus aktivitás szoros kapcsolatot mutatott a cukorbetegséggel, az emelkedett triglicerid szinttel, a dohányzással és a bal kamra systolés pumpaműködésének romlásával. A koleszterin szint... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Ticlopidin aszpirin Stroke vizsgálat

MATOS Lajos

Az összhalálozás és a nem-halálos agyvérzés 3 éves előfordulási rátája 17% volt a ticlopidine és 19% az aszpirin csoportban. Ez azt jelenti, hogy az aszpirinhez képest a ticlopidine 12%-kal csökkentette a vizsgált események kockázatát (p = 0,048). A halállal végződő és a nem-halálos agyvérzés gyakorisága ticlopidine kezelés esetén 10%, aszpirin esetén 13% volt, ami a kockázat 21%-os csökkenését jelentette a ticlopidine javára (p = 0,024). Mellékhatásként a ticlopidine hasmenést (20%),... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Levelezés

CSÁSZÁR Gyula

Általam nagyrabecsült lapjukban egy olyan közlemény látott napvilágot, amelynek témájáról már azt hittem: elavult ugyanazokra a problémákra visszatérni, hiszen annyiszor kerültek már megtárgyalásra a magyar orvosi szakirodalomban. Az örökzöld téma az akupunktúra, amelyről legutóbb az Orvosi Hetilap ez évi 1387–89. oldalain jelent meg tájékoztatás. Most Önök Paul Zmiewski tollából, a LAM júliusi számában e kérdéskörről referátumot jelentettek meg „Kérdések és válaszok az akupunktúráról” címmel.... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Svéd Ticlopidin multicentrikus tanulmány

MATOS Lajos

A végpontok gyakorisága a ticlopidine csoportban alacsonyabb volt (89), mint a placebóval kezeltek között (99; p = 0,24). A mortalitást a ticlopidine 29,1%-kal csökkentette (p = 0,015): az elsősorban az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás mérséklődéséből adódott. A leggyakoribb mellékhatás a hasmenés volt, és hét esetben figyeltek meg reverzibilis leukopeniát vagy thrombocytopeniát. Mellék hatás miatt a ticlopidine csoportból 73, a placebo csoportból 26 beteg hagyta abba a kezelést.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Laparoszkópos herniorrhaphia

HOLMAN Endre, ABDUL Aziz el Seaghy, TÓTH Csaba

A laparoszkópos sebészet fejlődésével lehetővé vált az inguinalis sérvek endoszkópos gyógyítása is. Az eljárás az úgynevezett „praeperitonealis" inguinalis herniorrhaphia elvén alapul: intraabdominalis behatolásból laparoszkópon keresztül kipreparálják a sérvkapu és környékének képleteit, majd speciális kapocsrakóval Mersilene-hálót fixálnak a musculofascialis defektus zárására, felette pedig zárják a peritoneumot. A laparoszkópos herniorrhaphia rövid múltra tekint vissza, ezért hosszú távú... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Lymphocytás mastopathia

HASZNOS Éva, SONKOLY Ildikó, KATONA Annamária, KRASZNAI Géza

A szerzők egy feltehetően új autoimmun kórképre és annak terápiás konzekvenciáira kívánják felhívni a figyelmet. Tudomásuk szerint Magyarországon hasonló közlemény ezideig nem jelent meg. Egy lymphocytás mastopathiában szenvedő nő beteg kórtörténetét ismertetik. 1982-ben a beteg jobb emlőjében észlelt tumor hisztológiai vizsgálata pseudolymphomát igazolt. Speciális kezelésben a beteg nem részesült. 1991 februárjában recidiva miatt azathioprin és prednisolon kezelés kezdődött, amelynek hatására... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Kísérlet a korszerű szakorvosképzésre

FÜREDI János, VEÉR András

Amikor e cikk megírásának gondolata felmerült, még nem jelent meg a Népjóléti Miniszternek - a szakorvosi szakképesítés megszerzéséről szóló jogszabályok módosításáról kiadott 6/1993. (II. 19.) rendelete (1). Eredetileg tapasztalataink, próbálkozásaink leírásával is szándékunk volt serkenteni az új szabályozás megszületését. Nem is remélhettük, hogy e jogszabályi kodifikálás ilyen hamar tető alá kerül, hiszen eddig is éveket vártunk. Céljaink nagy részének megvalósulása esetleg feleslegessé... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

A szükséges esetszám meghatározásáról alapfokon

CHARLES du V Florey

Komoly hátrányt jelent egy pályázó számára - és ez az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatások esetén fokozottan érvényes-, ha valamely anyagi támogatás megszerzését célzó pályázat nem tartalmazza a szükséges esetszám becslését. A bírálóbizottság tagjainak kellő biztosítékot kell kapniuk arra vonatkozóan, hogy a feltett kérdésre a kutatás befejezésekor nagy valószínűséggel világos választ lehet adni. Az esetszám meghatározásával kapcsolatos fogalmak könnyen érthető, ábrákkal is... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Minőségbiztosítás az általános orvosi gyakorlatban

SIMAY Attila, SZALAY Zsolt

Az utóbbi években az egészségügyi ellátás területén a minőségbiztosítás (Quality Assurance) egyre inkább az érdeklődés középpontjába került. Ez a tendencia az általános orvosi munkával kapcsolatban is fokozottan érezhetővé vált. Az egyes országokban ezen a területen kifejtett kiemelkedő jelentőségű munka, mely során a legfontosabb eredményeket talán Angliában (1) és Hollandiában (2) sikerült elérni, megteremtette az alapját egy összehangolt stratégia kialakításának is. Ez a törekvés hívta... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Utat az áltudományoknak?

HARASZTI László

Az angol királyi orvosi társaság 1993 júniusában döntést hozott, miszerint a paramedikális medicina (természetgyógyászat) tárgyait ezentúl nem lekicsinylő elítéléssel fogja kezelni, hanem ellenkezőleg, oktatják majd az orvosi egyetemeken. Ez a döntés az orvosok többségét is meglepte, habár a chiropractica (csontkorvácsok), a herbal therápia (gyógyfüvesség) és az akupunktúra már elég régóta tartja pozícióját a gyógyításban.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Minőség és gazdaságosság a magyar egészségügyben

GULÁCSI László

Három egri intézmény: a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság, a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelő intézete, valamint az Állami Népegészségügyi és Tiszti orvosi Szolgálat Heves Megyei Intézete összefogott és szakmailag magas szintű, emellett nagyon kellemes egészségügyi minőségbiztosítási szemináriumot szervezett Egerben a Hotel Flórában. A résztvevők száma elérte a 400-at, 12 országból közel 40 előadó és vendég osztotta meg tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Nem pusztában kiáltó szó

ANDRÁS László

Példaértékűnek, sőt - Kincses Gyula, a Népjóléti Minisztérium Reformbizottságának elnöke szerint – történelmi jelentőségűnek mondható a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium augusztus közepén, Dávod Püspökpusztán, a Hotel Fortunában – ideális körülmények között – rendezett háromnapos ülése.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Üzemorvoslás tegnap, ma és holnap

KRASZNAI Éva

Selmecen a Bánya Akadémiát 1770-ben alapította u Mária Terézia. Eme intézmény első tanárai közt találjuk Scpoli János Antalt. A doktor tizenöt esztendőn át az idriai cinóberbányában és higanykitermelő üzemben üzemorvosként dolgozott. Ebbéli funkciójában 1774–1769-ig az osztrák-magyar monarchia első főfoglalkozású üzemorvosának nevezhetjük őt.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Egyetemes egészségügy

ANDRÁS László

A közoktatási törvény körüli politikai pengeváltásban kevesebb figyelem jutott a vele párhuzamosan tárgyalt, majd el is fogadott felsőoktatási törvényre. Ugyanúgy elkalandozott a figyelem azon paragrafusairól is, amelyek a magyarországi orvosképzés, tovább képzés jövőjét és a klinikák betegellátó tevékenységét meghatározzák. Mégis úgy véljük, nagyszabású változásoknak nyit utat a törvény, ezért is idézzük fel a végső döntést előkészítő vitákat.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Alkoholizmus: népszokás vagy népbetegség?

NÉMETH István

Johan van Beverwijck, a jeles dordrechti orvos és teoretikus, 1636-ban megjelent „Schat der gezondheid” (Az egészség kincse) című művében, külön fejezetben taglalta a mértéktelen alkoholfogyasztás, a részegség egészségkárosító hatását és veszélyeit. A széles publikumnak szánt s egy fajta egészségügyi tanácsadó szerepét betöltő kézi könyv szerzője nem véletlenül szentelt ilyen meg különböztetett figyelmet az adott kérdésnek, hiszen számos korabeli forrás tanúsága szerint, a 17. századi holland... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Stephen d'Irsay

DÖRNYEI Sándor

A két világháború közti idők orvostörténeti irodalmában több ízben megakadt a szemem egy szokatlan formájú néven: Stephen d’Irsay. Gyanakodtam, hogy a név mögött magyar származású szerző rejtőzik, de ez a gyanúm csak nemrég igazolódott be, s egyúttal egy érdekes emberi sors, egy nem jelentéktelen orvostörténeti pálya körvonalai rajzolódtak ki.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Gondolatok a Praxis-manadgamentről

FÜLÖP László

A ragyogó idő ellenére szép számmal összejött hallgatóság igen nagy élvezettel hallgathatta a Magyarországról Németországba elszármazott dr. Stefan Böhm fiatal háziorvos kolléga életközeli, magyar nyelvű beszámolóját (önéletrajzát) praxisa indításáról. Az egyetem elvégzése után szerezte meg a kötelezően előírt háziorvosi szakvizsgát, ami előfeltétele (ott is) a háziorvosi tevékenységnek.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Bioetikai viták Lengyelországban

HEGEDŰS Katalin

Az orvosi etikának igen nagy hagyománya van Lengyelországban. 1443-ban a krakkói Jagelló Egyetemen elfogadták a hippokratészi eskü módosított változatát, és az orvosok ennek szellemében gyógyítottak. A 19–20. század fordulóján a medikusok számára kötelező volt a tradicionális orvosi deontológia hallgatása.