Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(01-02)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Súlyos thoracolumbalis gerincsérülések akut idegsebészeti ellátása
Szerzők ismertetik a súlyos thoracolumbalis gerincsérülések akut műtéti ellátásában a korszerű szegmentális stabilizáló eljárásokkal szerzett tapasztalataikat. Az 5 év alatt végzett 134 akut műtét közül 81 fixateur interne-nel (AO. W. Dick), 53 szögletstabil lemezes rendszerrel (Steffee vagy Egri lemez) történő repozíció, dekompresszió és stabilizálás volt. Eredményeiket a neurológiai funkció-javulás, csontos consolidatio, komfort helyreállás és a szövődmények szempontjából értékelik. Ismertetik az utóbbi évtized hatalmas fejlődésének eredményeként kialakult korszerű gerincsérült ellátási elveket. Leszögezik, hogy a rutinszerűen alkalmazott két szegmentális stabilizáló rendszer a súlyos thoracolumbalis sérülések legnagyobb részének akut ellátására alkalmas, eredményei lényegesen jobbak a korábban alkalmazott hosszú rudas rendszerek eredményeinél, de alapvető feltétel az első hat-nyolc órában történő primer definitív ellátás és a korai szakszerű rehabilitációs kezelés.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Az akut ellátás és a rehabilitáció viszonya a gerincvelősérültek korszerű kezelésében
A traumás gerincvelőkárosodottak hosszútávú, komplex ellátásában az egyik igen fontos első, időben rövid, de meghatározó jelentőségű lépés az akut intézeti ellátás. A primer műtéti megoldás módját mindig a rehabilitációs kezelés szempontjainak figyelembevételével kell megválasztani, s biztosítani kell az akut műtét elvégzésének feltételeit az első 6-8 óra folyamán. Az elmúlt két évtized hazai tapasztalatai alapján a gerincvelősérültek ellátási problémái pénzhiányra, érdektelenségre, tájékozatlanságra, koncepció és szervezettségi hiányra voltak visszavezethetők. Jelenleg sincs olyan elfogadott, átfogó elvek alapján működő, gerincsérülteket ellátó központ, amely ezen sérültek ellátását a primer kezeléstől a rehabilitáció végéig biztosítaná. Szervezésileg egymástól független intézményekben történik az akut sebészi vagy konzervatív ellátás és a rehabilitációs kezelés. Az utóbbi években ugyan lényeges fejlődés tapasztalható a primer gerincsebészeti ellátásban (sajnos, ez nem mondható el a rehabilitáció hazai helyzetéről), de további fontos igény még az, hogy az akut ellátás mindig rehabilitációs szemléletű legyen. Ameddig nincsenek meg az anyagi feltételek az akut ellátást és a rehabilitációt egyaránt végző gerinc-centrumok létrehozásához, a gerincvelősérültek ellátásában résztvevő különböző szakemberek egységes rehabilitációs szemléletének kialakítása a legfőbb feladatunk.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Felnőttkori tethered cord szindróma
A tethered cord (kipányvázott gerincvelő) szindrómát a conus medullaris patológiás kihúzottsága és a lumbosacralis gerincvelői szegmentumok progresszív működészavara jellemzi. Az embrionális élet 3–4. hetében bekövetkező ektodermális fejlődési zavarok eltérő módon, de azonos patomechanizmussal hozzák létre a tünetegyüttest. A kórkép a lumbosacralis idegi működések különböző összetételű, kiterjedésű és súlyosságú zavaraiból áll. Felnőttkori fellépte igen ritka. Az MRI vizsgálat alapvetően szükséges a patoanatómiai diagnózishoz. A műtét célja a progresszió megállítása és a még reverzibilis tünetek javítása. Hat esetünket és az irodalom adatait ismertetve tekintjük át a felnőttkori szindróma jellegzetességeit, a műtét indikációit és eredményeit.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Reumatoid arthritises craniocervicalis instabilitás műtéti megoldása
1987-től kezdődően 30 rheumatoid arthritises craniocervicalis instabilitású beteget vizsgáltunk és operáltunk. Ezen beteganyag elemzését fontosnak tartjuk, mert a kórkép különböző fázisában végrehajtott műtétek indikációi ismereteink szerint nem kellően tisztázottak. Az atlantoaxialis instabilitások a kezdeti szakaszban, még a súlyosabb neurológiai tünetek megjelenése előtt, relatíve kis műtéti megterheléssel járó dorsalis craniocervicalis stabilizálással megoldhatók, míg az előrehaladott instabilitások véleményünk szerint csak kombinált műtéttel kezelhetők eredményesen. A szakirodalommal összhangban hangsúlyoznunk. kell a korai pontos diagnózis és a preventív idegsebészeti szempontok fontosságát. 20 esetben kényszerültünk kombinált műtétet végezni, és csak 10 esetben bizonyult elégségesnek az egyszerű hátsó fixálás, mely jól mutatja, hogy hozzánk. a súlyosabb állapotú betegek kerültek nagyobb arányban. Új diagnosztikus jelet (,,szellem-tumor") figyeltünk meg a betegség lefolyása során.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Tapasztalataink a thoracolumbalis gerinc kompressziós töréseinek konzervatív kezelésében
A szerzők a DOTE Traumatológiai Tanszékén 1988–1991 között konzervatívan kezelt, 136 alsó háti, ágyéki kompressziós csigolyatörött beteg utánvizsgálatát végezték el. 63 esetben (46,3%) gipszkorzettel, 73 alkalommal (53,7%) a módosított Magnus módszer szerint látták el a betegeiket. Vizsgálták a kétféle kezelési mód alkalmazhatóságát, eredményességét. A korzett felhelyezésének általános feltételekent Böhler (3) javallata alapján nőknél az 55, férfiaknál a 60 éves korhatárt, a megfelelő testalkatot és általános állapotot fogadták el azokban az esetekben, amikor a kompresszió mértéke a 10 fokot meghaladta. Á funkcionálisan kezelt sérültek 47,9%-a, a korzettel ellátottak 47,6%-a jó, 31,5%-a, illetve 46,0%-a kielégítő eredménnyel gyógyult. Míg az előbbi csoportban 17,8%-ban, addig az utóbbiban csupán 6,4%-ban fordult elő tartós fájdalom, rossz sanatio. A szerzők megállapítják, hogy bár az anatómiai repozíciós helyzetet tartósan megtartani nem tudták, nagyfokú - 10–15 fokot meghaladó - kompresszió esetén célszerű a gipszkorzettet felhelyezni. A deformitás csökkenésével jelentősen mérséklődnek a szubjektív panaszok is. Kis kompresszió esetén korai funkcionális kezelést javasolnak, fektetést csak a fájdalom megszűnéséig tartanak indokoltnak. A két módszert megfelelő feltételek mellett alkalmazva egymást kiegészítő, egyenértékű eljárásnak tartják.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
A kisízületi instabilitás és a derékfájdalom
A lumbalis kisízületek kóros elváltozásai szerepet játszhatnak a krónikus derékfájdalmak kialakulásában. A kórtörténet gondos elemzése, a klinikai és paraklinikai vizsgálatok alapján feltételezhető bizonyos esetekben, hogy a kisízületi instabilitás áll a krónikus fájdalom szindróma hátterében. A jól körülhatárolható tünettan, a képerősítő ellenőrzése mellett végzett intra és periarticularis blokádok, valamint a ,,twist-pozícióban" végzett CT vizsgálat igazolhatja ezt a feltevést. A szerzők 20 eset kapcsán számolnak be korai eredményeikről.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Haemophilia A-ban szenvedő beteg szövődmény-mentes discushernia műtéte
Szerzők korábban nem diagnosztizált vérzékenységben (haemophilia-A) szenvedő betegük discushernia műtétét ismertetik. Felhívják a figyelmet sebészi megbetegedések esetén a vérzékenység kikérdezésére, a laboratóriumi szűrővizsgálatok fontosságára. Leírják az esetükben végzett műtét előtti kivizsgálást, a műtét és az utókezelés speciális szempontjait.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Discus herniatio okozta peroneus izomerő változás követése dinamikus computeres pedobarográffal
A szerzők a dinamikus computeres pedobarográfnak, mint új vizsgálati eszköznek az alkalmazási lehetőségét mutatják be a lábboltozat tartásában és a járás dinamikájában aktívan részt vevő peroneus izomcsoport laesiojának esetében. Megállapítják, hogy a láb által a talajra kifejtett erő, illetve a talp és a talaj közötti érintkezési terület idő függvényében történő vizsgálata alkalmas a peroneus izomcsoportot érintő laesio mértékének követésére.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága
A Neurológiai Szakmai Kollégium 1992. október 2-3 án Zalaegerszegen tartott ülésén részletesen áttekintette a magyar neurológia helyzetét.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Beszámoló
Beszámoló az International Society of Neuropathology Vezetőségi és Ált. Tanácsüléséről és a Kanadai Neuropatológusok 32. Tud. Üléséről
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Magyar Idegsebészek Társasága
Elnöki beszéd az 1992 szeptember 10-én Jeruzsálemben megrendezett Európai Idegsebészeti Tanfolyam alkalmából.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Magyar EEG és klinikai neurofiziológiai társaság
Beszámoló a 6. Európai Klinikai Neurofiziológiai Kongresszusról. Kongresszusi beszámoló. Beszámoló a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság közgyűléséről. Course in clinical neurophysiology wadham college, oxford march 28- april 2 1993.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság
1993. évi kongresszus előzetes témái. Nyári tábor epilepsziás gyermekek részére.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Magyar neuroradiológiai társaság
A Magyar Neurológiai Társaság 1992. október 15-16-án rendezte III. Kongresszusát Győrben. Beszámoló a Neurológiai Társaság Közgyűléséről. A Magyar Neuroradiológiai Társaság közleménye.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
Nemzetközi epilepsziaellenes liga magyarországi tagozata
A 20. Nemzetközi Epilepszia Kongresszus 1993-as tervezett programja.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JANUÁR 20.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.