Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A nyaki gerinc transzorális és anterolaterális műtéte ventrális extraduralis kóros folyamatokban]

EMIL Pásztor

[Ez a referátum a stockholmi Karolinska Intézetben 1993. szeptember 17 -én tartott meghívott előadás rövidített változata, 120 diával illusztrálva.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Klinikai és molekuláris genetikai eredmények összefüggése rosszindulatú agytörzsi daganatokban]

V. K. Ammon, U. Sure, DN Louis, V. Deimling A.

[Az agytörzsi gliomák ritka, túlnyomórészt gyermekkori daganatok. Histológiailag a felnőttkori szupratentoriális asztrocitómákhoz hasonlíthatók. A legtöbb gyermekkori agytörzsi daganatot alacsony fokú asztrocitómának (WHO II), anaplasztikus asztrocitómának (WHO III) vagy glioblastoma multiforme-nak (GBM, WHO IV) minősítették. A WHO III. és IV. fokozatú rosszindulatú agytörzsi gliómában szenvedő betegek túlélése ritkán haladja meg a két évet. A közelmúltban kifejlesztett molekuláris genetikai... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Egyoldalú multiplex meningiómák és syringomyelia egyidejű előfordulása]

BÜKI András, MÉSZÁROS István, KÖVÉR Ferenc, KASÓ Gábor

[A hosszan tartó intrakraniális hipertónia a sziringomyélia egyik fő patogén tényezőjének tekinthető Chiari-rendellenességben vagy hátsó fossa tumorban szenvedő betegeknél.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Különböző autoregulációs válaszok a patkány kisagykéregében, neokortexében és szubkortikális szürkeállományában szisztémás alacsony- és magas vérnyomásra]

BALÁZS István, BARZÓ Pál, DÓCZI Tamás, PÓRSZÁSZ Róbert, SZOLCSÁNYI János

[Az agyi autoregulációt patkányok agykéregében, kisagyában és szubkortikális szürkeállományában (mag caudatus) vizsgálták lézer-Doppler áramlásméréssel. Mivel a bazális ganglionok, az agykéreg és a kisagyi kéreg érrendszeri architektúrája jelentős geometriai, genetikai és patológiai különbségeket mutat (3), azt a hipotézist teszteltük, hogy e területek vérellátásának autóregulációja eltérő e. A lézer-Doppler áramlásmérés ideális időbeli felbontással rendelkezik, és lehetővé teszi az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A hátsó fossa epidermoid daganatai]

K. Bálint, F. Slowik, M. Kordás, J. Juhász, J. Julow

[A hátsó fossa epidermoidok jóindulatú biológiai viselkedésével ellentétben e daganatok műtéte nagy kihívást jelent a sebész számára mind elméleti, mind sebészeti szempontból. Ebben a retrospektív tanulmányban 14 operált esetünket klinikai-patológiai szempontból elemeztük.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Cine agy MR vizsgálatok és értéke a posterior fossa patológiájának elemzésében]

BERÉNYI Ervin, MENDLY József, DÓCZI Tamás, KOPA János, REPA Imre

[A központi idegrendszer mozgásának vizsgálata a neuroradiológia egyik legnehezebb problémája. Az agyparenchima mozgásának és az agy-gerincvelői folyadék áramlásának vizualizálása nagyon fontos a normális agyi fiziológia és a kóros folyamatok megértéséhez. A mágneses rezonancia képalkotás a legjobban elérhető nem invazív módszer e mozgások vizsgálatára a szívciklus függvényében. Ebben az előadásban szeretnénk bemutatni eredményeinket a szekvenciák kifejlesztésében és bemutatni a CINE mérések... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az MR angiográfia alkalmazása a hátsó fossa érrendszeri rendellenességeinek diagnosztikájában]

BOGNER Péter, HORVÁTH Tamás, DÓCZI Tamás, KOPA János, REPA Imre

[Két éve használjuk az MRI-t és az MR-angiográfiát (MRA) az intrakraniális patológia diagnosztikájában. A vizsgálatok mintegy 50%-ában MR-angiográfiát végeztünk. Érbetegségek és malformációk esetén további 3D szekvenciákat használtunk, amelyeket a vizsgált térfogatban lokalizáltunk. Néhány eset bemutatásával szeretnénk bemutatni az MRA lehetőségeit és hasznosságát a hátsó fossa érrendszeri malformációk értékelésében.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Jóindulatú tektális glioma, új entitás definiálása]

BOGNÁR L, VILLÁNYI É, JOUVET A, LAPRAS CL

[Az agytörzsi gliómák a gyermekkori intrakraniális daganatok 10-25%-át teszik ki. Kimutatták, hogy a tektális lemezben lokalizált középagyi daganatok gyakran nagyon jóindulatú klinikai lefolyásúak. A jóindulatú tektális gliomák klinikai és radiológiai jelei nem ismertek, és ezek a jellemzők nem korrelálnak a szövettani jellemzőkkel. 25 szövettanilag igazolt tektális lemezglioma retrospektív elemzése alapján megkíséreltük meghatározni ennek az új entitásnak a klinikai és radiológiai jellemzőit,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Tapasztalataink a sztereotaktikus kisagyi szimulációval kapcsolatban]

GALANDA Miroslav, HORVÁTH Stanislav

[A kisagy szerepe a mozgás szervezésében és a vázizmok tónusának szabályozásában jól ismert. A központi mozgászavarokat különböző idegsebészeti beavatkozásokkal próbálták befolyásolni. Az eredmények nem voltak kiszámíthatóak, ezért ezek a módszerek nem váltak általánosan elfogadottá. Az elektródák pontos sztereotaxiás elhelyezése neurofiziológiai vizsgálatok alkalmazásával azonban ígéretes.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az akut növekvő hátsó fossa tömeg hatása az agytörzsi hallás kiváltotta potenciálokra macskáknál]

GÖRÖMBEY Z., RIEGER A., KYRIAKIDIS Ch.

[Az agytörzsi hallás kiváltotta potenciálok (BAEP-s) intraoperatív monitorozásának értékeinek felhasználásáról az agytörzs funkcionális zavarainak korai kimutatásában jelenleg ellentmondásosak az adatok. A BAEP-változások alapján még nem sikerült elkülöníteni az agytörzs funkcióinak reverzibilis intraoperatív zavarát az irreverzibilis károsodástól. Ennek a kérdésnek a vizsgálatát kísérletileg 11 macskán végeztük el, amelyeknek egy rugalmas ballon tágításával szimuláltak akut térfoglaló... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A félelem az ülő pozíciótól]

GARFIELD John

[A szerző megfigyeléseinek alapját az 1968 és 1992 között ülő helyzetben végzett hátsó fossa műtétek sorozata képezi. A főbb patológiai diagnózisok a következők voltak: astrocytoma grade 1/2, 19; ependy- moma 23; haemangioblastoma 30; medulloblastoma 36; metasztázisok 69. Összesen 187. ]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az alkohollal összefüggő véralvadási zavar jelentősége agyi zúzódás esetén krónikus alkoholistáknál]

HAJNALKA Imre, BOBEST Mátyás, PUSKÁS Tamás

[Súlyos alkoholos májbetegségben a véralvadási mechanizmus minden fázisa érintett, ami kóros vérzéscsillapításhoz vezet (1.). Ez döntő hatással van az agyi vérzések morfológiájára és progressziójára. Ilyen körülmények között nagyméretű, összefolyó intraparenchymális vérzés alakul ki több subcorticalis fókuszból. Az agyszövet szakadása és a térfoglaló vérzéses elváltozás súlyosbítja a koponyasérülés prognózisát. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk és elemezzük a kontúziós vérzéseket krónikus... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Kiujjuló hátsó fossa haemangioblastomák]

J. Julow, K. Bálint, P. Gortvai, E. Pásztor, F. Slowik

[Az Országos Idegsebészeti Intézetben és a Szent János Kórházban operált hátsó fossa haemangioblastomák különböző aspektusairól adtunk áttekintést. (2, 3, 4) Jelen munka e daganatok kiújulásával kapcsolatos néhány problémát vizsgál. ]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A növekedési hormon szintje az akromegáliás betegek sebészeti kezelése után]

IVANOVIC Svetomir, SAMARDZIC Miroslav, GRUJICIC Danica, POPOVIC Vera

[Az akromegáliás betegek kezelésének fő céljai: a növekedési hormon (GH) vérszintjének mérhetetlenné tétele, a daganat teljes eltávolítása, a szomatomedin vérszintjének normalizálása, a betegség kiújulásának megszüntetése és az agyalapi mirigy homloklebenyének megőrzése. A dopamin-agonisták alkalmazása hosszú távú hatással a műtét és a sugárterápia adjuváns terápiájává vált. A szendosztatin, egy hosszú távú hatású szomatosztatin-analóg, a növekedési hormonszekréció gátlásában meghatározó helyet... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A 3 dimenziós MR angiográfia (3 D MRA) lehetőségei a hátsó fossa tumorokban]

KOPA J., SZÁSZ K., BERÉNYI E., DÓCZI T., HUSZÁR P.

[A 3D MRA nagyon jó, nem invazív vizsgálat a különböző típusú agydaganatokkal és az intrakraniális erek betegségeivel küzdő betegeknél. Ez a vizsgálat nem adhat mindig elegendő információt a kóros folyamatok minden apró részletéről. Emiatt sok esetben más módszereket kell alkalmazni (pl. DSA), amire többnyire műtétek előtt van szükség. l Korábbi munkáinkban ezt a problémát vizsgáltuk supratentoriális tumorok és érrendszeri malformációk esetében. Gyakorlati tapasztalataink szerint az érrendszeri... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Meszes nyaki intervertebrális porckorongsérv gyermekkorban]

J. Kopa, K. Szász, A. Szentágotai

[A meszes nyaki porckorongot és annak sérvét Weens írta le 1945-ben(5). Megjelenése szórványos, etiológiája ismeretlen. Az irodalomban a publikált esetek száma meghaladja az 50-et, de Magyarországon még egyetlen esetet sem publikáltak. ]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Anesztézia medulla oblongata műtéthez]

KORENCHY Mária, MOLNÁR Mária, KOVÁCS Klára, FUTÓ Judit

[Az agytörzsi műtéteken átesett betegeket fenyegető veszélyek közé tartozik a vénás levegő embolizációja, a hipotenzió, a vitális jelek megváltozása és a koponyaidegek specifikus sérülése. Az életjel-változások kivételével ezeket a veszélyeket széles körben tárgyalják a különböző kézikönyvek és cikkek. Az életjelek megváltozása vagy masszív vénás légembólia, vagy a műtéti manipuláció okozta törzsi kompresszió következménye lehet. Ha a műtött terület nagyon közel van a vasomotoros központhoz,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A sztereotaktikus sugársebészet, mint új módszer a hátsó fossa idegsebészeti patológiáinak kezelésében]

KEMÉNY A. András, FORSTER MC. David, WALTON Lee

[A sztereotaxiás sugársebészet (STRS) az idegsebészet egyik leggyorsabban fejlődő területe. Bár először Lars Leksell vezette be a funkcionális idegsebészetben, az elmúlt két évtizedben a kóros állapotok széles skáláját kezelték világszerte. Ebben a tanulmányban a Sheffieldi Gamma Egység hátsó fossa hátsó léziók kezelésében szerzett tapasztalatait foglaljuk össze. ]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az abducens ideg neurinomája]

KUNCZ Ádám, BORDA Lóránt

[A nervus abducens neurinoma nagyon ritka. Eddig mindössze 5 esetet publikáltak az irodalomban. Egy újabb abducens ideg neurinoma esetét mutatjuk be.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzs és a kisagy barlangos angiómái. 16 eset tanulmányozása]

RAMIRO D. Lobato, PEDRO A. Gomes, RAFAEL Alday, JUAN J. Rivas, ANTONIO Cabrera, JAIME Dominguez

[Az agytörzs és a kisagy kavernózus angiomáival csak néhány jelentés foglalkozik. Egyes szerzők azt javasolják, hogy az ismétlődő vérzéseket okozó agytörzsi kavernómát el kell távolítani, amennyiben az a pialis felszín közelében van. Megfelelő műtéti technikával ezen elváltozások eltávolítása jelentős morbiditás és moralitási kockázat nélkül elvégezhető. Ebben a tanulmányban 16 agytörzsi vagy kisagyi kavernómás beteg klinikai adatait és eredményeit elemezzük, közülük tízet műtétileg kezeltek.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az ND-YAG lézer hatása az agyszövetre]

LEKKA Norbert, CZIRJÁK János, SZEIFERT György, PÁSZTOR Emil

[Az új technológiai innovációk alkalmazása az idegsebészeti műszerek eszköztárában világszerte terjed az idegsebészeti osztályokon. A lézeres sebészet a szöveteltávolítás egyik legújabb módszere. Az Országos Idegsebészeti Intézetben három éve használunk CO2 lézert. A berendezés alacsony fokú mobilitása és rugalmassága az egyik legnagyobb hátránya, miközben idegsebészeti műtétekhez használjuk. Az új generációs Nd-YAG lézerekhez rendelkezésre álló száloptikás beviteli rendszer nagy segítséget... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok sebészeti beavatkozása]

NYÁRY István, VAJDA János, PARAICZ Ervin, TÓTH Katalin

[1939-ben Bailey és munkatársai az agytörzsi daganatok kezelését az idegsebészet történetének "pesszimista fejezeteként" jellemezték. Az anatómiai elhelyezkedés és a rostpályák mentén történő infiltrációra való hajlam miatt az agytörzsi daganat korai jelei és tünetei gyakran félrevezetőek. Ez az alattomos fejlődés papillaödéma hiányában megnehezíti a korai diagnózist. A mikroneurosebészet rutineljárásként való bevezetése óta az idegsebészet szinte minden területén lehetővé tette a korábban... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok alcsoportjai gyermekkorban]

PARAICZ Ervin, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, TÓTH Katalin

[Az idegrendszeri képalkotó (MR, CT) és sebészeti (mikrosebészeti, CUSA, lézeres) technikák forradalmasították az idegsebésznek az agytörzsi daganatokról alkotott képét, és új perspektívát teremtettek kezelésükben. A növekvő tapasztalatokkal mára nyilvánvalóvá vált, hogy az itt előforduló daganatok sokfélesége és kezelésük nagyon különböző módjai szükségessé teszik e daganatok részletes osztályozását. Az olyan jellemzők, mint az MR- és CT-megjelenés, a kontrasztanyagfelvétel, a pontos... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Vasospasmus az intracranialis tumorok eltávolítása után]

NOVÁK László, RÓZSA László, GOMBI Róza, SZABÓ Sándor

[Amióta a transzkraniális Doppler-ultrahangvizsgálat (TCD) a véráramlási sebességek értékelésére szolgál a bazális artériákban (1), csökkent az agyi angiográfiák száma a vasospasmus kimutatására (2). Az érgörcs leginkább aneurizmás subarachnoidalis vérzés után fordul elő, de traumában, meningitisben, hypothalamus laesioban, valamint intracranialis tumorok műtétjei után is megfigyelhető (3). Tanulmányunkban ez utóbbira helyeztük a hangsúlyt, mivel korábban csak esetismertetésekről számoltak be.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Komplex hydrocephalus]

JD MA Pickard

[Az akut tüneteket okozó hydrocephalusban szenvedő betegek többségét a klinikai anamnézis, a CT-vizsgálat és a hagyományos sönt alkalmazása alapján tökéletesen kielégítően kezelik. A hydrocephalus krónikusabb formáit azonban minden korcsoportban nehéz lehet megkülönböztetni a különböző típusú agyi atrófiától pusztán a klinikai tünetek és a CT-vizsgálat alapján, bár Hakim klasszikus hármasa, a járászavar, a vizeletinkontinencia és a demencia (szellemi tompaság és friss emlékezetkiesés) nagyon... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Thoracodorsalis idegátültetés a plexus brachialis húzódásos sérüléseknél]

SAMARDZIC Miroslav, GRUJICIC Danica, IVANOVIC Svetomir, PISCEVIC Ivan, RASULIC Lukas

[A plexus brachialis húzódásos sérülések többségében az ideg helyreállításának egyetlen lehetősége az idegátültetés. A műtéti kezelés prognózisa a felső brachialis bénulás eseteiben valamivel jobb, mint a teljes bénulás eseteiben, mivel a plexus brachialis regionális ép kollaterális ágainak donorként történő reinnervációjának lehetőségei jobbak. Volpius és Stoffel 1920-ban, valamint Foerster 1929-ben ezeket az idegeket használta fel a hónalj- és a musculocutan idegek helyreállításához. Az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A hátsó fossa neurómái, az akusztikus neuroma kivételével]

LINDSAY Symon

[Az akusztikus neurómákon kívül a hátsó üregi idegdúcok neuromái ritkák. Egy több mint 500 akusztikus neuromát tartalmazó személyes sorozatban 12 betegnél arcidegneuromával 11 esetben trigeminusneuromával, 14 betegnél pedig a foramen jugularis neuromával társult.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az arcideg működésének megőrzése akusztikus daganatsebészetben]

TÓTH Z., SZABÓ Z., KOLLÁR Gy., ERŐSS L., TÓTH Sz.

[Az akusztikus neuróma műtétek során a mikrosebészeti technikák alkalmazása óta az arcfunkció és a hallás megőrzése az elsődleges szempont. Az arcideg anatómiai megőrzése nem mindig korrelál az ideg funkcionális épségével (1. táblázat). Az irodalomban számos lehetőségről számoltak be az arcideg funkciójának intraoperatív monitorozására az akusztikus tumor műtétje során. (1., 2., 3.) Beszámolónkban egy szemléltető eset elektrofiziológiai adatait mutatjuk be a 4. fokozatú akusztikus neurinóma... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Elsődleges laphámsejtes karcinóma a cerebellopontine szögben]

TARJÁNYI J., TISZLAVICZ L., BARÁTH B.

[A primer intrakraniális laphámsejtes karcinómák rendkívül ritkák, és úgy tűnik, hogy jóindulatú epidermoid cisztákból erednek. Beszámolunk egy, a jobb cerebellopontinus szögben kialakult carcinoma esetéről, amely a boncolás során elsődlegesnek bizonyult, és áttekintjük a vonatkozó irodalmat.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Medulloblastoma és nem ismétlődő supratentorialis tumorok két gyermeknél]

U. Sure, K. VonAmmon, WJ. Berghorn, S. Isenmann

[A medulloblastoma a kisagy rendkívül rosszindulatú daganata, amely elsősorban gyermekeknél fordul elő. Rosszindulatú biológiai viselkedése ellenére a medulloblastoma agresszív kezelése hozzájárult az ilyen elváltozást hordozó betegek túlélési esélyeinek javulásához. A közelmúltban nagyszámú, hosszú távú túlélőről számoltak be. A másodlagos daganat helyi kiújulás vagy áttét formájában történő megjelenése azonban még mindig rossz prognózist jelent a medulloblastomás betegek számára. Itt két... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Sebészeti tapasztalat trigeminális neuriómákkal ]

JURAJ Steno, IVAN Bizik, VIKTOR Matejcik, JOZEF Surkala, VIT'AZOSLAV Belan

[A trigeminális neurinómák általában a ganglionhoz centrálisan elhelyezkedő érzékszervi gyökérből, esetenként magából a Gasserian-féle ganglionból, vagy akár annak perifériás ágaiból erednek. A daganat elsődleges növekedési helye szerint túlnyomórészt a hátsó, vagy a középső koponyaüregben lokalizálódhat. A mindkét koponyaüregben elhelyezkedő, súlyzó alakú daganatok általában kombinált supra- és infratentoriális műtéti megközelítést igényelnek. Az 1990-1993 közötti időszakban három trigeminalis... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A vertebro-basilar aneurysma műtésének újraértékelése]

VAJDA János, NYÁRY István, CZIRJÁK Sándor, HORVÁTH Miklós

[A világ idegsebészeti közösségének régóta általános nézete, hogy a kétoldali vertebralis artériák találkozásánál elhelyezkedő zsákos aneurizmák, ahonnan a baziláris artéria ered (VB aneurizma), rendkívüli nehézségeket okoznak a sebészeti helyreállításuk során. Ezeket a nehézségeket az aneurizma boncolásához és lemetszéséhez szükséges legszűkebb munkaterület okozza, míg az ezen a helyen lévő, létfontosságú funkcionális jelentőséggel bíró struktúrák a legérzékenyebbek a visszahúzódásra. A... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Tapasztalatok az extraforaminalis megközelítésről az exterme laterális ágyéki porckorongsérv mikrosebészetében]

A Pannonhegyi

[Az extrém oldalsó ágyéki porckorongsérv új entitás. A CT és az MRI széles körű alkalmazása óta beszélünk róla a gerincbetegségek diagnosztikájában. A régi neuroradiológiai diagnosztikai módszerek, mint például a myelográfia, nem tudtak információt adni róla, mert ezek a porckorongprotrúziók vagy herniációk a foramen intervertebralison, azaz a csigolyagyökér myelográfiailag kimutatható részén kívülre kerültek. ]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A clivus és a dorsum sellae "rete mirabile"-je]

VUTSKITS László, REISCH Róbert, PATONAY Lajos

[A dorsum sellae és a clivus felső kétharmadának szintjén lévő, a bazális cisztériumok felé néző intracranialis csonthártya és a dura mater közé ékelődött csontrostos teret vizsgálták a belső nyaki verőér elágazási mintázata szempontjából. Az ezen ágak és az ellenkező ágak, valamint a külső carotis hátsó meningealis ágai közötti számos anasztomózist is figyelembe vették. Ezt a nagy anasztomózis-hálózatot Wallace és munkatársai "rete mirable"-nek nevezték el. Ezek az erek kollaterális... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

Parkinzonizmus 1994 A 11. nemzetközi Parkinzon-betegség szimpózium néhány gondolata

VÉCSEI László

Jelen összefoglaló célja a 11. Nemzetközi Parkinson-betegség szimpóziumon (Róma) megfogalmazódott néhány terápiás megfontolás áttekintése.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága tudományos emlékülésén

Jendrassik Ernő az idegélettanász. Új fejlemények a demencia szindrómák osztályozásában. Új megfigyelések multiszisztémás atrophiában.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

A SZOTE neurológiai klinikája

Újabb adatok a sclerosis multiplex patogeneziséhez. Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a sclerosis multiplex diagnosztikájában. A sclerosis multiplex diagnózisa és modern terápiája. A sclerosis multiplexes betegek rehabilitációja. Az izolált opticus neuritis kortikoszteroid kezelése. Klinikapatológiai konferencia.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

Nemzetközi epilepsziaellenes liga magyarországi tagozata

CLEMENS Béla

A MIEL vezetősége és tagsága 1994 márciusában Budapesten, a Flamenco Hotelben tartotta esedékes közgyűlését. Dr. Rajnai Péter titkári beszámolójában értékelte a most befejeződött ciklus eseményeit. A MIEL tagjainak továbbképzését szolgálták a szokásos őszi győri epilepszia munkakonferenciák, tavaly sorrendben a tizedik.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

Magyar gerinc társaság

PENTELÉNYI Tamás

A Magyar Gerinc Társaság 1994. és 1995. évi tudományos programja.