Lege Artis Medicinae

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben, szonoembriológia I. Az ébrény és mellékrészei

CSABAY László1, SZABÓ István1, NÉMETH János1, PAPP Zoltán1

1992. MÁJUS 27.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(05)

Összefoglaló közlemények

A szerzők nagy felbontóképességű ultrahang készülék hüvelyi transzducerével a terhesség első trimeszterében végeztek sorozatvizsgálatokat a korai embrionális fejlődés jelentősebb stádiumainak bemutatása céljából. Közleményüket előzetes tanulmánynak szánják részletes, prospektív, első trimeszteri szűrőprogramjukhoz. Terhesség legkorábban a 29–31. napon mutatható ki hüvelyi transzducerrel 2–3 mm-es chorionzsák formájában. Az 5. hét folyamán látható a (másodlagos) szikhólyag, mely az intrauterin terhesség egyértelmű bizonyítéka. A 36–38. napon kimutatható az élő embrió - szívcsövének pulzálása révén. Az egyes embrionális struktúrák meghatározott sorrendben jelennek meg (fejlődési „naptár"). A fiziológiás középbél-herniatio a 7-11. héten figyelhető meg. A hüvelyi ultrahangvizsgálat az utóbbi években lett igazán népszerű. Fő alkalmazási területe a nőgyógyászati és a kora terhességi vizsgálat, mert nem kell hozzá telt hólyag, mert nincsenek zavaró szövetrétegek. A módszer lényegében a nőgyógyászati bimanualis és az ultrahangvizsgálat kombinációja.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az alternatív gyógyításban helyzete európában

SZÁNTÓ Zsuzsa

Az elmúlt egy-két évtizedben az egész „nyugati világban” és a közelmúltban Magyarországon is felszínre kerültek és gyorsan terjednek az alternatív gyógyító eljárások. Csaknem minden nyugat európai országban immár – laikusok számára is - legálisan űzhetők a korábban tiltott gyógyító tevékenységek. A legalizálás néhány helyen formálisan is megtörtént vagy éppen most történik, másutt hasonló a helyzet, mint Magyarországon: a hatályos törvény hallgatólagosan érvényét vesztette.

Lege Artis Medicinae

Képzőművészet

LENGYEL László

"Lelki szem-gyógyító" Szentképek a 18. század orvoslásában.

Lege Artis Medicinae

Az endodermalis pajzsmirigyrákok kezelése

ÉSIK Olga, NÉMETH György

A pajzsmirigydaganatok – viszonylagos ritkaságuk és alacsony morbiditásuk ellenére -- megkülönböztetett figyelmet érdemelnek különböző eredetük, változatos biológiai viselkedésük és kezelésük eltérő elvei miatt. A kivizsgálást követően a pajzsmirigy differenciált rákjai (papillaris és follicularis carcinoma) esetében a daganat anatómiai kiterjedésétől függő intra- vagy extracapsularistotális thyreoidectomia és a szelektív nyirokcsomó-dissectio a választandó sebészi beavatkozás. A posztoperatív időszakban a külső sugárkezelés és a radiojód terápia egymást kiegészítő alkalmazása általános gyakorlat. A külső sugárkezelés a lokális/regionális relapsust minden daganat esetében csökkenti. A radiojod alkalmazása csak a jódfelvevő tumoroknál befolyásolja a lokális/regionális kiújulást, illetve a távoli áttétek kialakulását. A betegek egész életükben TSH-szuppresszív dózisú tiroxin kezelésben részesülnek a recidiva csökkentése és a hormonpótlás érdekében. Az ismertetett kezelési gyakorlattal, a gondos betegkövetéssel és a szükség szerint alkalmazott ismételt terápiás beavatkozásokkal a betegség prognózisa jó, a túlélés évtizedekben mérhető. Anaplasticus carcinoma esetén az extracapsularis thyreoidectomia és a nyirokcsomó-dissectio után a külső sugárkezelés mindig indikált, a kemoterápia valamelyest tovább javítja a túlélési eredményeket. A hiányzó pajzsmirigyhormon pótlása érdekében gyógyszeres szubsztitúció szükséges. A kombinált kezeléssel még e rossz prognózisú daganat esetében is javuló túlélési eredményekre lehet számítani.

Lege Artis Medicinae

Levelezés

CSIZÉR Zoltán

"A programozott sejthalál" Nagy érdeklődéssel és figyelemmel olvastam dr. Szende Béla kitűnő közleményét a programozott sejthalál (apoptosis) biológiai és patológiai jelentőségéről. Bár az apoptosis jelenségét (igaz más néven) már több mint húsz éve leírták, jelentőségét a szövetek homeostasisának szabályozásában csak az elmúlt néhány évben ismertük meg. Jean Claude Ameisen és Andre Carpon, a lille-i Pasteur Intézet munkatársai például 1991-ben tették közé azt a feltételezésüket, mely az apoptosissal magyarázza az HIV-fertőzöttek helper T-sejtjeinek minőségi és mennyiségi elégtelenségét.

Lege Artis Medicinae

Malnutritio-szindróma gyermekkorban II. rész

BAKSAI László, PHILIP W. H. Esker

A malnutritio krónikus táplálkozási zavar, lényegében a táplálék energiatartalmának és/ vagy valamely fundamentális tápanyag mennyiségének elégtelensége. Minthogy a világ legel terjedtebb közegészségügyi problémája, a gyermekkori morbiditás és mortalitás jelentős tényezője. Etiológiája rendkívül komplex, és kevésbé súlyos formáit - az egyes vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek hiánya miatt létrejött tüneteket is – figyelembe véve érthető, hogy nem csak az elmaradott országok gyermekeit érinti. A diagnózis-alkotás során a tápláltsági állapot felmérésére is törekedni kell, különösen szem előtt tartva a marginalis tápanyaghiány lehetőségét. A táplálkozási elégtelenség leggyakoribb meg nyilvánulása az anaemia, amely mindenek előtt vas, folsav és B12-vitamin hiányának a következménye, majd később fertőzések súlyosbíthatják. A tápanyagszükségletet számos gyógyszer módosíthatja, ezért a klinikai gyakorlatban feltétlen számolni kell a gyógyszer-nutriens kölcsönhatásokkal. A malnutritio és infekció közötti interakció három szempontból lényeges körülmény: a fertőzések hatása a szervezet tápláltsági állapotára és a metabolizmusra; a szuboptimális tápláltság hatása a fogékonyságra és a fertőző betegségek kimenetelére; az összefüggés klinikai és terápiás vonatkozásai.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Transvaginalis színes Doppler-vizsgálat koraterhességben

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők színes Doppler-vizsgálatokra is alkalmas ultrahangkészülék hüvelyi transzducerével normál és kóros koraterhességekben végeztek sorozatvizsgálatokat a női reproduktív szervekben és a fejlődő embrióban kialakuló keringési változások tanulmányozása céljából. Közleményüket a transvaginalis color Doppler (TVCD) koraterhességi alkalmazását bemutató és a főbb keringési jellegzetességeket összefoglaló előtanulmánynak szánják részletes első trimeszterbeli keringésvizsgálati programjukhoz. A beágyazódással párhuzamosan meginduló trophoblastindukció eredményeként az anyai uterinalis ágrendszer TVCD segítségével megjeleníthető és a különböző érszakaszokban jellemző pulzushullám azonosítható. Az embrionális artériákban a terhesség 12–14. hetéig diastoléban áramlás nem mutatható ki. A szívfrekvencia jellegzetesen változik a terhesség 5–14. hete között. A kóros koraterhességeket kísérő keringési változások tanulmányozása segítséget jelent a pontos klinikai diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában. A transvaginalis vizsgálati mód és a színes Doppler-technika együttes alkalmazása lehetőséget biztosít a női reproduktív szervekben kialakuló keringési változások részletes tanulmányozására, és több információt kínál a koraterhességben zajló élettani folyamatokról vagy kórállapotokról, mint bármely, jelenleg használt nem invazív vizsgáló rendszer.

Lege Artis Medicinae

Az uterus vérkeringésének transvaginalis színes Doppler ultrahangvizsgálata koraterhességben

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, PAPP Zoltán

A transvaginalis színes Doppler-technika segítségével a koraterhességben kialakuló keringési változások megfigyelhetők, és az uterinaliság rendszer különböző szakaszainak áramlási jellegzetességei kimutathatók. A szerzők hüvelyi transducerrel vizsgálták az uterinalis keringést 53 normál koraterhességben a terhesség 4–14. hete között, valamint 104 esetben nem terhes állapotban. A fő uterinalis arteriák, az arcuált artériák valamint a spirális arteriolák színes Dopplerrel minden esetben ábrázolhatók voltak koraterhességben, és 94%-ban sikerült jellegzetes Doppler spektrumot nyerni ezen érképletekből. Az arteria uterinákban a véráramlás átlagsebességét szignifikánsan magasabbnak, a keringési ellenállást szignifikánsan alacsonyabbnak találták koraterhességben, mint nem terhes állapotban. Az uterinalis ágrendszerben az impedanciaindexek a terhesség idejével arányosan csökkentek, és az indexértékekben progresszív esés volt kimutatható a fő uterinalis arteriáktól a spirális arteriolák felé haladva. A véráramlás átlagsebessége az arteria uterinákban a terhesség idejével arányosan nőtt. A terhesség idejével arányos hemodinamikai változások indirekt bizonyítékát adják a fejlődő embrió igényeihez igazodó uterinalis vérszolgáltatásnak.

Lege Artis Medicinae

Az in situ hibridizáció alkalmazása az alapkutatásban és a gyakorlati orvostudományban

MIHÁLY András

Az in situ hibridizáció során hisztokémiai vagy autoradiográfiás módszerekkel specifikus nukleinsav-szekvenciákat próbálunk ki mutatni sejtekben, szövetekben vagy kromo szómákban. A módszer alapja az, hogy mesterséges úton előállított DNS- vagy RNS-szekvenciákat izotóppal, enzimekkel, biotinnal vagy digoxigeninnel jelölünk. A jelölt, egy szálú nukleinsavpróbák specifikusan kapcsolódnak a sejtmag vagy a citoplazma nuklein savjaihoz, s ez a jelenség (a „hibridizáció”) jól felhasználható a génexpresszió tanulmányozásában. A módszer segítségével vírusfertőzés szöveti diagnózisára, specifikus tumorok felismerésére és öröklődő betegségek citológiai diagnózisára is lehetőség nyílik. A nukleinsavpróbák specifikussága miatt az in situ hibridizáció a molekuláris patológia igen fontos módszerévé lépett elő. Az alábbi összefoglaló a módszer elméleti alapjairól, valamint biomedicinális alkalmazásainak lehetőségeiről nyújt rövid áttekintést.

Lege Artis Medicinae

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.