Lege Artis Medicinae - 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

A hormonpótló kezelés nőgyógyászati onkológiai vonatkozásai

BŐSZE Péter

Ma már hazánkban is egyre inkább tudatosul, hogy a nők túlélik „biológiai életkorukat", és egy olyan életszakaszba kerülnek, amelyben egészségüket több veszély fenyegeti. Ebben az életkorban a szív-érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás népbetegségnek számítanak. Hormonok adásával nagyon sok megbetegedés kivédhető vagy mérsékelhető. Tudásunk bővülésével szemléletünk is megváltozott, és sok olyan megbetegedést, amely a hormonpótló kezelés ellenjavallatát képez te, ma már inkább javallatnak tekintünk. Úgy tűnik, így van ez a daganatos megbetegedésekkel is. Abszolút ellenjavallatnak tekintett előzetes méhtest- vagy emlőrák eseteiben kiderült, hogy a hormonpótló kezelés nem csak hogy nem ártalmas, hanem inkább előnyös. A legkevésbé tisztázott az ösztrogének vagy ösztrogén-gesztagének szerepe a méh sarcomák kiújulásában. Ezek azok az esetek, amelyekben a hormonok adása megfontolandó. Minden más esetben, a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok és tapasztalatok szerint a hormonpótló kezelés előnyei meghaladják a hormonok adásának kockázatát, ezért nem tűnik indokoltnak, hogy a hormonpótlás jótékony hatását a daganatos betegektől, rossz beidegződés miatt megtagadjuk. Szemérem test-, hüvely-, méhnyak- és petefészekrák eseteiben a hormonok ugyanúgy adhatók, mint daganatos megbetegedésben nem szenvedőknek. Emlő- és talán méhtestrák eseteiben a hormonpótló kezelésnek nem kívánt következményei is lehetnek. Minden esetet egyedileg kell elbírálni, és nőgyógyász-onkológus bevonásával eldönteni, hogy emlő- vagy méhtestrák esetében adhatunk-e hormon pótló kezelést.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

A hospice és a home-care komplex szemléletének kialakítása

MOLNÁR Lajos, BÖSZÖRMÉNYI Dalma

A home-care- és a hospice-mozgalommal a kórházi és a gondozói hálózatban hosszú ideje szórványosan már találkoztunk mindazzal, amit e dolgozat célul tűzött ki. Szerte az országban kórházakban és a szakambulanciákon egyaránt keresik e gondozás útját-módját.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Levelek - A spontán pneumothorax

KESZLER Pál, RÁCZ Egon

Tisztelt Szerkesztőség! Az 1993. november 30-i számban jelent meg AC Miller és JE Harvey „A spontán pneumothorax kezelésének irányelvei” című közleménye a British Thoracic Society állásfoglalásaképpen. Hálátlan vállalkozásnak tűnhet egy ilyen tiszteletreméltó és nagy múltú társaság elveivel vitába bocsátkozni.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélye: hogyan befolyásolja az antibiotikumok rendelésének gyakorlatát az alapellátásban?

ROBERT Sutherland

Az utóbbi fél évszázadban a baktériumok által okozott fertőző betegségek sikeresen kezelhetők voltak antibiotikum-terápiával, s a gyógyszeripar számos, egymástól jelentősen különböző hatásmechanizmusú antibakteriális szert fejlesztett ki. Az antibiotikumok használata okozta szelekciós nyomás azonban elkerülhetetlenül rezisztens baktériumok el szaporodásához vezetett; az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának sebessége egyre gyorsabbnak tűnik, s ez mérsékli a létező szerek hatékonyságát. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok széleskörű elterjedésé ért, mind a területi, mind a kórházi gyakorlatban – a rezisztenciagéneket terjesztő plazmidok és transzpozonok, az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása és szociális faktorok felelősek. Az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megfékezéséhez szükséges, hogy a klinikusok megfelelően alkalmazzák az antibiotikumokat; hogy olyan programokat fejlesszünk ki, amelyek elősegítik a higiénés körülmények javulását, és csökkentik a rezisztens baktériumok átvitelének lehetőségét a közösségeken belül és azok között; hogy folytatódjék az új antibakteriális szerek kifejlesztése.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti szűkületek palliatív kezelése intervenciós radiológiai módszerekkel

KÓNYA András, VIGVÁRY Zoltán

A hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti elzáródások és szűkületek kezelésében túlnyomórészt az intervenciós radiológia nyújtotta eljárások jelenthetnek hatékony, tüneteket enyhítő kezelést. A szerzők 12 beteg rosszindulatú, magas epeúti szűkülete(i) vagy elzáródása(i) miatt bekövetkezett icterus megoldására 23 endoprotézist ültettek be. A máj lebenyeinek, illetve szegmentumainak izolálódása miatt kettős protézis implantációra 5 betegben került sor. A betegek túlélése 4-22 (átlag 8,7) hónap volt. 6/12 betegben a túlélés 4-8 hó nap időtartamú volt, a beültetett protézisek nem záródtak el. A betegek másik felében az alapbetegség hosszabb túlélést engedett meg, a protézisek elzáródása 3–11 hónapon belül az icterus kiújulásához vezetett. Egy eset kivételével, ahol az endoszkópos protéziscsere sikerrel járt, további 7 alkalommal perkután beavatkozás elvégzésére kényszerültek. Egy betegben 3-szor, míg 5 betegben 1-1 alkalommal új protézis beültetésére került sor; 3 ízben az elzáródott protézis perkután eltávolítását, míg 2-2 alkalommal disztalis irányú kimozdítását illetve endoszkópos eltávolítását követően. A perkután endoprotézis implantációt a szerzők egyértelműen hatékonynak ítélik e betegségek kezelésében a betegek túlélését - és mivel az endoprotézisek zárt rendszert képeznek – életminőségük javítását illetően egyaránt. Felhívják a figyelmet a beavatkozások manipulációigényességére, a sorozatos beavatkozások szükségességére és a beavatkozást végzők nagy fokú sugárterhelésére is.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Kamrai ritmuszavarok balkamrafunkció és kamrai utópotenciál összefüggése és követése myocardialis infarctus után

LÁSZLÓ Zoltán, KEMPLER Pál, JÁNOSKUTI Lívia, KELTAI Katalin, FENYVESI Tamás

A postinfarctusos ritmuszavarok és a bal kamrai funkcióromlás prognosztikus jelentősége ismert. Munkánkban a kamrai utópotenciál prediktív szerepét vizsgáltuk e két tényező vonatkozásában. Harminckilenc betegben vizsgáltuk akut myocardialis infarctus után átlagosan 16,3 + 17,7 nappal, majd 16,3 + 8,9 hónappal a kamrai utópotenciál, balkamrafunkció és a kamrai ritmuszavarok összefüggését. Az utópotenciált a nagy frekvenciájú, alacsony amplitúdójú utópotenciál-tartam (HFLA), az effektív feszültség (RMS) és a szűrt QRS-tartam (QRS) alapján határoztuk meg. A ritmuszavar-analízis Holter-monitorozással, illetve online aritmia monitorral történt. A balkamrafunkciót (BKF) a 2D-echokardiográfia paramétereiből számolt ejekciós frakció (EF) alapján ítéltük meg. A betegeket először balkamrafunkciójuk alapján két csoportba soroltuk: 1. csoport - jó BKF: EF > 40%; illetve 2. csoport – rossz BKF: EF < 40%. Ekkor nem volt szignifikáns különbség (NS) sem a betegek kora (63 versus 58 év, NS), sem utópotenciál-paramétereik között (HFLA: 34 versus 34 ms, NS; RMS: 43 versus 38 uV, NS; QRS: 109 versus 114 ms, NS). A betegeket az észlelt kamrai ritmuszavarok jelenléte alapján ugyancsak két csoportba osztottuk. A. csoport - volt kamrai ritmuszavar; illetve B. csoport – nem volt kamrai ritmuszavar. Nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek kora (65 versus 60 év, NS) és balkamra funkciója (EF: 44 versus 50%, NS) között, viszont a mért három utópotenciál-paraméter mindegyike szignifikánsan különbözött (HFLA: 43 versus 31 ms, p<0,01; RMS: 24 versus 47 uV, p<0,05; QRS: 121 versus 106 ms, p<0,01). Fentiek alapján az utópotenciál kialakulása és a kamrai ritmuszavarok előfordulása összefüggést mutat, így alkalmas lehet ezen ritmuszavarok prognosztizálására. Az utópontenciál megjelenése független a bal kamra funkciójától.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Komplex supraventricularis aritmia sikeres kezelése a 26. gesztációs héttől

HAJDÚ Júlia, SZABÓ István, MACHAY Tamás, PAPP Zoltán, SZATHMÁRI András, KONCZ Erzsébet

A méhen belüli életben jelentkező ritmuszavarok súlyos problémát, esetenként a magzat az újszülött halálát okozhatják. A terhesség 26. hetétől észleltünk (ATL, Ultramark 9-es készülékkel végzett echokardiográfiával, M-mód, 2 dimenziós, színes Doppler) és kezeltünk sikeresen magzati pitvarlebegés és supraventricularis tachycardia váltakozásának képében jelentkező komplex supraventricularis aritmiát. A transplacentaris kezelést digoxinnal (0,25 mg/die) majd digoxin (0,5 mg/die) és verapamil (80 mg/die) kombinációjával végeztük. Az anyai vér digitáliszszintje 1,4 ng/ml; 1,1 ng/ml; majd 1,76 ng/ml volt. A szinuszritmus helyreállt, a hydrops tünetei megszűntek. A magzati életben észlelt supraventricularis tachycardia esetén a digoxin az első választandó szer. Az anyai vér digitáliszszintjét a szerzők 2,0 ng/ml körül tartják a leginkább megfelelőnek. A kezelést kórházban kell elkezdeni, napi ultrahangkontroll mellett. A szívritmus helyreállítása után heti ambuláns ellenőrzés javasolt. A 35. gesztációs hét után észlelt súlyos ritmuszavar esetén a terhesség terminálása és a magzat extrauterin kezelése javasolt.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dán verapamil infarktus vizsgálat I

MATOS Lajos

Annak fölmérése, hogy ha már az infarktus gyanújakor iv. verapamil kezelést kezdenek, majd azt peros folytatják, a következő 6 hónapban csökken-e a halálozás, illetve a re infarktus aránya.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Terminális állapotú rákbetegek otthoni gondozása kezdeti tapasztalatok

RUZSA Ágnes, KOLONICS Zsuzsa, PADÁNYI János

A szerzők terminális állapotú rákbetegek otthoni gondozása során szerzett kezdeti tapasztalataikról számolnak be. A vizsgált időszakban, 1992. okt. 1–1993. okt. 1-ig 15 beteget gondoztak. A betegek adatainak értékelése a csoport által bevezetett ambuláns lappal történt. Mivel az ambuláns lap kifejlesztése és a beteggondozás párhuzamos volt, csak 8 beteg adatai értékelhetőek, összehasonlíthatóak. A gondozást onkológus orvosokból, nővérekből, szociális munkásokból, önkéntes segítőkből és lelkészekből álló csoport végezte. Fájdalomcsillapítási problémák esetén specialistával konzultáltak. A gondozásban a fő hang súlyt a tüneti kezelésre helyezték, a pszichoszociális támogatás mellett. A palliatív csoport által végzett gondozás lehetővé tette, hogy a betegek szomatikus komfortját biztosítsák kínzó tüneteik enyhítésével. Az otthoni gondozás a család biztonságérzetét növelte, a kórházat, annak aktív ágyait teher mentesítette, a háziorvosoknak szakmai segítséget nyújtott. A szerzők tudomása szerint Magyarországon első alkalommal számolnak be palliatív csoport által végzett terminális állapotú rákbetegek otthoni gondozásáról.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Nagy dózisban gyorsan adagolt thrombolyticus kezelés tüdőembóliában

KÁLI András, VÉRTES András, KOLONICS István, SEIDNER Judit, SZENTE András

Jelen közlemény a pulmonalis embolia gyors és biztonságos thrombolyticus kezelésének új lehetőségét kívánja bemutatni. A szerzők 3, tüdőembóliában szenvedő beteg sikeres thrombolyticus kezeléséről számolnak be. Valamennyi esetben rövid idő alatt adott nagy dózisú sztreptokinázzal (3 ME/2 óra) gyors anatómiai, hemodinamikai és klinikai javulást észleltek, vérzéses szövődmény nélkül. Állást foglalnak a tüdő embólia nagy dózisban, gyorsan adagolt thrombolyticus kezelése mellett.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

San Raffaele Nyilatkozata

GULÁCSI László

A z Európa Parlament (EP) Egészségügyi Osztálya, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Minőségbiztosítási Osztálya által szervezett „Minőségbiztosítás a Kórházi Ellátásban” szemináriumot 1993. szeptember 27–30 között Milánóban, a San Raffaele Kórházban rendezték meg. A főként közép- és kelet-európai országok minőségbiztosítással foglalkozó, illetve a téma iránt érdeklődő szakemberei a jó minőségű és gazdaságos egészségügyi ellátás megteremtésének lehetőségeit, előfeltételeit tekintették át.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

A járóbeteg-szakellátás teljesítménymérése jelentésének ellenőrzése kezdeti tapasztalatok

FELMÉRAI István, KOVÁCS József

A szerzők a járóbeteg-szakellátás területén bevezetett WHO pontrendszer szerinti teljesítménymérést és jelentési rendszert vizsgálták, a bevezetés első hónapjában. A bevezetéssel kapcsolatos formai és tartalmi hibákat négy csoportba sorolták. A feltárt hibák megismerésével ezen írás keretei között felhívják az egészségügyi szolgáltatók és a hozzájuk kapcsolódó szakmai és finanszírozási szervek figyelmét a teljesítménymérés és jelentés szabályainak betartására, ami jelentős hatást fejt ki mind a szolgáltató, mind a finanszírozó pénzügyi mérlegére.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dilemma

FRENKL Róbert

A kemény és a puha diktatúra után érthető, ha él a zsigerekben a múlt beidegződése; ennek keveredése a zsenge demokrácia mechanizmusaival sajátos konfliktusokat eredményez, amikor is a döntés és az igazság kimondása egyaránt nehéz.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Mocsár vagy alagút

NAGY András László

Tény ugyan, hogy az 1994. évi előirányzat 27 százalékos növekedést tartalmaz az 1993. évi várható kiadásokhoz képest, ennek ellenére az egészség ügyi szakma úgy ítéli meg, hogy az egészségügyi ellátás a működőképesség szempontjából eljutott addig a határig, amikor is már a gyógyítótevékenység komolyabb veszélyeztetése nélkül reálérték-romlást nem képes elviselni."

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Pártharcok - pártarcok

NAGY András László

Ki hitte volna, akár csak egy évvel ezelőtt is, hogy hónapokkal a választások előtt érdektelenségbe fullad egy a fenti címen rendezett, a parlamenti pártok vezető egészségpolitikusait, illetve a tekintélyes orvosok által is fémjelzett Köztársaság Párt szószólóját felvonultató fórum. Ám nemcsak ezt az eseményt, de az egészségbiztosítás és az egészségügyi vállalkozások helyzetét és esélyeit taglaló előadásokat, és a főeseményt, az orvosi műszerek szakkiállítását sem kísérte érdeklődés.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Finanszírozás és szakmai protokollok

KRASZNAI Éva

LAM Klubban ezúttal a finanszírozás és a szakmai protokollok kérdése került terítékre. A vitaesten a házigazda tisztét Szepesi András az Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselője vállalta magára. A tartalmas fórum témavezetője Bordás István a Gyógyinfok igazgatója volt, Forgács András a MOK képviseletében, a Pulmonológiai Szakmai Kollégiumtól Pataki Géza és a Népjóléti Minisztériumból Ralovits Béla vett részt a fórumon.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dombormű a pestisjárványról

HÁMORI Katalin

Az 1679-es bécsi pestisjárvány borzalmait A örökítette meg a borítólapon látható terrakotta dombormű. A budapesti Szépművészeti Múzeumban lévő kisméretű plasztikai vázlatot az egyik legjelentősebb osztrák építész és szobrász, Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656 Graz – 1723 Bécs) készítette 1688 körül a bécsi Grabenen álló Szentháromság-oszlophoz, de bozzettóját a prechtoldsdorfi (Alsó-Ausztria) Pestis-oszlopon is felhasználják.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Az orvoslás története

NÉMETH Éva

Könyv ismertetés Az Orvoslás Története Az Ősidőkről 2020-ig - Nancy Duin, dr Jenny Sutcliff

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Az egészségügyi tudományos tanács története (1868-1990) II. rész

GÁL György

Az Egészségügyi Tudományos Tanács átszervezésétúl nagy létszáma és nehézkessége miatt 1976 ban újra sor került. Működését dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter a 31/1976 EüK. 23/EÜM sz. utasításában szabályozta. Ennek alapján dolgozott a Tanács 1989. június 1-jéig. Az utasítás többek között a következőket tartalmazta:

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Természetjogi és pozitivista elemek az orvosi tevékenység szabályaiban I. rész

LŐRINCZ János

Lehetséges-e, és ha igen hogyan, a jog eszközeivel befolyásolni az orvosi tevékenységet, különös tekintettel az orvostudomány legújabb fejlődésére? Ez a kérdés sokakat érint és foglakoztat. Ma sem vesztett aktualitásából Arnold Toynbee és DaisakuIkeda két évtizeddel ezelőtti párbeszéde az orvosi etikáról, melyben Ikeda több kételyét is megfogalmazta.