Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

Ren multicysticus fetalis

SILHAVY Mihály, CSAPÓ Zsolt, ÁDÁM Zsolt, PAPP Zoltán

A szerzők hét multicystás vesedysplasia esetét ismertetik. A praenatalis ultrahang diagnózis a veseállomány, illetve a vese medence hiányán, a különböző nagyságú, egymással nem közlekedő tömlők jelenlétén, a súlyos oligohydramnion és az üres hólyag kimutatásán alapul. A makroszkópos vizsgálat során minden esetben a szőlőfürtszerű cysticus elváltozás a vese teljes egészére kiterjedt, ureterek minden esetben jelen voltak, két esetben nem voltak szabályosak. A szövettani jellegzetességet adó ébrényi ductusuk mindig nagy számban fordultak elő, haemopoeticus góc egy esetben volt igazolható. Embrionális porcszövetet illetve arteria umbilicalis singularist nem észleltek. Genetikai szem pontból hangsúlyozzák az egyéb fejlődési rendellenességek utáni kutatás fontosságát, az öröklődési kockázat meghatározása céljából.

HUN 1992;2(11)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.

HUN 1992;2(06)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben, szonoembriológia I. Az ébrény és mellékrészei

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMETH János, PAPP Zoltán

A szerzők nagy felbontóképességű ultrahang készülék hüvelyi transzducerével a terhesség első trimeszterében végeztek sorozatvizsgálatokat a korai embrionális fejlődés jelentősebb stádiumainak bemutatása céljából. Közleményüket előzetes tanulmánynak szánják részletes, prospektív, első trimeszteri szűrőprogramjukhoz. Terhesség legkorábban a 29–31. napon mutatható ki hüvelyi transzducerrel 2–3 mm-es chorionzsák formájában. Az 5. hét folyamán látható a (másodlagos) szikhólyag, mely az intrauterin terhesség egyértelmű bizonyítéka. A 36–38. napon kimutatható az élő embrió - szívcsövének pulzálása révén. Az egyes embrionális struktúrák meghatározott sorrendben jelennek meg (fejlődési „naptár"). A fiziológiás középbél-herniatio a 7-11. héten figyelhető meg. A hüvelyi ultrahangvizsgálat az utóbbi években lett igazán népszerű. Fő alkalmazási területe a nőgyógyászati és a kora terhességi vizsgálat, mert nem kell hozzá telt hólyag, mert nincsenek zavaró szövetrétegek. A módszer lényegében a nőgyógyászati bimanualis és az ultrahangvizsgálat kombinációja.

HUN 1992;2(05)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Germinális mutációk Magyarországi felügyelelte

ELEK Csaba, CZEIZEL Endre

A szerzők a Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete tízéves tevékenységének eredményeiről számolnak be. A felügyelet célja a környezeti hatásokra létrejövő csíra sejt-mutációk veleszületett rendellenességeket okozó hatásainak epidemiológiai elemzése volt. Az epidemiológiai megfigyelésre alkalmas, úgynevezett indikátor rendellenességek három csoportját különítették el, melyek születéskori gyakoriságát 10 éven keresztül folyamatosan észlelték. Indikátor rendellenességek voltak: (1) Domináns öröklődést jelző fejlődési anomáliák, melyeket a dominánsan átörökíthető germinális génmutációk indikátorának tekintettek. A 15 rendellenesség születéskori gyakorisága a vizsgált időszakban (1980– 1989) 3,8/10 000 összes születés volt. A sporadikus esetek aránya (90%) alapján így 31/ 100 000 összes születés mutációs gyakoriságot figyeltek meg, mely szignifikáns változást a vizsgált periódusban nem mutatott. (2) Down-syndroma, melyet a számbeli germinális chromosoma-mutációk indikátoraként alkalmaztak. Születéskori prevalenciája 11,7/10 000 összes születés volt a vizsgált időszakban. Az összes eset csaknem 100%-a új mutáció, így az új mutációk gyakorisága 110/100 000 összes születés volt. (3) Nem azonosítható többszörös fejlődési rendellenességek csoportja, melyek epidemiológiai elemzése során 1985-ben erősen szignifikáns növekedés volt kimutatható a germinális mutációk gyakoriságában. Ez egy évvel a csernobili atomerőmű-szerencsétlenség előtt következett be, azt követően pedig nem volt lényeges változás az indikátor rendellenességek gyakoriságában. A lehetséges okok kutatása folyamatban van.

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1990. AUGUSZTUS 01.

A calcium-csatornák Ianthan-blokkolásának hatása az idegregenerációra

KOVÁCS Tibor, CSÁKÁNY Béla, TÖRÖK Ágota

Ismeretes, hogy mind a központi, mind a perifériás idegrostok fejlődési és regeneratív elongációja egyaránt az axonális növekedési kúpok funkcionális és strukturális épségéhez kötött.

HUN 1990;43(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. OKTÓBER 01.

A hypoplasiás artéria carotis interna kliniko-radiológiai vonatkozásai

DR PATAY Zoltán, DR BERKY Mihály

A carotis rendszer különböző fejlődési variációi között igen ritka az artéria carotis internák hypoplasiája. Előfordulási gyakoriságára nézve adatot nem találtunk, de az nagyságrendileg hasonló lehet az agenesiához, melyet viszont az irodalom 0,01% körüli értékre tesz [36], A pontos számarányok megállapítását nehezíti a tünetmentes esetek és a téves diagnózisok még csak fel sem becsülhető, de valószínűleg nem elhanyagolható száma.

HUN 1988;41(10)

Ideggyógyászati Szemle

1988. OKTÓBER 01.

Ligamentum denticulatum leszorítás okozta vertebro-basilaris keringési zavar

DR MÉSZÁROS István, DR KÖVÉR Ferenc

A szerzők a vertebro-basilaris keringési zavar szokatlan, műtéti beavatkozással jól kezelhető esetét ismertetik. A bemutatott betegnél az egyéb craniocervicalis fejlődési zavarok mellett (basalis impressio, tonsilla aplasia) a j.o. szokatlan lefutású — artéria vertebralist a ligamentuin denticulatum szorította le és ez okozott b.o. artéria vertebralis occlusioját követően ismétlődő keringési zavarokat.

HUN 1988;41(10)

Ideggyógyászati Szemle

1988. JANUÁR 01.

Az I típusú Arnold—Chiari maiformáció, műtétileg kezelt betegeink utánvizsgálati eredményeinek tükrében

DR MÉSZÁROS István, DR KÖVÉR Ferenc

A szerzők a klinika 15 éves anyagából a műtéttel kezelt Arnold—Chiari I malformatios betegeik feldolgozása kapcsán elemzik a kórismézés lehetőségeit, a műtéti megoldásokat és ismertetik a műtét utáni késői utánvizsgálati eredményeket. A kórismét szinte minden esetben a csontos malformatio (basalis impressio) jelenléte segítette elő. A műtét után az alig változott neurológiai status ellenére a betegek szubjektív megítélésük szerint javultak, többségük önellátó lett. A járásképtelen betegek (3) közül kettő járóképessé vált. A szerzők az utánvizsgálatok eredménye alapján felhívják a figyelmet a kórkép kimutatásának fontosságára olyan esetekben is, amidőn a csontos fejlődési zavar hiányzik.

HUN 1988;41(01)

Ideggyógyászati Szemle

1985. SZEPTEMBER 01.

A szülők nevelési attitűdjeinek szerepe a veszélyeztetett családok szocializációjában

RÁTAY Csaba, TUSNÁDY Gábor

A veszélyeztetettség mértéke szerint kialakított csoportok valóban jelentős eltéréseket mutatnak a szülő nevelési attitűdjeinek melegségében, a családon belüli kommunikáció nyíltságában. Eredményeinket részben megfelő kiindulásnak tartjuk a gyakorlati családterápiás tevékenység kérdéseinek megválaszolására. Ezeket három szinten lehet összefoglalni: a) a család szociális hátterének, társadalmi helyzetének a megismerése (Cseh-Szombathy, [4]); b) a családi élet fejlődési ciklusainak feltárása ( Weeks, Wright, [17]) a konkrét ncsaládi hagyományoknak, mítoszoknak a megismerése (Byng-Hall, [3]); c) a jelenlegi diszfunkcionális magatartási minták kiemelése ( Weakland, Fisch, Watzlawick és Bodin, [15]). Míg a családterápiás munka körvonalainak kialakításához a megfelelő elméleti munkák külföldről beszerezhetők, addig a gyakorlati, terápiás munkát a hazai viszonyok ismerete nélkül nem lehet eredményesen végezni.

HUN 1985;38(09)

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Többszörös, ritka érfejlődési rendellenesség. Arteria proatlantalis intersegmentalis persistens társulása a nyaki artériák és vénák fejlődési zavarával

DR GÁL Julia, DR DIÓSZEGHY Péter

Az arteria carotis interna és az arteria vertebralis között fennmaradó embryonalis anastomosis ritka változata a persistáló proatlantalis (suboccipitalis) intersegmentalis arteria. Felismerése in vivo angiographiával lehetséges. Az első anatómiai, kórbonctani leírás a múlt század végéről Gottschau-tól származik.

HUN 1977;30(09)