Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1975. JANUÁR 01.

Nemi chromosoma rendellenességek szűrése férfi elmebetegek körében

DR. TRIXLER Mátyás, DR. KOSZTOLÁNYI György, DR. MÉHES Károly

A szerzők beszámolnak a POTE Ideg-elme Klinika férfi elmeosztályán végzett nemi chromosoma rendellenességekre vonatkozó szűrővizsgálataikról. Összesen 310 beteget vizsgáltak. A női nemi chromatint (Barr-test) buccalis nyálkahártya-keneteken thionin festéssel, az Y-chromatint peripheriás vérkerieteken quinacrin festéssel, fluorescens optikával vizsgálták. Két Klinefelter-syndromás és egy YY-syndromás beteget találtak. Az elobbieknél mentális retardatio illetve psychopathiás személyiségzavar volt kimutatható. A YY-syndromás beteg paranoid schizophren volt. Ismertetik aKlinefelter-syndromás betegeket. Az előfordulási gyakoriság Klinefelter-syndroma esetében 0,64%, YY-syndrománál 0,32%. Részletesen tárgyalják a gonosomalis aberratiók mentalis vonatkozásait.

HUN 1975;28(01)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

DR. KISZELY Katalin

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.

HUN 1970;23(3)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.

HUN 1970;23(3)

Ideggyógyászati Szemle

1968. OKTÓBER 01.

A Myodil-ventrieulographiák diagnosztikus jelentősége

DEÁK György, GORÁCZ István, PARAICZ Ervin, TÓTH Szabolcs

128 Myodil-ventriculographia alapján a szerzők részletesen tárgyalják a jód ester-ventriculographiák diagnosztikus eredményeit. Myodil-ventriculographia végzését javasolják stereotacticus műtétek mellett axialis supra- és infra-tentorialis daganatok, fejlődési rendellenességek s egyéb liquor-keringési zavart okozó betegségek kimutatására. Megállapítják, hogy az eljárás 10—20 ml levegővel kiegészítve az oldalkamrák helyzetéről is pontos felvilágosítást ad. A vizsgálat lényeges liquor-dynamikai zavart nem okoz, fájdalmatlan s ezért különösen alkalmas gyermekkori hydrocephalusok eredetének tisztázására. A Myodil-ventriculographia nemcsak pontosan localisalja az elváltozásokat, hanem — tapasztalatuk szerint — a kontrasztanyag plasticus, öntvényszerű ábrázolása által a betegség jellege is legtöbbször megállapítható, s így az ún. exploratív craniotómiák csaknem teljesen kiküszöbölhetők. Myodilra visszavezethető szövődményt nem észleltek.

HUN 1968;21(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Evipan alvásban aktivált EEG-rendellenességek klinikai értelmezése nem epilepsiás psychiatriai betegeknél

NAGY A. Tibor, KAJTOR Ferenc, HALÁSZ Péter, KLEININGER Ottó

Szerzők 86 betegnél talált aktivált EEG-rendellenesség és a különböző, nem epilepsiás psychiatriai kórképek közötti correlatiót keresik. Eseteinkben a neurosis — psychopathia — psychosis csoportokba sorolható krónikus klinikai syndromák hátterében organikus agyi károsodást, különböző fokú cerebralis atrophiát tételeznek fel oki tényezőként. Nem tartják elfogadhatónak az epilepsia fogalmának kiterjesztését mindazokra, akiknél csupán kóros EEG lelet található klinikai epilepsiás megnyilvánulások nélkül. Ehhez kapcsolva felvetik a görcs-potential specificitásának kérdését is. Az ,,organikus psychopathia" fogalmi körébe sorolják azokat, akiknél az EEG rendellensség és a PEG-lelet cerebralis functio-zavarra utal, mely a személyiségváltozás mellett az esetenként adott pathoplastikus tényezők hatására más más megjelenési formát ölthet.

HUN 1967;20(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚNIUS 01.

A kisagy veleszületett hiányáról

VERES János, BODÁNSZKY Hedvig

Összefoglalva megállapítható, hogy metamer fejlődési zavarról van szó, melynek egyik része az extrem ritkaságként szereplő kisagyi agenesia. Az intrauterin ártalmakhoz vezető tényezők közül az öröklés, röntgen, radium ártalom, mechanikai hatás és vírusbetegségek bizonyíthatóan nem állapíthatók meg.

HUN 1966;19(06)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚNIUS 01.

Izotóp-hígulásos módszerrel végzett agyi vérkeringési vizsgálatok

SZÁNTÓ József, GALLYAS Ferenc

A szerzők az izotóp-higulásos keringésvizsgálati módszer általuk módosított változatával — a módszer teljesítőképességének demonstrálására — néhány beteg agyi vérkeringési adatait ismertetik, akiknél jellegzetes keringésdynamikai elváltozást találtak. A módszerrel egyidejűleg nagyszámú keringési adat határozható meg (keringési idők, az agyon átáramló vérmennyiség, az agy vértartalma, a szív perctérfogata, a keringő vérmennyiség). A hígulási görbék alakjából és egymáshoz viszonyított helyzetéből keringésdynamikai elváltozásokra is lehet következtetni : pl. az art. carotis int. thrombosisára, ér fejlődési rendellenességre és — az artériás phasisban létrejött keveredésből — az egyik félteke artériás eredetű kóros folyamataira.

HUN 1965;18(06)

Ideggyógyászati Szemle

1963. FEBRUÁR 01.

Hemihypertrophia EEG és szemészeti vonatkozásai

TOMKA Imre, REMENÁR László

Szerzők 8 és féléves- az egész j.o.-i testfélre kiterjedő- hemihypertrophiás fiúgyermeken a következő szemészeti, neurológiai és EEG. elváltozásokat találták: A j. szem neroepithelialis eredetű szöveteinek fejlődési zavara (sphincter, dilatator pupillae sérülés, peripapillaris és macula coloboma, Bergmeister pupilla). Phakomatosisnál megszokott segmentális bőrtumorok. Imbecillitás; ritkán jelentkező b. o.-i facio-brachialis clonisálással járó eszméletvesztéses epilepsiás rohamok. A PEG-en a hemihypertrophiás oldalon az oldalkamra tágabb és parietalis irányban kihúzott volt. Az éber állapotban végzett EEG. felvételeken a j. o.-i temporalis, parietalis és occipitalis területén állandó 2,5-3 c/s magas amplitúdójú sinusoid delta-tevékenység, amelyet a szemnyitás gátolt. Evipan-natrium adásakor a j. félteke felett 0,35-0,38 g evipan-natrium hatására diffusan periodusosan ismétlődő teljes depressiós szakaszok "elektromos csendek" alakultak ki, amelyek a b. o.-on csupán 0,20 g.mal később 0,55-0,58 g evipan-natrium hatására kezdtek kialakulni, azaz a károsodott j. félteke több, mint 50%-kal fokozott barbiturát érzékenységet mutatott. A szemészeti fejlődési rendellenességek alapján a hemihypertrophia valódi embryopathia, amely a fejlődés igen korai stadiumában keydődik. Jelen esetben a központi idegrendszer fejlődési sérülése folyamatos volt az intrauterin élet egész ideje alatt a hemihypertrophiás oldalon. A klinikai tünetek és irodalmi adatok a vegetatív idegrendszer féloldali sérülésének szerepére is felhívják a figyelmet.

HUN 1963;16(02)

Ideggyógyászati Szemle

1962. AUGUSZTUS 01.

Felnőttkorban tüneteket okozó foramen Magendie-cysta esete

DR. ZAPPE Lajos, DR. TEMES Judit

1960-ban Pásztor (11) számolt be a foramen Magendie (továbbiakban f. M.) elzáródásáról s ennek sebészi kezeléséről. Megemlékezik a f. M. kifejlődésének elmaradásán alapuló Dandy-Walker syndromáról, idevágó tapasztalat híján azonban részletesen csupán a gyulladásos eredetű f. M. elzáródásokkal foglalkozik. Mivel ilyen irányú egyéb hazai közlésről nincs tudomásunk, érdeklődésre tarthat számot alábbi esetünk. melyben a f. M. elzáródásával járó fejlődési rendellenesség cysta alakjában jelentkezett.

HUN 1962;15(08)

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Septum pellucidum-cysták tünettana

AMBRÓZY György

1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.

HUN 1961;14(02)