Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A foramen Magendie elzáródás és sebészi kezelése

PÁSZTOR Emil

1. A f. M. elzáródása létrejöhet fejlődési rendellenesség vagy gyulladásos folyamat következményeként. 2. A f. M. elzáródás klinikailag occlusiv hydrokephalus képében jelentkezik, s a sebészi beavatkozás célja az occlusio megszüntetése. 3. Gyulladásos eredetű f. M. elzáródás eseteiben tekintetbevéve az irodalomból is ismert és általunk is tapasztalt korai recidivákat, műtéti megoldásként minden alkalommal a vermis alsó részének és a tonsillák ill. a cerebellum medialis részének resectiójából álló műtétet javasoljuk. Tapasztalataink szerint ezen resectiós műtét az esetleges postoperativ steril gyulladás okozta recidivákat megakadályozhatja.

HUN 1960;13(02)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JANUÁR 01.

A functionalis organisatio alapján kialakult ,,speciálisan human structura"

SZOBOR Albert

Az utóbbi években több előadásból és közleményből vált ismeretessé Nyirő psychés organisatiókat tárgyaló structurális conceptiója. Ugyancsak több közlés látott napvilágot a structurális organisatiók psychologiai és psychopathológiai szemléletben történő használhatóságát illetően. A tapasztalat eddig azt mutatta, hogy a lelki jelenségek és kórjelenségek magyarázatában és elemzésében a psychés functio három nagy organisatióra történt felbontása, a megismerési, viszonyulási és alkalmazkodási organisatio conceptiójának megalkotása hasznos volt, és a gyakorlatban is jól alkalmazható. Másrészt a structurális szemlélet feltétlenül dynamikus, változhat és fejlődhet - és fejlődik is, mint ezt megalkotójának újabb közlései bizonyítják. E két tulajdonsága: a gyakorlati használhatóság és a fejlődési lehetőség alapján joggal nevezhető a psychés jelenségek megközelítésében, finom analysisében, sőt talán „megértésében" is-munkahypothezisnek.

HUN 1960;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1959. SZEPTEMBER 01.

Koraszülött és érett csecsemők spinális reflexeinek klinikai és EMG vizsgálatai

FÉNYES István, GERGELY Károly, TÓTH Szabolcs

1. A „gerincvelői automatismus” reflexei, nevezetesen a keresztezett extensiós reflex, normál koraszülöttekben és érett újszülöttekben az eddig alkalmazott technikákkal vizsgálva csak kivételesen, de nem szabályszerűen váltható ki. 2. Egy eddig csak állatkísérletben alkalmazott technika segítségével a keresztezett extensiós reflex az idegrendszer igen alacsony fejlődési fokain szabályszerűen kiválthatóvá válik. 3. A keresztezett inguinális extensiós reflex, ami a keresztezett extensiós reflexnek egy variánsa, az ontogenetikus fejlődés folyamán intensitásában csökken : előbb rudimenter formákban jelenik meg, majd az első életév folyamán fokozatosan eltűnik és vagy klinikailag latenssé válik. 4. EMG vizsgálatok azt mutatták, hogy a keresztezett inguinális extensiós reflex iil. a flexiós reflex nemcsak a nevezett reflexekben szereplő izmokat, hanem azok antagonistáit is működésbe hozza. 5. Megfelelő methodika alkalmazásával tehát az idegrendszer korai fejlődési fokain a flexiós és az extensiós reflex egyidejűleg váltható ki. Maga a jelenség co-reflexiának volna nevezhető.

HUN 1959;12(09)

Ideggyógyászati Szemle

1959. JÚLIUS 01.

Az artéria cerebri antica lefutásbeli variatioinak diagnosztikai jelentőségéről

HORÁNYI Béla, KÁRPÁTI Miklós

Eseteink kapcsán vizsgáltuk a cerebri anterior ágának variatióit, melyek esetenként a megfelelő régió tumorainak képét utánozhatják. Elkülönítésük csak egyéb angiographias tünetek és a klinikai vizsgálatok alapján lehetséges. Valószínű nem másodlagos érelváltozásról, hanem fejlődési anomáliáról van szó.

HUN 1959;12(07)

Ideggyógyászati Szemle

1959. JÚNIUS 01.

Neuropathologiai elváltozások az arteria carotis interna elzáródása kapcsán

GALLAI Margit

A szerző 9 egy- és 1 kétoldali carotis interna elzáródás esetéből egy emboliás eredetű, hét scleroticus és kettő sclerosissal szövődött thrombangitis obliterans volt. Ezek vizsgálata alapján úgy véli, hogy a carotis interna elzáródáson kívül az egyidejűleg jelenlevő általános érmegbetegedés jelentősen hozzájárul a klinikai tünetek, a necrosisok létrejöttéhez és helyének meghatározásához. Különösen a Willis-kör átjárhatósága, ennek fejlődési rendellenességei és kóros elváltozásai lényegesek. A basalis collateralis keringés akadályozottsága megkönnyíti friss carotis elzáródásban a thrombus folytatólagos felterjedését a média és anterior törzsébe. Continuus felterjedést csak friss elzáródáshoz csatlakozva talált, feltételezi, hogy ez a friss thrombus a circ. art. Willisiiben és attól distalisan, az embolusokhoz hasonlóan, később recanalisalódhat helyenként organisált thrombusrészeket hagyva hátra. A széttöredező friss thrombusból microembolusok juthatnak a peripheriás kis erekbe, foltos ischaemiás elváltozásokat okozva. A 10 esetben 11 carotis interna volt elzárva. Ezzel azonos oldalon levő média terület minden esetben károsodott. 3 esetben, amelyekben circ. art. Willisii révén való compensatio anatómiailag akadálytalan volt, csak microscoposan. Az anterior terület lágyulása esetén mindig teljesen vagy részlegesen elzárt volt az a. cer. ant.-nak az a. communicans ant.-tól distalis törzse. Az a. cer. post. terület kielégítő vérellátását a basilaris rendszer biztosítja olyankor is, amikor az vastagabb ággal ered a carotisból. Ha azonban a posterior törzs a Willis körtől distalisan záródik el, az egész ellátási terület sérül. Carotis interna elzáródás ellenére macroscoposan ép maradt a hemispherium két esetben, amikor anatómiailag kifogástalan basalis és pialis collateralis keringés lehetősége állt rendelkezésre.

HUN 1959;12(06)

Ideggyógyászati Szemle

1959. ÁPRILIS 01.

Elektroklinikai tanulmány, temporális lobectomiával kezelt Ammonszarv sclerosisos epilepsziásokon

KAJTOR Ferenc, HABERLAND Katalin, HULLAY József, ÁNGYÁN András

Hét halántéklebenyi epilepsziáson, akikben a biopsziás szövettani készítmények Ammonszarv sclerosist mutattak, elektroklinikai megfigyelések történtek. A klinikumban az alvás alatti nagy görcskészség, a vegetatív roham jelenségek és az automatismusok gyakorisága, az értelmi károsodások nélküli személyiség rendellenességek, az intenzív mediobasális (garati), ill. hippocampalis görcstevékenység volt jellegzetességként megállapítható. A temporális lobectomia a legjobb eredményeket biztosította az EEG, a rohammentesség és a személyiségváltozás területén. Szerzők felvetik az Ammonszarv sclerosis epileptogen szerepének lehetőségét.

HUN 1959;12(04)

Ideggyógyászati Szemle

1953. FEBRUÁR 10.

Ritka szövődmények Friedreich-féle betegségben

ORBÁN Sándor

Adatokat szolgáltattunk, hogy: 1. Friedrich ataxia gyakran társul más ideg-, elme-, és egyéb bántalmakkal és fejlődési rendellenességekkel. 2. Ezek az elváltozások halmozottan fordulhatnak elő egyes Fr. családokban és igen sokféleképpen kapcsolódhatnak egymással. 3. Több igen ritka szövődményt ismertettünk Fr. ataxiában. 4. Az elváltozások eseteiben főleg a csontrendszerben mutatkoztak.

HUN 1953;6(01)

Ideggyógyászati Szemle

1952. JÚLIUS 29.

A Jacod-syndroma új változata

MARIA Filipowicz

Agyidegtüneteket orrgaratűr daganatok esetében már a XIX. század második felében megfigyeltek. Az egyes agyidegtünetek gyakoriságára vonatkozó megfigyeléseket kiegészítették azok a leírások, amelyek megállapítják, hogy az orrgaratűr daganatai milyen utakon hatolnak be a koponya belsejébe. Bizonyos ideig két felfogás állt szemben egymással a daganatok kiindulópontját és fejlődési útját illetően. Egyes szerzők szerint a daganat vagy az orrgaratűrből, vagy pedig a koponyaalap kötőszövetéből indul ki, tehát kívülről hatol be a koponya belsejébe, miközben szétroncsolja az útjába eső agyidegeket. Mások szerint éppen ellenkezőleg, koponyán belüli elemek képezik a daganat kiindulópontját, az ugyanakkor lezajló orrgaratűrbeli folyamatot pedig függetlenek, vagy a koponya belsejéből annak külső részébe történő daganatáttételnek tekintették. Az ide vonatkozó kételyeket csupán a részletes tanulmányozás oszlatta el. Megállapítást nyert, hogy az esetek legnagyobb részében az orrgaratűr képezte a kiindulópontot.

HUN 1952;5(02)