Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1991;1(14)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Laparoscopos sebészet
Az utóbbi néhány évben jelentős fejlődés történt az általános sebészetben. Az új laparoscopos műtéti eljárások mind szélesebb körű elterjedésével a hagyományos sebészettől merőben eltérő irányzat alakult ki. Ezen új módszereknek Magyarországon is vannak követői, azonban néhány cikk kivételével magyar szakirodalma nincs. Klinikánkon múlt év decembere – az első hazai laparoscopos cholecystectomia – óta több mint 200 beavatkozást végeztünk. Köztük az első magyarországi laparoscopos appendectomiát is. A laparoscopos sebészeti megoldások a betegnek kisebb megterhelést jelentenek és kozmetikailag jobb eredményt adnak, a rövidebb hospitalizációból és a munkaképesség korábbi visszanyeréséből származóan gazdaságilag is előnyösek. Kiindulásként ismertetik a műtétek technikai alapfeltételeit, a szükséges célműszereket, azok használatát, leírják a beavatkozások személyi feltételeit, a laparoscopos technika elsajátításának tréningprogramját. Ezután ismertetik a laparoscopos cholecystectomia indikációit, kontraindikációit és műtéti technikáját. Áttekintik a laparoscopia szerepét az appendicitis diagnosztikájában és differenciáldiagnosztikájában, végül ismertetik a laparoscopos appendectomia technikáját is.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Beszámoló az Amerikai Gastrointestinalis Endoscopoc-Sebészek Társaságának postgradualis tanfolyamásól és tudományos üléséről
A Society of American Gastrointestinal Endoscopic Surgeons (SAGES) ezévi kongresszusát a californiai Montereyben tartotta. A Dél-Californiai Egyetem Gastroenterologiai Részlegének ösztöndíjasaként a Cedars-Sinai Hospital sebész-professzorának, Berci dr. nak támogatásával vehettem részt a kongresszuson.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Quo vadis chirurgia biliaris?
Az emberiség évezredek óta szenved az epekőbetegség gyötrelmeitől. Gyógyítására a múlt század második feléig gyakorlatilag nem volt lehetőség, a beteg számára legfeljebb a nagy fájdalmak közepette kialakult spontán belső és a külvilágba vezető sipolyok hoztak enyhülést.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Radikális nephrectomiával eltávolított patkóvese-daganat
A patkóvesére általában a szövődmények, vagy ritkán – mint a szerzők betegének esetében is – a benne keletkezett daganat tünetei hívják fel a figyelmet. 68 éves nőbeteg patkóveséjében kialakult tumort kiválasztásos urographia, UH vizsgálat és renovasographia segítségével kórismézték. A tumoros patkóvesefelet radikális nephrectomiával távolították el. A harántirányú hasi metszésből végzett műtét során külön figyelmet igényelt a kettős arteria renalis sebészi ellátása, az isthmus resectioja, valamint a regionális lymphade nectomia elvégzése. A patkóvese diagnózisában korábban a kiválasztásos urographia kizárólagos szerepet játszott. Ma már egyre gyakrabban UH vizsgálattal állítjuk fel a diagnózist. Renovasographia elvégzésére általában a veseresectiot vagy nephrectomiát igénylő esetekben van szükség. A daganatos patkóvese kezelése ép ellenoldali veseműködés esetén a radikális ablasticus tumor-nephrectomia, mely magában foglalja a regionális lympha denectomiát is.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Az epilepszia műtéti megoldása előtti kivizsgálás és a műtéti megoldások ajánlott elvei és stratégiája
I. Az epilepszia műtéti megoldása előtti általános elvei; II. A műtéti kivizsgálás folyamata; III. Műtéti indikációk
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
A külső rögzítés jelene és jövője (fixateur externe)
A szerző ismerteti a külső rögzítés főbb alkalmazási területeit, indikációit, a napjainkban formálódó tendenciák szakmai, gazdasági, szervezési okait és az ideális külső rögzítő főbb jellegzetességeit. Foglalkozik a háborús végtagsérülések ellátási sajátosságaival, amikoris csak gipszet vagy ezek kombi nációit ajánlja. A szerző szerint az újonnan ismertetett módszer kétlépcsős külső rögzítést javasol, amely az egyszer használatos eszköz és a fejlett technológiájú dinamikus rögzítők kompatibilitásán alapul. Az olcsó első eszköz nagy tömegben áll rendelkezésre, ezekkel történik az első ellátás, tovább szállítás, míg később változtatás nélkül átcserélhető a második, definitiv eszközre, amellyel a további kezelés folytatódhat és a szükséges korrekciók elvégezhetők. Bemutatja az erre a célra kifejlesztett Manuflex-Maxi esz közöket, melyek békeidőben jól vizsgáztak. Biomechanikai fejezetben ismerteti az új eszköz előnyös tulajdonságait és összehasonlítását az ismert eszközökkel.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Subcutan arteriovenosus (Cimino) shuntok color Doppler ultrahangvizsgálata
A color Doppler-technika jól használható az arteriovenosus fistulák vizsgálatára, az anastomosisok átjárhatóságának megítélésére, a tágulatok és szűkületek kimutatására, az anastomosisok környezetében kialakult körülírt elváltozások tisztázására és ezek időbeni követésére. A szerzők 50 chronicus uraemiás beteg subcutan arteriovenosus fistuláját vizsgálták ACUSON 128 color Doppler-ultrahangkészülékkel. Kezdeti tapasztalataikról számolnak be. Ötven betegen 57 alkalommal történt vizsgálat. Negyvenhat betegnek az alkaron, 2 betegnek a felkaron volt Cimino fistulája. 2 betegnek agraftja a felkaron volt. Minden betegen vizsgálták az arteriát, az anastomosist, a shunt venát és a punctiók helyét. A szerzők 11 jól működő anastomosist, 29 tágulatot, 8 szűkületet, 2 elzáródást, 1 fertőzést, 5 esetben haematomát, 1 esetben tág collateralis érhálózatot észleltek. A szerzők megbízható mód szernek tartják a color Doppler-technikát az anastomosisok funkciójának megítélésére, a morfológiai elváltozások, a szűkületek, a tágulatok és a shuntok környezetében kialakult elváltozások tisztázására. A color Doppler-vizsgálat non-invasiv diagnosztikai alternatíva az angiographiával szemben, amely komolyabb megterhelést jelent a betegek számára.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Germinális mutációk Magyarországi felügyelelte
A szerzők a Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete tízéves tevékenységének eredményeiről számolnak be. A felügyelet célja a környezeti hatásokra létrejövő csíra sejt-mutációk veleszületett rendellenességeket okozó hatásainak epidemiológiai elemzése volt. Az epidemiológiai megfigyelésre alkalmas, úgynevezett indikátor rendellenességek három csoportját különítették el, melyek születéskori gyakoriságát 10 éven keresztül folyamatosan észlelték. Indikátor rendellenességek voltak: (1) Domináns öröklődést jelző fejlődési anomáliák, melyeket a dominánsan átörökíthető germinális génmutációk indikátorának tekintettek. A 15 rendellenesség születéskori gyakorisága a vizsgált időszakban (1980– 1989) 3,8/10 000 összes születés volt. A sporadikus esetek aránya (90%) alapján így 31/ 100 000 összes születés mutációs gyakoriságot figyeltek meg, mely szignifikáns változást a vizsgált periódusban nem mutatott. (2) Down-syndroma, melyet a számbeli germinális chromosoma-mutációk indikátoraként alkalmaztak. Születéskori prevalenciája 11,7/10 000 összes születés volt a vizsgált időszakban. Az összes eset csaknem 100%-a új mutáció, így az új mutációk gyakorisága 110/100 000 összes születés volt. (3) Nem azonosítható többszörös fejlődési rendellenességek csoportja, melyek epidemiológiai elemzése során 1985-ben erősen szignifikáns növekedés volt kimutatható a germinális mutációk gyakoriságában. Ez egy évvel a csernobili atomerőmű-szerencsétlenség előtt következett be, azt követően pedig nem volt lényeges változás az indikátor rendellenességek gyakoriságában. A lehetséges okok kutatása folyamatban van.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Ionizálódó vagy nem ionizálódó kontrasztanyagok dilemmája
A szerzők nagy klinikai és kísérletes anyag alapján elemzik a különböző kontraszt anyagok hatásait, használhatóságát, jelentős árkülönbségük miatt. 812 betegen, vala mint 140 kutyavesén végezték vizsgálataikat. A kontrasztanyag beadását követő szubjektív észleléseket, mellékhatásokat, szövődményeket, valamint a vérnyomás, a pulzusszám, az UN, Se bi, SGOT és a vizelet fehérje tartalmának qualitativ változásait regisztrálták. A kutyákon szelektív renalis angiographiák, valamint ezt követően 3 és 24 óra múlva a vesékből szövettani vizsgálatok történtek. A betegek az alacsony ozmotikus nyomású kontrasztanyagokat jobban tolerálták, a mellékhatások száma szignifikánsan kevesebb volt. A kísérletek során az új, nem ionizálódó kontrasztanyagok alkalmazása után észlelték a legkevesebb rendellenes angiogramot és szövettani elváltozást. Egyes szerzők számításai szerint a szövődmények leküzdésére használt gyógyszerek és az altatás szükségtelenné válása, valamint az ápolási napok csökkenése miatt meg érné minden vizsgálathoz az új típusú, nem ionizálódó kontrasztanyagokat használni. A mai gazdasági helyzetben azonban hazánkban még nem nélkülözhetjük az olcsóbb, konvencionális kontrasztanyagokat. Mégis, az alacsony ozmotikus nyomású kontrasztanyagok intravascularis alkalmazását a szerzők feltétlenül szükségesnek tartják a rizikó csoportokba tartozó betegeknél, gyermekeknél, valamint érzékeny szervek (ideg rendszer, koszorúserek, vese) vizsgálatánál.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Az egyetemi oktatás presztízse és szabadsága
Aligha vitatható, hogy az egyetemi oktatás alapvető jellemzője a folytonos megújulás. Az elmúlt évtizedekben egymást követő oktatási reformok azonban nemcsak ezt a természetes folyamatot tükrözték, hanem egyértelműen jelezték minden érdekelt és érdeklődő számára, hogy az orvosképzés beteg, mégpedig olyannyira, hogy radikális gyógykezelésre szorul. Nem mutatkozott azonban lényeges javulás a permanens reformálás ellenére sem. Igaz ugyan, hogy tulajdonképpen sohasem értékelték megfelelően a bevezetett változtatások eredményeit, ami önmagában is kételyeket támasztott a reformkísérletek valódi célját illetően. Jó példa erre az az integrált oktatás, amely az 1970-es évek elején a Pécsi Orvostudományi Egyetemen indult. A támogatók és a támadók vitája közben több száz orvostanhallgató részesült ebben az oktatásban, de sem az egyetem, sem a minisztérium vezetőit nem érdekelte, hogy valóban milyen, jobb vagy rosszabb lett-e az orvosképzés.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Az epilepszia sebészeti kezelésének irányelvei
Az epilepszia mindennapos betegség. Az amerikai lakosság kb. 10%-a életében legalább egyszer átesik egy rohamon. Közülük legtöbbjüknek csupán egy, vagy néhány rohama van és többé soha nem ismétlődik. A visszatérő rohamokban szenvedők kb. 70%-át antiepileptikumokkal kielégítően lehet kezelni. Évente 150 000 amerikainál alakul ki az epilepszia, közülük 10–20% nem tartható gyógyszerrel egyensúlyban. Sok betegnek és a családtagoknak olyan krónikus betegséggel kell együtt élniük, amely rontja mindannyiuk életminőségét.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
A valódi változás kulcsa: management számítógépes informatikával
Sajnálattal töltött el a választás új rendszere. Előre bocsájtva, hogy nem pályáztam címre – azt hiszem most sem a dolgok lényegét fogtuk meg. A kissé túlpolitizált (bár demokratikus látszatú) rendszerből hiányolom a nemzetközi mércének megfelelő kritériumrendszert és vizsgarendszert. Mik az igazgató fő feladatai, ezekhez milyen ismeretekkel, végzettséggel, tulajdonságokkal kell rendelkeznie; hogyan és kik mérik munkájának eredményét? Utóbbi kérdésekre persze az egészségügy várt reformja ad majd pontosabb választ, amikor kiderül, hogy egy kórháznak milyen külső elvárásoknak kell megfelelnie.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Az állami egészségügyi ellátás szervezeti átalakításának ellentmondásai
Állami egészségügyi orvosi ellátásunk mai intézményrendszere több évtized alatt alakult ki. 1950 előtt az orvosi ellátás területén meglehetősen széleskörű tagozódás érvényesült. A lakosság alapellátását részben magánorvosok, részben különböző biztosítóintézetek orvosai végezték. Szakorvosi és fekvőbeteg-ellátásra különböző gyógyintézetek (kórházak, klinikák, szanatóriumok) szolgáltak, amelyek döntően közintézmények (állami, önkormányzati kórházak, egyetemi klinikák, szanatóriumok) voltak, részben egyházi és csak kivételesen magánintézmények (pl. magánszanatóriumok). Néhány nagyobb betegségi biztosítási intézménynek (pl. OTI, MABI) saját kórháza is volt, ezek azonban nem voltak alkalmasak minden biztosított beteg ellátására. Nem volt egységes a betegbiztosítás sem. Legszélesebb körű az Országos Társadalombiztosító Intézet hálózata volt.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
A magyar orvosírók és képzőművészetek köre
A kör bejegyzett tagja a Nemzetközi Orvos író Társaságnak (UMEM). Az UMEM - XXXV-dik kongresszusát 1990 augusztusában Magyarországon rendezte meg, mégpedig a siófoki Ezüstparton. Ez volt hazánkban a harmadik ilyen jellegű nemzetközi kongresszus. A UMEM eleinte csak az orvosírókat foglalta magába, pár éve azonban – magyar példára – az orvos képzőművészek is megtalálhatók soraikban.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Van-e változási kényszer az orvosi tudományos életben?
A korábbi államberendezkedés természetes függvényeként az elmúlt 45 év során igyekeztek „megbízható korlátok közé” szorítani az orvosi szakmai életet is. Akárcsak más tudományos vonalon, így nálunk is kialakult a MOTESZ, és – a polgári demokráciákra jellemző társasági törvény hiányában – az egyes tudományos szakmai társaságok működését „védőszárnyai” alá vonta és egyben felügyelte.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Mit tegyünk és mikor?
Szánalmas és mulatságos az a férfi, aki hosszú hónapok, évek ostroma után, a boldogító igen elhangzása után abba a helyzetbe kerül, hogy hozzá kell fognia szerelme beteljesítéséhez, és nem tudja, hogyan is kezdjen hozzá. Valóban nincs könnyű helyzetben szegény, van gondja elég: előbb ölel jen-e és csak azután csókoljon, csókoljon-e egyáltalán, legyen-e gyerek az aktusból vagy se, saját szerelmi lázát enyhítse-e előbb vagy heveskedés nélkül alapozzon meg egy hosszú kapcsolatot?
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
A biztosítási elv talán nem is csodaszer
Az ismert mondást kiforgatva, vihart vetett volna Balogh Gábor (KDNP), de valószínűleg csak szelet arat, ha arat. Ő volt ugyanis a parlament szakbizottságának június 25-i ülésén a főszereplő. Az ülés fő napirendi pontja a társadalombiztosítás átalakításáról szóló kormányjelentés és az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozattervezet általános vitájának folytatása volt.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
A MOK felhívása az orvostársadalomhoz
A Magyar Orvosi Kamara Elnöksége az állandó bizottságok elnökeivel egyetértésben, átérezve felelősségét a magyar orvostársadalomért, kijelenti, hogy az eltelt két év alatt kamarai törvény, illetve megfelelő jogosítványok hiányában nem tudta maradéktalanul teljesíteni szakmai, etikai, érdekvédelmi feladatát. Az előkészített kamarai törvény nem került a parlament elé.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról 3. rész
A budapesti orvosok körében végzett szociológiai kutatásunk egyik hipotézise az volt, hogy a családi háttér az orvosok esetében is pszichoszociális értelemben kettős funkciót tölt be: egyrészt a hivatás gyakorlásából eredő megterhelést több szempontból kompenzálja, másrészt azonban a további megterhelésnek is forrása lehet.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Elmélkedés a magyar orvoslás európai integrációjáról
EURÓPA... Áhított cél lehetett több mint ezer éve. Honfoglalóink elérték. A múlt századtól nem egy kiváló magyar orvos teljesítményét korszakalkotónak ítélte a világ. Semmelweis mellett több Nobel-díjas magyar tudós életműve bizonyította európai létünket. Szűkebb szakmánkban, a reumatológiában is világszerte elismerést vívott ki a múlt században Kaposi Móric az SLE leírásával, s ma is naponta idézett az AIDS-hez társuló sarcoma első közlőjeként. Eltávolodtunk volna Európától ebben a században? Nem lennének nagyreményű, tudós orvosaink? Aligha.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
A tetszhalottakról való gondoskodás szerepe a szervezett életmentés kialakulásában
A magyarországi mentéstörténet egyik fordulópontja az 1835-ös év. Ekkor jelenik meg Flór Ferenc könyve, a Tetszholtak felélesztésekről szóló Tanítás. Egyetértünk Felkai Tamással: nem lennénk pontosak, ha a könyv címét, mai ismereteink szerint, Újjáélesztési tudnivalóknak értelmeznénk. Flór ugyanis nagyon pontosan fogalmazott. Valóban a tetszhalottakról ír, mégpedig az azokat fenyegető veszély, az élve eltemetés kockázatának csökkentéséről. A „szörnyű elevenen való temettetés”-től való félelem vörös fonálként húzódik végig az ember és a halál viszonyában – barlanglakó ősünktől napjainkig.
Lege Artis Medicinae
1991. AUGUSZTUS 28.
Az anatómiai lecke
A lövészegyletek tagjait és különféle testületek, intézmények elöljáróit ábrázoló művek mellett, a 17. századi holland csoport portrék harmadik jelentős típusát, az úgynevezett anatómiai leckék képviselték. A leideni, delfti és amszterdami Theatrum Anatomicumban évente tartottak nyilvános boncolásokat. Az anatómia professzora, tanítványaitól és laikus érdeklődőktől körülvéve egy köztörvényes bűnöző holttestének felboncolása közben tartotta meg előadását, melyre rendszerint a téli hónapokban került sor, amikor a holttest tovább jó állapotban maradt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.