Lege Artis Medicinae - 1991;1(14)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Laparoscopos sebészet

ANTAL András, BÁTFAI László, EZER Péter

Az utóbbi néhány évben jelentős fejlődés történt az általános sebészetben. Az új laparoscopos műtéti eljárások mind szélesebb körű elterjedésével a hagyományos sebészettől merőben eltérő irányzat alakult ki. Ezen új módszereknek Magyarországon is vannak követői, azonban néhány cikk kivételével magyar szakirodalma nincs. Klinikánkon múlt év decembere – az első hazai laparoscopos cholecystectomia – óta több mint 200 beavatkozást végeztünk. Köztük az első magyarországi laparoscopos appendectomiát... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Beszámoló az Amerikai Gastrointestinalis Endoscopoc-Sebészek Társaságának postgradualis tanfolyamásól és tudományos üléséről

DUBECZ Sándor

A Society of American Gastrointestinal Endoscopic Surgeons (SAGES) ezévi kongresszusát a californiai Montereyben tartotta. A Dél-Californiai Egyetem Gastroenterologiai Részlegének ösztöndíjasaként a Cedars-Sinai Hospital sebész-professzorának, Berci dr. nak támogatásával vehettem részt a kongresszuson.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Quo vadis chirurgia biliaris?

SÁNDOR József, IHÁSZ Mihály

Az emberiség évezredek óta szenved az epekőbetegség gyötrelmeitől. Gyógyítására a múlt század második feléig gyakorlatilag nem volt lehetőség, a beteg számára legfeljebb a nagy fájdalmak közepette kialakult spontán belső és a külvilágba vezető sipolyok hoztak enyhülést.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Radikális nephrectomiával eltávolított patkóvese-daganat

SZENTGYÖRGYI Ervin, KONDÁS József, KONDÉR Gyula

A patkóvesére általában a szövődmények, vagy ritkán – mint a szerzők betegének esetében is – a benne keletkezett daganat tünetei hívják fel a figyelmet. 68 éves nőbeteg patkóveséjében kialakult tumort kiválasztásos urographia, UH vizsgálat és renovasographia segítségével kórismézték. A tumoros patkóvesefelet radikális nephrectomiával távolították el. A harántirányú hasi metszésből végzett műtét során külön figyelmet igényelt a kettős arteria renalis sebészi ellátása, az isthmus resectioja,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az epilepszia műtéti megoldása előtti kivizsgálás és a műtéti megoldások ajánlott elvei és stratégiája

HALÁSZ Péter

I. Az epilepszia műtéti megoldása előtti általános elvei; II. A műtéti kivizsgálás folyamata; III. Műtéti indikációk

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

A külső rögzítés jelene és jövője (fixateur externe)

CIFFER Endre

A szerző ismerteti a külső rögzítés főbb alkalmazási területeit, indikációit, a napjainkban formálódó tendenciák szakmai, gazdasági, szervezési okait és az ideális külső rögzítő főbb jellegzetességeit. Foglalkozik a háborús végtagsérülések ellátási sajátosságaival, amikoris csak gipszet vagy ezek kombi nációit ajánlja. A szerző szerint az újonnan ismertetett módszer kétlépcsős külső rögzítést javasol, amely az egyszer használatos eszköz és a fejlett technológiájú dinamikus rögzítők... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Subcutan arteriovenosus (Cimino) shuntok color Doppler ultrahangvizsgálata

PÓCSIK Anna, KISS Éva

A color Doppler-technika jól használható az arteriovenosus fistulák vizsgálatára, az anastomosisok átjárhatóságának megítélésére, a tágulatok és szűkületek kimutatására, az anastomosisok környezetében kialakult körülírt elváltozások tisztázására és ezek időbeni követésére. A szerzők 50 chronicus uraemiás beteg subcutan arteriovenosus fistuláját vizsgálták ACUSON 128 color Doppler-ultrahangkészülékkel. Kezdeti tapasztalataikról számolnak be. Ötven betegen 57 alkalommal történt vizsgálat.... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Germinális mutációk Magyarországi felügyelelte

ELEK Csaba, CZEIZEL Endre

A szerzők a Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete tízéves tevékenységének eredményeiről számolnak be. A felügyelet célja a környezeti hatásokra létrejövő csíra sejt-mutációk veleszületett rendellenességeket okozó hatásainak epidemiológiai elemzése volt. Az epidemiológiai megfigyelésre alkalmas, úgynevezett indikátor rendellenességek három csoportját különítették el, melyek születéskori gyakoriságát 10 éven keresztül folyamatosan észlelték. Indikátor rendellenességek voltak: (1)... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Ionizálódó vagy nem ionizálódó kontrasztanyagok dilemmája

POKORNY Lajos, VADON Gábor

A szerzők nagy klinikai és kísérletes anyag alapján elemzik a különböző kontraszt anyagok hatásait, használhatóságát, jelentős árkülönbségük miatt. 812 betegen, vala mint 140 kutyavesén végezték vizsgálataikat. A kontrasztanyag beadását követő szubjektív észleléseket, mellékhatásokat, szövődményeket, valamint a vérnyomás, a pulzusszám, az UN, Se bi, SGOT és a vizelet fehérje tartalmának qualitativ változásait regisztrálták. A kutyákon szelektív renalis angiographiák, valamint ezt követően 3 és... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az egyetemi oktatás presztízse és szabadsága

ÁNGYÁN Lajos

Aligha vitatható, hogy az egyetemi oktatás alapvető jellemzője a folytonos megújulás. Az elmúlt évtizedekben egymást követő oktatási reformok azonban nemcsak ezt a természetes folyamatot tükrözték, hanem egyértelműen jelezték minden érdekelt és érdeklődő számára, hogy az orvosképzés beteg, mégpedig olyannyira, hogy radikális gyógykezelésre szorul. Nem mutatkozott azonban lényeges javulás a permanens reformálás ellenére sem. Igaz ugyan, hogy tulajdonképpen sohasem értékelték megfelelően a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az epilepszia sebészeti kezelésének irányelvei

ANTAL János

Az epilepszia mindennapos betegség. Az amerikai lakosság kb. 10%-a életében legalább egyszer átesik egy rohamon. Közülük legtöbbjüknek csupán egy, vagy néhány rohama van és többé soha nem ismétlődik. A visszatérő rohamokban szenvedők kb. 70%-át antiepileptikumokkal kielégítően lehet kezelni. Évente 150 000 amerikainál alakul ki az epilepszia, közülük 10–20% nem tartható gyógyszerrel egyensúlyban. Sok betegnek és a családtagoknak olyan krónikus betegséggel kell együtt élniük, amely rontja... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

A valódi változás kulcsa: management számítógépes informatikával

BALOGH Nándor

Sajnálattal töltött el a választás új rendszere. Előre bocsájtva, hogy nem pályáztam címre – azt hiszem most sem a dolgok lényegét fogtuk meg. A kissé túlpolitizált (bár demokratikus látszatú) rendszerből hiányolom a nemzetközi mércének megfelelő kritériumrendszert és vizsgarendszert. Mik az igazgató fő feladatai, ezekhez milyen ismeretekkel, végzettséggel, tulajdonságokkal kell rendelkeznie; hogyan és kik mérik munkájának eredményét? Utóbbi kérdésekre persze az egészségügy várt reformja ad... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az állami egészségügyi ellátás szervezeti átalakításának ellentmondásai

TÖRŐ Károly, KOLLÁTH György

Állami egészségügyi orvosi ellátásunk mai intézményrendszere több évtized alatt alakult ki. 1950 előtt az orvosi ellátás területén meglehetősen széleskörű tagozódás érvényesült. A lakosság alapellátását részben magánorvosok, részben különböző biztosítóintézetek orvosai végezték. Szakorvosi és fekvőbeteg-ellátásra különböző gyógyintézetek (kórházak, klinikák, szanatóriumok) szolgáltak, amelyek döntően közintézmények (állami, önkormányzati kórházak, egyetemi klinikák, szanatóriumok) voltak,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

A magyar orvosírók és képzőművészetek köre

VERESS Sándor, HANKISS János

A kör bejegyzett tagja a Nemzetközi Orvos író Társaságnak (UMEM). Az UMEM - XXXV-dik kongresszusát 1990 augusztusában Magyarországon rendezte meg, mégpedig a siófoki Ezüstparton. Ez volt hazánkban a harmadik ilyen jellegű nemzetközi kongresszus. A UMEM eleinte csak az orvosírókat foglalta magába, pár éve azonban – magyar példára – az orvos képzőművészek is megtalálhatók soraikban.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Van-e változási kényszer az orvosi tudományos életben?

STUMPF János

A korábbi államberendezkedés természetes függvényeként az elmúlt 45 év során igyekeztek „megbízható korlátok közé” szorítani az orvosi szakmai életet is. Akárcsak más tudományos vonalon, így nálunk is kialakult a MOTESZ, és – a polgári demokráciákra jellemző társasági törvény hiányában – az egyes tudományos szakmai társaságok működését „védőszárnyai” alá vonta és egyben felügyelte.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Mit tegyünk és mikor?

ANDRÁS László

Szánalmas és mulatságos az a férfi, aki hosszú hónapok, évek ostroma után, a boldogító igen elhangzása után abba a helyzetbe kerül, hogy hozzá kell fognia szerelme beteljesítéséhez, és nem tudja, hogyan is kezdjen hozzá. Valóban nincs könnyű helyzetben szegény, van gondja elég: előbb ölel jen-e és csak azután csókoljon, csókoljon-e egyáltalán, legyen-e gyerek az aktusból vagy se, saját szerelmi lázát enyhítse-e előbb vagy heveskedés nélkül alapozzon meg egy hosszú kapcsolatot?

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

A biztosítási elv talán nem is csodaszer

ANDRÁS László

Az ismert mondást kiforgatva, vihart vetett volna Balogh Gábor (KDNP), de valószínűleg csak szelet arat, ha arat. Ő volt ugyanis a parlament szakbizottságának június 25-i ülésén a főszereplő. Az ülés fő napirendi pontja a társadalombiztosítás átalakításáról szóló kormányjelentés és az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozattervezet általános vitájának folytatása volt.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

A MOK felhívása az orvostársadalomhoz

A Magyar Orvosi Kamara Elnöksége az állandó bizottságok elnökeivel egyetértésben, átérezve felelősségét a magyar orvostársadalomért, kijelenti, hogy az eltelt két év alatt kamarai törvény, illetve megfelelő jogosítványok hiányában nem tudta maradéktalanul teljesíteni szakmai, etikai, érdekvédelmi feladatát. Az előkészített kamarai törvény nem került a parlament elé.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról 3. rész

MOLNÁR László, KATONA Gábor

A budapesti orvosok körében végzett szociológiai kutatásunk egyik hipotézise az volt, hogy a családi háttér az orvosok esetében is pszichoszociális értelemben kettős funkciót tölt be: egyrészt a hivatás gyakorlásából eredő megterhelést több szempontból kompenzálja, másrészt azonban a további megterhelésnek is forrása lehet.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Elmélkedés a magyar orvoslás európai integrációjáról

HALÁSZ Katalin

EURÓPA... Áhított cél lehetett több mint ezer éve. Honfoglalóink elérték. A múlt századtól nem egy kiváló magyar orvos teljesítményét korszakalkotónak ítélte a világ. Semmelweis mellett több Nobel-díjas magyar tudós életműve bizonyította európai létünket. Szűkebb szakmánkban, a reumatológiában is világszerte elismerést vívott ki a múlt században Kaposi Móric az SLE leírásával, s ma is naponta idézett az AIDS-hez társuló sarcoma első közlőjeként. Eltávolodtunk volna Európától ebben a században?... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Könyvekről

BUDA Béla

A "Lélekgyógyászat a szomatikus kezelésben" című könyv ismertetése

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

A tetszhalottakról való gondoskodás szerepe a szervezett életmentés kialakulásában

KISS László

A magyarországi mentéstörténet egyik fordulópontja az 1835-ös év. Ekkor jelenik meg Flór Ferenc könyve, a Tetszholtak felélesztésekről szóló Tanítás. Egyetértünk Felkai Tamással: nem lennénk pontosak, ha a könyv címét, mai ismereteink szerint, Újjáélesztési tudnivalóknak értelmeznénk. Flór ugyanis nagyon pontosan fogalmazott. Valóban a tetszhalottakról ír, mégpedig az azokat fenyegető veszély, az élve eltemetés kockázatának csökkentéséről. A „szörnyű elevenen való temettetés”-től való félelem... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az anatómiai lecke

NÉMETH István

A lövészegyletek tagjait és különféle testületek, intézmények elöljáróit ábrázoló művek mellett, a 17. századi holland csoport portrék harmadik jelentős típusát, az úgynevezett anatómiai leckék képviselték. A leideni, delfti és amszterdami Theatrum Anatomicumban évente tartottak nyilvános boncolásokat. Az anatómia professzora, tanítványaitól és laikus érdeklődőktől körülvéve egy köztörvényes bűnöző holttestének felboncolása közben tartotta meg előadását, melyre rendszerint a téli hónapokban... tovább »