Szülés utáni pszichózis, magányosság hatása a demenciára, tippek az olvasás újrafelfedezéséhez; hazánkban is megjelentek a papírgyárak, a kormány receptre íratná fel a mozgást. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

A The New York Times cikke a szülés utáni pszichózist tárgyalja, egy ritka, de súlyos mentális állapotot, amely röviddel a szülés után jelentkezhet a nőknél. Olyan tünetek jellemzik, mint a hallucinációk, téveszmék, paranoia és szélsőséges zavartság, ami súlyosabb, mint a szülés utáni depresszió. A szülés utáni pszichózis 1000 szülésből körülbelül 1-2 nőt érint, és jellemzően a szülést követő napokon vagy heteken belül jelentkezik. Az ebben az állapotban szenvedő nők elveszíthetik a kapcsolatot a valósággal, és ezzel veszélybe sodorhatják mind a saját egészségüket, mind a gyermekük biztonságát. Az azonnali orvosi ellátás kritikus fontosságú. A cikk kiemeli, hogy bár a szülés utáni pszichózis pontos oka nem teljesen ismert, olyan tényezők, mint a bipoláris zavar vagy skizofrénia a kórtörténetben, növelhetik a kockázatot. A kezelés általában kórházi kezelést, gyógyszeres kezelést, például antipszichotikumokat és hangulatstabilizátorokat, súlyos esetekben pedig elektrokonvulzív terápiát (ECT) foglal magában. A korai beavatkozás kulcsfontosságú a gyógyuláshoz, és megfelelő kezeléssel a legtöbb nő képes visszanyerni mentális egészségét és biztonságosan visszatérni a családjához. A tünetek felismerésében és az időben történő ellátás biztosításában kulcsfontosságú a családtagok tudatossága és támogatása.

***

Egy nemrégiben a Nature Mental Health-ben publikált tanulmány szerint a magány jelentősen növelheti a demencia kockázatát, különösen az életkor közepén és idősebb korban – írja az euronews. A több mint 600 000 résztvevő bevonásával végzett kutatás kimutatta, hogy a krónikus magány több mint 30%-kal növeli a demencia kialakulásának valószínűségét. Ez a megállapítás kiegészíti az egyre több bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a társadalmi elszigeteltség mélyreható hatással van a kognitív egészségre, és hozzájárul az olyan betegségek kialakulásához, mint az Alzheimer-kór és vaszkuláris demencia. Bár a demencia nem gyógyítható, a magányosság kezelése szociális beavatkozásokkal és közösségi támogatással potenciálisan csökkentheti a kognitív hanyatlás kockázatát vagy késleltetheti annak kialakulását. A kutatók hangsúlyozzák, hogy olyan közegészségügyi stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik az idősek társadalmi szerepvállalását is.

***

Hogyan találhatunk vissza az olvasáshoz ahelyett, hogy a mobilunkat nyomkodjuk? A The Guardian tanácsai szerint a következőket tegyük: tegyük a telefonunkat a lehető legmesszebbre, amikor olvasunk; ne online, hanem papíralapú könyveket vegyünk kézbe, nyugodtan jegyzeteljünk és firkáljunk bele, érezzük a papír illatát és azt, ahogy először megtörik a gerince; szoktassuk hozzá az agyunkat az olvasáshoz, ami nem sprint, hanem egy maraton, kezdjük 10 oldallal; találjuk meg a számunkra legideálisabb helyet és időt az olvasásra; ne házifeladatnak tekintsük az olvasást, nyugodtan kezdjünk könnyebb szövegekkel; végül ne fosszuk meg magunkat az olvasás oltárán azoktól a sorozatoktól sem, amik ha nem is könyvek, de kiváló történetvezetéssel bírnak.

***

Tényfeltáró cikkben számol be arról a telex.hu, hogy Magyarországra is megérkeztek a papírgyárak: a tanulmányokat és szerzőséget pénzért áruló, javarészt közel-keleti és kelet-európai székhelyű „vállalkozások”. Két óbudai egyetemi oktató (egy dékán és egy tanársegéd) tanulságos története nem csak óvatosságra int, de rávilágít a mai tudományos közeg rákfenéjére is – arra, hogy a minőség helyett mostanra a mennyiség (a publikációk száma és az idézettség) vált döntő faktorrá, ami miatt egyre inkább ellenőrizhetetlen a mögöttes tudományos teljesítmény, vagy éppen annak hiánya.

***

Vizsgálja a magyar kormány a receptre felírható mozgás lehetőségét – írja a hvg.hu. Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a Mozgás receptre elnevezésű kétnapos konferencia zárónapján tartott előadást, melyben elmondta, a magyar lakosság egészségi állapota rossz, de erre szerinte leginkább az életmódunk van hatással, csak kisebb mértékben az egészségügyi ellátórendszer, a környezet vagy a genetika. A kormány ezért azon dolgozik, hogy az egészségügyben dolgozók és a szabadidős sportok, élménysportok területén dolgozók sokkal szorosabban működjenek együtt. A cél az, hogy idővel a háziorvosok TB-támogatással tudjanak mozgást felírni a betegeknek, egyelőre azonban csak egy ezzel kapcsolatos kiadvány készült el svéd mintára.