Lege Artis Medicinae - 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Pénzt, vagy életet?! Avagy, pénz beszél... Gondolatok a magyar egészségügy finanszírozásáról Orosz Éva tanulmánya kapcsán

KAPÓCS Gábor

Orosz Éva, a hazai egészség-gazdaságtan ki­emelkedő alakja, jelenleg az ELTE professzor emeritusa, vezette az OECD-nél az úgy­nevezett nemzeti egészségügyi számlák jelenlegi verziójának (SHA2011) kidolgozását, amelyet a nagy nemzetközi szervezetek (például EU, OECD, WHO) azóta is standard módon használnak az egészségügy makrogazdasági összefüggéseinek bemutatására. Ez év tavaszán az MTA Elnöki Bizottság az Egészségügyért aktuális ta­nács­kozása keretében döbbenetes előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián, amelyben részletesen bemutatta, hogyan alakult az el­múlt évtizedekben a hazai egészségügy részesedése a költségvetésből és a GDP-ből nemzetközi összehasonlításban, és ez milyen összefüggésben lehet a legkeményebb output-mutatóval, a halálozással.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Tisztelt Olvasóink!

BENCZÚR Béla

Nyár végi összevont számunk után teljes for­dulatszámra kapcsolt Szerkesz­tő­sé­günk (mely amúgy sem pihent a hosszú, forró nyár során), és igyekeztünk egy igazán sokszínű, a szakmai tartalmak mellett az egészségpolitikával és a kultúrával is foglalkozó ősz eleji lapszámot letenni Önök elé – mert úgy hisszük, Önök, kedves Olvasóink, ilyennek szokták meg és ilyennek szeretik a LAM-ot.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Folyamatos glükózmonitorozás glargin inzulin + lixiszenatid fix kombináció használatakor

HERMÁNYI Zsolt, JANKOVEC Zdenek , MAULE Petr , TAYBANI Zoltán Jamal, VESELÁ Alica , BONNEMAIRE Mireille , FÜLÖP Rita

A glargin inzulin és a lixiszenatid (iGlarLixi) fix arányú kombinációjának hatásosságát számos klinikai vizsgálat igazolta 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegekben. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy folyamatos szö­veti vércukor-monitorozási (CGM-) ada­tokkal igazolja az iGlarLixi-kezelés hatásosságát a vércukorháztartás javításában olyan betegek körében, akik bázisinzulinnal nem voltak megfelelően beállítva.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

OROSZ Éva

A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca. A két részből álló tanulmány csak az első folyamattal foglalkozik: bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadó pályára sodródott nemcsak a fejlett EU-országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Az iskolai kortárs egészségnevelői tevékenység lehetséges szerepe az orvosképzésben

ÁRVA Dorottya, CSEH Annamária, JENEY Anna, DUNAI Diána, MAJOR Dávid, ZÖRGÔ Szilvia

Az életmóddal kapcsolatos tanácsadást akadályozhatja az orvosi gyakorlatban a készségek és az elkötelezettség hiánya, valamint az orvos kedvezőtlen egészség-magatartása, de ezek az akadályok képzéssel enyhíthetők. Célunk feltárni a képzés során végzett iskolai kortárs egészségnevelői tevékenység szerepét az orvosképzés fejlesztésében.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

VI. Szekszárdi Hypertonia Napok „A nők egészsége”

BENCZÚR Béla

A sokak által kedvelt állandó LAM-rovat, A nők egészsége fog „megelevenedni” Szek­szár­don 2024 novemberében. Interdiszciplináris konferenciával készülünk, hiszen szó esik majd a ne­mek közötti különbségről a reumatológiában, a neurológiában, az endokrinológiában, az anyagcsere-betegségekben, a kardiológiában vagy akár a pszichiátriában is.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A várandósság leggyakoribb betegségeinek és gastrointestinalis tüneteinek prevalenciája és étrendi kezelése

HULMAN Anita, VARGA Katalin, KECZELI Viola, PAKAI Annamária

A várandós nő étrendje meghatározó a saját egészsége, valamint az utódja egészséges fejlődése és méhen belüli gyarapodásának szempontjából. A várandósság idején a nők jelentős hányada tapasztal valamilyen kellemetlen gastrointestinalis tünetet vagy betegséget, melyet a legtöbben étrendi változtatásokkal próbálnak enyhíteni. 

A kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunk 2020. január és 2020. május között zajlott. A nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportot magyar várandós nők alkották (n = 721). Az online formában elérhető, önkitöltős, anonim kérdőívben szociodemográfiai, várandósságot és táplálkozást érintő kérdéseket alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p < 0,05 értéknél határoztuk meg.

Tízből kilenc várandós nő tapasztalt legalább egy kellemetlen tünetet a várandóssága alatt. A várandós nők legmagasabb aránya betegség okán folytatott diétázásról számolt be, melynek tüneteit a legnagyobb hányaduk táplálkozás útján próbált kezelni. Szignifikáns különbséget fedeztünk fel az iskolai végzettség és a betegségek esetén tartott problémaspecifikus diétázás, valamint a jövedelmi státusz és az ételintolerancia miatti speciális étrend követésének tekintetében. A gravidák az étrend megfelelő kialakításához legnagyobb arányban orvostól, ezt követően dietetikustól kértek tanácsot, azonban nem mutatkozott statisztikai szempontból kimutatható különbség a magasabb iskolai végzettség, magasabb jövedelmi státusz és dietetikustól tájékozódás vonatkozásában. 

A várandósság idején leggyakrabban tapasztalt, illetve megfelelő táplálkozással enyhíthető betegségek és tü­netek hatékony étrendi kezelésében kiemelt szerepe van a várandós nők edukációjának.

 

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Mit tud tenni a hálózattudomány az orvoslás helyzetének javításáért?

BALKÁNYI László

A tanulmány az egészségügyi rendszer komplexitását és a hálózattudomány bevezetésével nyíló új perspektívát vizsgálja, kitérve a magyar helyzetre. 

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Perioperatív antithromboticus kezelés

BENCZÚR Béla

A JAMA klinikai szakmai ajánlásokról szó­ló rovatában 2024 júniusában megjelent rövid útmutató a perioperatív antithromboticus kezelés gyakorlati megvalósításával, prob­lematikájával foglalkozik, utalva a 2022 novemberében megjelent ACCP (American College of Chest Physicians) gyakorlati módszertani aján­lásra (1). Az ajánlás azokra az elektív műtét előtt álló betegekre vonatkozik, akik alvadásgátló vagy vérlemezkegátló kezelésben részesülnek.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Festett gipszmaszkok a börtönben

KOVÁCS Sándor

Gasteiger Nóra pszichopedagógus, kriminológus, művészetterapeuta, jelenleg a Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet szocioterápiás munkatársa korábban közel tíz évig dolgozott a büntetés-végrehajtás területén, és rendszeresen tartott terápiás foglalkozásokat fogvatartottak és kényszergyógykezelt betegek számára is. Vélekedése szerint a művészetterápiás foglalkozások révén az elítéltek felszínre hozhatják a verbálisan nehezen kifejezhető érzelmeiket, és a terápia hatására csökkenhet a visszaesésük valószínűsége.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Gyógyítás, kertek, asszonyok – Lorántffy Zsuzsanna az egészség szolgálatában

SZABÓ Katalin

17. századi helyzetkép: „…eb a török, kutya német és ezek ketten megemésztenek bennünket” – írta egyik levelében Bethlen Miklós (1642–1716) Teleki Mihálynak (1634–1690) 1677-ben. Ez a fél mondat röviden és kifejezően jellemzi azt az áldatlan állapotot, ami Magyar­országon a három részre tagolt ország korában uralkodott. A lakosság körében igen nagy volt az ínség minden tekintetben, hanyatlás jellemezte a kultúrát, a tudományokat, elvétve lehetett csak orvost, patikust találni.

1.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

2.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.