Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Az aesthetikai választás tényezői

JAKAB Irén

Kísérletes vizsgálatainkból kitűnik, hogy az aesthetikai választást gyermekeknél a képek tulajdonságai a következő sorrendben befolyásolják: szín – stílus — tartalom. A kísérleti személyek sajátosságai között az életkor látszik legfontosabbnak, a nem a következő döntő tényező volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a beszámolónkban szereplő gyermekek mind Boston és környéke középosztályából származnak a megfelelő szociális-kulturális háttérrel.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1969. FEBRUÁR 01.

Adatok a carotis-keringési zavar kérdéséhez

DÉNES Iván, KÉKES Ede, HORÁNYI Péter

A szerzők 45, teljes elzáródás nélküli carotis-insufficientia eset adatait dolgozták fel. Megállapítják, hogy a carotis-stenosis diagnosisában az anamnestikus adatokon és idegrendszeri tüneteken kívül döntő jelentőségű a carotisok felett hallható zörej és a kétoldali carotis-pulsusgörbe vizsgálata. Ennek felhasználásával az ún. „tünetmentes” esetek is felismerhetők. A szerzők által bevezetett csoportosítás a kórkép dinamikus szemléletén alapszik és eligazítást nyújt a megfelelő therapiás lehetőségek kiválasztásában.

HUN 1969;22(02)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Újabb vizsgálatok panencephalitisnél

ÓVÁRY Imre, GOMBI Róza, BENKŐ Károly, GÖDÉNY Sára, SORSZEGI Pál, KAPPÉTER István

10 éves gyermeknél gyors progressiójú panencephalitist észleltünk. Acut mélyelektródás vizsgálat során a jobb oldali area peristriata területéből elektronmikroszkópos célra biopsiát végeztünk. A folyamat direkt (a pathogen ágenssel összefüggő) és indirekt, (anoxiás-va salis) tényezőkre való szétválasztása submikroszkóposan is indokolt. Az anoxiás jelenségek közül a neurocyta és glia-elemek mitochondriumaiban megjelenő degeneratio (,,fenestratio”) jelentőségét — az irodalmi adatokkal egybevetve — döntőnek tartjuk. A „pathologiás mitochondrialis codolás” a neurocyták és glia-elemek kóros működésének az energetikai oldalát képezi. A capillarisok szerkezetét sorozatmetszetekben elemezve a RÉS aktiválódása submikroszkóposan is megtalálható.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis és a generatiós folyamatok

SZOBOR Albert

A myasthenia gravis és a gestatiós folyamatok közötti összefüggés felismerése korai; szerző röviden áttekinti e kérdés történeti-irodalmi fejlődését. —A betegség és a generatiós történések relatiója legnagyobb valószínűséggel endocrin jellegű. —A myastheniás beteg sorsának alakulása, életmódja, kezelése szempontjából a téma négy részre bontható : 1. A myasthenia és menstruatio. — 2. Myasthenia és terhesség. — 3. Myasthenia és szülés. — 4. Myasthenia és puerperium, lactatio. — Az egyes témák tárgyalása az irodalom és 112 saját észlelésű myastheniás beteg követése alapján elsősorban gyakorlati szempontból történik. —A myasthenia a menstruatio előtt és alatt többnyire romlik.— A terhesség hatása a betegségre lehet kedvező, kedvezőtlen, közömbös vagy kettős hatású. Myasthenia miatt a terhességet megszakítani általában nem kell, azonban egyedi mérlegelés szükséges, különösen a bulbaris tünetű betegségben. — A myasthenia a szülés normális lefolyását nem zavarja. Praeventiv sectio caesarea-ra szükség nincs. —A tárgyalt generatiós folyamatok közül a puerperium és lactatio időszaka a leginkább veszélyes. —Az egyes generatiós folyamatok hatása összefonódhat. — A tárgyalt biológiai időszakok affectogen jellegűek, a myasthenia érzelmi hatásokra reagál, így e tényezővel is számolni kell. —A kérdés gyakorlati vonatkozásait a következő pontokban foglalhatjuk össze: 1. Rosszabbodásra hajlamos myastheniás beteget menses előtt célszerű pihentetni; szükség lehet a gyógyszer-dosis emelésére is. Tervezett thymectomia időpontja menstruatio után a 4—10. nap. — 2. Terhesség esetében a bulbaris formakörű betegség jelenti a legnagyobb veszélyt: légzési crisis lehetőségét. Megnövekedhet a gyógyszerigény terhesség alatt, emiatt a beteg fokozottabb ellenőrzésre szorul. Terhesség alatt a beteggel történő psychés foglalkozás is fontos. — 3. Myastheniás beteg szülése célszerűen intézetben történjék, a szülés lefolyása azonban általában sima. -—4. A lactatiós időszak fokozott veszélye miatt igen gondos observatio, több pihenés és lehetséges korai elválasztás ajánlatos. — 5. Thymectomián átesett, jó remissióban levő beteg terhessége, szülése nyugodtan engedélyezhető. — 6. Frissen megbetegedett myastheniásnak teherbe esése nem ajánlható; a terhesség megszakítása egyedi mérlegelés alapján csak kivételesen jön szóba. Terhesség szempontjából legkedvezőbb az ocularis, legrosszabb prognosisú a bulbaris forma.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[A polineuritisz modern koncepciója]

MILLER Henry

[A polineuritisz számos formájának kóros szövettani ismereteinek hiánya azt mutatja, hogy ez egy olyan terület, ahol a klasszikus neuropatológia még mindig jelentősen hozzájárulhat a megértéshez. A toxikus polineuropathiák esetében a kísérleti állat tűnik a legjobb reménynek a további tisztázásra. A probléma lehetséges megközelítései közül azonban minden bizonnyal a biokémia megközelítése a legígéretesebb: a Refsum-kórban egy specifikus rendellenesség kimutatása, valamint a gyógyszer-kiválasztás egyéni mintáinak genetikailag meghatározott eltérései (Evans és mtsi., 1960) izgalmas fejlemények lehetőségét sugallják azon a területen, amelyet a neurológia a belgyógyászattal, a klinikai biokémiával és a kísérleti farmakológiával osztozik. ]

ENG 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

[Az autoimmun faktorok kimutatása és azonosítása a sclerosis multiplexben]

SCHUMACHER K., ROSS J.

[Electroforeticus vizsgálatok egybehangzóan mutatják, hogy a liquorban a kórkép heveny stadiuma alatt a gammaglobulin fractiók növekednek. Immunelectroforeticus és chromatographias vizsgálatok ezt megerőstítik. A gamma-globulin fractiók növekednek. Immunelectroforeticus és chromatographias vizsgálatok ezt megerősítik. A gamma globilin növekedésével a liquorban plasma-sejtek mutathatók ki. Ezeknek az adatoknak az alapján tételezik fel, hogy a sclerosis multiplexben immunologiai folyamatok zajlanak le. A központi idegrendszer antigenjével szemben a betegek serumában antitestek kimutatása eredményesnek látszik, Ross a válogatás nélküli betegek 40%-ában tudta kimutatni. Eredményeit mások is igazolták. Szerzők ezeknek az antitesteknek identificálását kísérelik meg. Oszlop-chromato graphias szétválasztással és immunelectrophoresissel a keresett antitestek 19 S gamma globulinnak vagy IgM-antitestnek bizonyultak. Ugyanezt az eredményt adta sclerosis multiplexes serum és agykivonat antitest-antigen complexumának savanyú hydrolysise és electrophoreticus elemzése. Embernél előforduló egyéb 19 S gamma-globulinnal végzett control vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a specificitás nem kétséges. Lamoureux és Borduas a betegség heveny shubja alatt a liquorban gamma-globulin szaporulat mellett gamma-M és gamma-A globulin felszaporodást tudott kimutatni. A gammaglobulin fractioból cytotoxikus anyagot mutattak ki mely szövet kulturában károsította az ideg és glia-sejteket. Az antigén jellegéről még keveset tudunk. A szerzők legalább két féle antigént tételeznek fel, egyik lipid, másik protein természetű. Ma még nem tudjuk, hogy a serum antitestje auto-agressiv tényező vagy másodlagos tényező. ]

ENG 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚNIUS 01.

Hypothalamus laesión alapuló poriomania

SZOBOR Albert

1. A poriomaniák genetikailag, pathomechanismus szerint és klinikailag rendkívül heterogen jelenségcsoport, ami a rendszertani besorolást nehézzé teszi. A poriomania két csoportba sorolása (epilepsia és psychopathia) nem kielégítő. 2. A poriomaniák különválasztása elsődleges, tartalom-, motivatio és cél nélküli járáskésztetésre (valódi poriomania) és secundaer poriomaniára (debilitas, psychopathia, hysteria, depressio, schizophrenia stb.) célszerű. 3. A valódi poriomania a tudat valamilyen zavarával jár. 4. Három, hypothalamus-laesión alapuló, valódi poriomania ismertetése és elemzése, ezekben a poriomania egyik tünete a hypothalamopathiának. Célszerű e csoport külön választása és önálló clinicopathologiai besorolása; a pathogenezis és mechanismus tisztázása therapiai szempontból is fontos.

HUN 1963;16(06)

Ideggyógyászati Szemle

1962. JANUÁR 01.

Szövettani vizsgálatok Frenolonnal és Thilatazinnal kezelt patkányokon

DR. TARISKA István, DR. PATAKI István

Szerzők acut, subacut és chronicus kísérlet után vizsgálták a Frenolon és a Thilaazin szövetkárosító hatását felnőtt Wistar patkányokon. Az acut kísérletben az LD50-nél nagyobb mennyiséget vittek be az állatok gyomrába. Ezek többsége spontán elhullott a mérgezést követő 24 órán belül. Katalepsiát, hőmérséklet süllyedést, táplálék és folyadék felvétel beszüntetést, hasmenést, véres vizeletet és könnyelválasztást, majd súlyos dyspnoet s végül görcsöket észleltek.

HUN 1962;15(01)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

A neurosisok és psychosisok összefüggése

VAJDA Ákos

Azt mondhatjuk, hogy egy a neurosisok és psychosisok összefüggésével foglalkozó előadás sok új és régi szempontot vethet fel, de csak a végső conclusiok nélkül. Nem tudunk határozott tényeket rendszerbe foglalva felmutatni, - de talán tisztábban látjuk, hogy nem annyira a neurológiai és psychiatriai kórképek újabb körülhatárolásaira, mint inkább a lelki betegségek mögött rejlő - részben általános és közös , részben egyénenként különböző - dynamicus pathomechanisticai tényezők felderítésére és különválasztására van szükség. E cél elérésére különböző utakat lehet választani, de, hogy ezek közül melyik éri el, vagy közelíti meg leginkább a nagy elvi és gyakorlati problémák megfejtését, azt majd csak a jövő fogja eldönteni. Az irodalom a szétágazó témára való tekintettel igen sok közleményt foglal magában.

HUN 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. AUGUSZTUS 01.

[Az antikolinerg hallucinogének által kiváltott kísérleti pszichózisok pszichopatológiája és biokémiája]

H. Bultasová, S. Grof, E. Horáckova, E. Kuhn, K. Rysánek, V. Vitek, M. Vojtechovsky

[B.-t 40-75 mg-os dózisban alkalmazták12 alanyon, akik többségénél a Bonhoeffer szerinti exogén reakciótípusú kísérleti pszichózist váltott ki. A pszichotikus változások maximuma alatt az alanyok többségénél az 5-hidroxi-indol-ecetsav kiválasztásának szembetűnő csökkenését figyelték meg. A pszichotogén hatás feltételezhetően a szerotonin- és acetilkolin-anyagcserében való beavatkozással magyarázható.]

ENG 1960;13(08)