Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[A Tay-Sachs-típusú amaurotikus idiómák szemiológiájáról meghosszabbított túlélésben]

L. van Bogaert, J. J. Martin

[Egy elhúzódó lefolyású Tay-Sachs amaurotikus idióma klinikai vizsgálata a dekerebráció jelei, a primitív reflexek és a gerincvelői automatizmus megnyilvánulásai szempontjából.]

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Megfigyelések az úgynevezett Idióta Savantokról]

CRITCHLEY Macdonald

[A fenti általánosítások levonása során fel kell ismerni azok korlátait. Egyet kell értenünk Mitchell következtetéseivel, aki legalább három pszichológiai kategóriát ismert fel: (1) a "számoló csodagyerekek - akik lehetnek alacsonyabb intellektuális kaliberű személyek, és akik zseniális rövidítésekre támaszkodnak; (2) a számtani csodagyerekek, mint Colburn és Dase, közepesen fejlett számtani ismeretekkel; és (3) matematikai zsenik, mint például az idősebb Bidder. Ezek kivételes... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Tórium granulómák az agyban ]

FREEMAN Walter

[A Thorotrastot 1936-ban és 1937-ben használták a prefrontális lobotómia károsodásainak kimutatására. Négy beteg 10-22 év után került boncolásra, és mindegyiknél egy vagy több tóriumgranulomát találtak. Ezek a 6 X 8 mm és 8X12 mm közötti méretű csomók hialin anyagból álltak, amelyet vegyes kötőszövetből és glia-szövetből álló vastag kapszula zárt körül, és részben tórium-dioxid-részecskékkel teli, nagyméretű fagociták vették körül. Sűrű kötőszövet alakult ki a szulciákban, ahol a tórusz a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[A gerincvelő telangiektáziája, amelyet a következő életkorban fedeztek fel 75 éves, transzverzális myelopathiával, szegmentális gerincatrophiára való kitéréssel]

GARCIN Raymond, LAPRESLE Jean

[Az általunk közölt megfigyelés azért érdekes, mert rendkívül későn (75 év) derült fény egy kapilláris típusú csontvelőangiómára, amely addig klinikailag néma maradt. Ez jól szemlélteti a gerincvelő érrendszeri elváltozásainak lehetséges hosszú lappangási idejét, és azt mutatja, hogy ezt az etiológiát mindig figyelembe kell venni olyan gerincvelő-érintettség jelenlétében, amelynek oka nem ismert. ]

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Az extraneuralis fertőző betegségek idegrendszeri szövődményei

KÖRNYEY István

Az általános fertőző betegségek idegrendszeri szövődményeinek áttekintésében legcélszerűbb az encephalomyelitiseknek a kórszövettani sajátságokon alapuló következő felosztásából kiindulnunk, noha themánkkal csak egyes typusok van nak kapcsolatban: 1. meningo-encephalitisek; 2. metastaticus góc-encephalitisek (tályog); 3. diffus encephalitisek, főleg a nagyagykéreg megbetegedésével; 4. polioencephalomyelitisek, az agytörzs praedilectiós területeinek megbetegedésével; 5.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Pemphigus esetekben a spinalis ganglionokban talált elváltozások

BALÓ József

Kiindulva a zoster esetek tapasztalataiból, az utolsó 20 év alatt összesen 82 pemphigus esetben vizsgáltuk a spinalis ganglionokat olyan szempontból, hogy lehet-e bennük olyan jelenségeket találni, amelyekből a bőr elváltozásai megmagyarázhatók lennének. A talált elváltozások részben makroszkopos, de főleg kórszövettani vizsgálatok alapján arra utalnak, hogy ilyen összefüggés a spinalis ganglionok elváltozásai és a bőrmegbetegedés között fennáll. A spinalis ganglionokban heveny jelenségek,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Az epileptiform utókisülés és epileptogén fókusz ]

KREINDLER A.

[Az utókisülés egy lokális folyamat, amely egy neuroncsoport önfenntartó, ismétlődő kisülését jelenti. Egyes szerzők szerint ennek az ismétlődő utókisülésnek egy reverberatív mechanizmus lenne az alapja, nevezetesen egyes zárt neuronláncok, egyes neuronkörök reaktivitása. Az utókisülés megjelenését a kéregterület izolálása nem akadályozza meg, sőt talán még támogatja is, így egyes szerzők nem ismerik el a reverberatív mechanizmus szükségességét az utókisülés kiváltásában. ]

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[A polineuritisz modern koncepciója]

MILLER Henry

[A polineuritisz számos formájának kóros szövettani ismereteinek hiánya azt mutatja, hogy ez egy olyan terület, ahol a klasszikus neuropatológia még mindig jelentősen hozzájárulhat a megértéshez. A toxikus polineuropathiák esetében a kísérleti állat tűnik a legjobb reménynek a további tisztázásra. A probléma lehetséges megközelítései közül azonban minden bizonnyal a biokémia megközelítése a legígéretesebb: a Refsum-kórban egy specifikus rendellenesség kimutatása, valamint a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Az orbitofaciális reflex és a talpi reflex megszűnése. Tan és felfogás]

G. de Morsier

[Robert Wartenberg munkája után aligha merünk még le nem írt reflexről beszélni. Az egyébként oly teljes könyvében azonban nem találtam az általam tárgyalt reflexek leírását, és - még inkább - semmilyen utalást a szemiológiai értékükre a rutinszerű neurológiai vizsgálatban. Egymás után fogom bemutatni az orbito-arc reflex és a talpi reflex megszűnésének (vagy csökkenésének) problémáját. Ez utóbbival kapcsolatban be fogom mutatni a Tan hatását a jelenségek érzékelésére, ahogyan azt nemrégiben... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Neuropathologiai folyamatok kísérletes kiváltása

SÓS József

Az idegrendszerben kísérletesen számtalan módon hozható létre elváltozás. Vitaminhiányok, aminosav forgalmi zavarok, toxikus anyagok bevitele, vagy vascularis károsítás révén a kórfolyamatok széles skálában állíthatók elő. Gyakran lehetséges az EEG finomabb elemzése (Fourier-analysis, frekvencia és amplitudo gépi analysise, desynchronisatio stb.) révén az elváltozást korai szakában megállapítani. Ez a pesticidek által okozott ártalmak felderítésében nagy fontosságú. Nemcsak idegsejt... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Az elektroencephalographiás vizsgálatok repülőorvostani jelentőségéről

SZÁK János

1. Azt szükséges kiemelnünk, hogy repülőknél különösen fontos eeg. anomaliák esetén a klinikum felé correlatiót keresni. 2. Csak eeg, lelet alapján alkalmatlansági döntést hoznunk nem szabad. 3. Sorozatos vizsgálat kapcsán kell meggyőződnünk a talált eeg. elváltozás tartós vagy átmeneti voltáról és ennek birtokában hozható döntés. 4. Mindenre kiterjedő állásfoglalás a még sok vizsgálatra váró kérdés miatt, már csak kellőszámú anyag hiányában is részünkről még nem alakíthat ki, csak... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Ritkán felismert periferias tünetcsoport a felsővégtagon

SZŐKE Tamás, HAFFNER Zsolt

Meglehetősen gyakran fordul elő SZTK szakorvosi leleteken, kórházi zárójelentéseken ilyesféle diagnosis; brachialgia, ischialgia, radialis paresis, ulnaris paresis stb. anélkül, hogy az így megjelölt tünetek aetiologiai elemzése megtörténnék. És utána szinte stereotyp therapias javaslat: B, és B, vitamin inj. Legtöbbször még az aetiologiai tisztázás igénye sem merül fel. Különösen meglepő ez, ha arra gondolunk: abducens, oculomotorius, facialis stb. paresisek esetén közel sem elégszünk meg a... tovább »