Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

[A narkolepszia jelenlegi patofiziológiai kérdései]

PASSOUANT P.

[A narcolepsia (n.) physiopathologiája követte az alvás mechanismusára vonatkozó magyarázatokat : neurosis (Gelineau 1880), kérgi gátlás (Lhermitte és Tournay 1927, Wilson 1928), agytörzsi functio zavar (Lhermitte 1938), mely a formatio reticularisba localisalható. Új lehetőséget ad a kutatásban az alvás egy periódusának a szemmozgással történő társulásának felismerése (Aserinsky és Kleitman 1953). A n. nappali rohama és éjszakai elalvása leggyakrabban ocularis mozgással jár együtt. Ezzel szemben csupán néhány klinikailag narcolpesiásnak minősített egyénnél kezdődik az éjszakai alvás lassú periódussal. 20 narcolepsiás beteg polygraphiás és telemetriás vizsgálata történt, folyamatosan: éjjel nappal.]

ENG 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

EEG sorozatvizsgálatok neuroplegicumokkal kezelt schizophreneken

ANGYAL Lajos, FENYVESI Tamás

Szerzők négy család klinikai megfigyeléséről számolnak be. Három családban domináns, egy családban recessiv öröklésmenetű, tiszta paralysis spinalis spastica fordul elő.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A carotis és a vertebralis angiographiás vizsgálatok központi idegrendszerre gyakorolt hatásáról

SZLÁVY László, TOMKA Imre, LENGYEL Pál

A szerzők a ma forgalomban levő trijodalt angiographiás kontrasztanyagok (acetrizoat, diatrizoat, jodamid, jothalamat és metrizoat) központi idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták meg carotis és vertebralis arteriographiás vizsgálatoknál. Azt találták, hogy a jodamid és metrizoat származékok az agyi elektromos tevékenységet nem befolyásolták intracarotidealis és intraarterialis vertebralis befecskendezéskor. A jothalamat Na, diatrizoat Na, valamint acetrizoat typusú vegyületek az esetek nagy részében kedvezőtlenül befolyásolták a kísérleti állatok agyi elektromos működését, ezért használatukat a klinikai gyakorlatban nem lehet ajánlani.A jodamid és metrizoat készítmények azok a származékok, melyek az EEG-n tünetet nem okoznak, s így carotis és vertebralis angiographiáknál széleskörű alkalmazásra tarthatnak igényt.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis és a generatiós folyamatok

SZOBOR Albert

A myasthenia gravis és a gestatiós folyamatok közötti összefüggés felismerése korai; szerző röviden áttekinti e kérdés történeti-irodalmi fejlődését. —A betegség és a generatiós történések relatiója legnagyobb valószínűséggel endocrin jellegű. —A myastheniás beteg sorsának alakulása, életmódja, kezelése szempontjából a téma négy részre bontható : 1. A myasthenia és menstruatio. — 2. Myasthenia és terhesség. — 3. Myasthenia és szülés. — 4. Myasthenia és puerperium, lactatio. — Az egyes témák tárgyalása az irodalom és 112 saját észlelésű myastheniás beteg követése alapján elsősorban gyakorlati szempontból történik. —A myasthenia a menstruatio előtt és alatt többnyire romlik.— A terhesség hatása a betegségre lehet kedvező, kedvezőtlen, közömbös vagy kettős hatású. Myasthenia miatt a terhességet megszakítani általában nem kell, azonban egyedi mérlegelés szükséges, különösen a bulbaris tünetű betegségben. — A myasthenia a szülés normális lefolyását nem zavarja. Praeventiv sectio caesarea-ra szükség nincs. —A tárgyalt generatiós folyamatok közül a puerperium és lactatio időszaka a leginkább veszélyes. —Az egyes generatiós folyamatok hatása összefonódhat. — A tárgyalt biológiai időszakok affectogen jellegűek, a myasthenia érzelmi hatásokra reagál, így e tényezővel is számolni kell. —A kérdés gyakorlati vonatkozásait a következő pontokban foglalhatjuk össze: 1. Rosszabbodásra hajlamos myastheniás beteget menses előtt célszerű pihentetni; szükség lehet a gyógyszer-dosis emelésére is. Tervezett thymectomia időpontja menstruatio után a 4—10. nap. — 2. Terhesség esetében a bulbaris formakörű betegség jelenti a legnagyobb veszélyt: légzési crisis lehetőségét. Megnövekedhet a gyógyszerigény terhesség alatt, emiatt a beteg fokozottabb ellenőrzésre szorul. Terhesség alatt a beteggel történő psychés foglalkozás is fontos. — 3. Myastheniás beteg szülése célszerűen intézetben történjék, a szülés lefolyása azonban általában sima. -—4. A lactatiós időszak fokozott veszélye miatt igen gondos observatio, több pihenés és lehetséges korai elválasztás ajánlatos. — 5. Thymectomián átesett, jó remissióban levő beteg terhessége, szülése nyugodtan engedélyezhető. — 6. Frissen megbetegedett myastheniásnak teherbe esése nem ajánlható; a terhesség megszakítása egyedi mérlegelés alapján csak kivételesen jön szóba. Terhesség szempontjából legkedvezőbb az ocularis, legrosszabb prognosisú a bulbaris forma.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A vállcsúcs epilepsiás nagy roham közben kialakult fáradásos törése

SZÁNTÓ Dezső

A szerző 29 éves férfibeteg acromionján létrejött fáradásos törést ismertet, amely epilepsiás görcsroham tonusos-clonusos szakaszában keletkezett. Hangsúlyozza az aetiologia és a törés helyének ritkaságát és az rtg vizsgálat szerepének fontosságát a fáradásos törés felismerésében.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

Beszámoló

TEMESVÁRI Péter, PERTORINI Rezső

Szerző beszámol a Société Internationale de Psychopathologie de l’Expression V. Nemzetközi Kongresszusáról.

HUN 1968;21(03)