Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 902
Ideggyógyászati Szemle
1987. JÚLIUS 01.
A szűk ágyéki gerinccsatorna tünetegyüttese
A deréktáji, alsó végtagba sugárzó fájdalmak viszonylag kevésbé közismert oka a veleszületett szűk ágyéki gerinccsatorna. A szerző 61 radiológiailag és műtétileg igazolt szűk ágyéki gerinccsatornájú beteg ismertetése kapcsán hívja fel a figyelmet az elváltozás gyakori előfordulására, sajátos - a típusos porckorongsérv okozta lumboischialigiától sokban eltérő -megjelenésére. A gerinccsatorna anatómiai viszonyainak pontos radiológiai vizsgálata -diagnosztikus jelentőségén túl - lehetővé teszi az eredményes kezelés mód megválasztását.
Ideggyógyászati Szemle
1985. AUGUSZTUS 01.
Paranoid pszichotikusok csoportos beszélgetésekkel kombinált kezelése gondozóban
Ideggondozóban több mint három éven át heti egy órában sikerült bevonni az odairányított 36 paranoid pszichotikus közül fokozott segítségre szoruló 6-ot. Kérésére kapcsolódott a csoporthoz 2 szenzitív idült neurotika. Az addigi kezelések folytatása mellett működő csoportban jellemző volt a terapeuták érzelmi és élményanyagbeli bevonása, a betegek egyenrangúként kezelése és a csoportfolyamat alakulásának passzív és elfogulatlan figyelése. Az így kiegészített kezelés eredményei jók, bár csodák így sem várhatók. A pszichotikusokkal folytatott ambuláns csoportpszichoterápia világviszonylatban csekély irodalmához viszonyítottan új felismerésként megállapítottuk, hogy ilyen csoportban a leválasztás nehéz és még nagyobb empátiát és a terapeuták fejlettebb önismeretét teszi szükségessé, mint a csoport kialakítása.
Ideggyógyászati Szemle
1985. MÁRCIUS 01.
A pszichiáterek diagnosztizálási folyamatának kísérleti megközelítése és összehasonlítása
A szerzők megkísérelték 13 pszichiáter diagnosztizálási folyamatát két elméleti konstruktum - az egyéni diagnózisséma és az internalizált nozológiai elmélet - segítségével megközelíteni és matematikai statisztikai módszerekkel összehasonlítani. Az eredmények igazolják a két koncepció különválasztásának a szükségességét és rámutatnak arra, hogy nagyobb figyelmet kell az egyénileg jelentősen eltérő implicit eleméletekre fordítani, ha a diagnózisok megbízhatóságát növelni akarjuk. Megállapították, hogy a terápiapreferenciát csak részben és kisfokban befolyásolja a diagnosztikai folyamat és a terápiás döntéseket túlnyomórészt más szempontok határozzák meg.
Ideggyógyászati Szemle
1984. JÚNIUS 01.
A Dexamethazon Szupressziós Teszt jelentősége az antidepresszív gyógyszer típusának megválasztásában endogén depressziós betegeknél
A szerzők endogén depressziós betegeiknél elemezték a gyógyszeres antidepresszív kezelés hatékonyságát a dexamethazon szupressziós teszt (DST) eredménye tükrében. Azt találták, hogy a maprotilinre (specifikus noradrenerg antidepresszívum) túlnyomóan a pozitív DST eredményt mutató betegek, míg amitriptylinre (dominálóan szerotoninerg anticlepresszívum) a DST negatív betegek reagáltak frappánsan. Az előzetes eredmények szerint a DST pozitív betegek valószíníileg az endogén depresszió noradrenalin-hiányos, míg a DST negatív betegek a szerotoninhiányos alcsoportjába tartoznak. A DST tehát segítséget nyújthat az antidepresszív gyógyszer típusának megválasztásában.
Ideggyógyászati Szemle
1983. DECEMBER 01.
Malignus lymphomákhoz társuló idegrendszeri szövődmények
A Hodgkin és non-Hodgkin lymhomák prognózisa a megbetegedés kiterjedését pontosabban diagnosztizáló módszerek fejlődésével, illetve az adott stádiumnak legjobban megfelelő therapiás eljárások megválasztásával jelentősen javult. Célunk az volt, hogy a kezelések rizikófaktorainak egy részére, illetve a túlélés minőségét rontó egyéb szövődményekre hívjuk fel a figyelmet.
Ideggyógyászati Szemle
1983. AUGUSZTUS 01.
Az agyi kapilláris rendszer jelentősége aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzésekben
A szerzők agy-szcintigrafia és kontrasztanyag adása után, megismételt számítógépes réteg-vizsgálatok (CT) elvégzésével vér-agygát károsodásra utaló jelenséget találtak subarachnoidalis vérzésben szenvedő betegek egy részében a betegség akut szakában. Összefüggést figyeltek meg e jelenség és az olyan késői szövődmények előfordulása között,, amelyeknek oka érspasmus, agyi ischaemiából (redő infarktus. Ez alapján azt feltételezik, hogy a vér-agygát károsodás a subarachnoidalis vérzés akut szakában a betegség patomechanizmusában fontos szerepet játszik. Azt javasolják, hogy a subarachnoidalis vérzésben szenvedő betegek diagnosztikájában, főként az akut szakban, agyszcintigráfia, illetve kontrasztanyag adása után megismételt CT vizsgálat történjék, mert ezek további adatot szolgáltathatnak a betegség prognózisára, és a helyes terápia megválasztására.
Ideggyógyászati Szemle
1983. JÚLIUS 01.
Az agyvérzések patogenezise és patológiája
Vizsgálataim meggyőztek arról, hogy a hipertenziós agyvérzés kialakulási mechanizmusát a klinikopatologiai, experimentális, (hemodinamikai, angioara térfoglaló elváltozás jellege, nagysága, növekedése, kialakulásának gyorsa-chitektónikai keringés-fiziológiai) vizsgálatokkal és élőben előforduló modell választásával, majd ezekre alkalmazott számítógépes programokkal lehet összetetten megközelíteni. Előadásomban, illetve közleményemben ezt az átfogó, szintetizáló törekvést próbáltam megközelíteni. Természetesen a kérdésnek minden részletét ilyen keretek között lehetetlen tárgyalni, de úgy gondolom, hogy klinikai, patológiai és kísérletes módszerem követi Sehaffer Károly következetesen klinikai neuropatológiai szemléletét.
Ideggyógyászati Szemle
1981. JÚNIUS 01.
Histoacryllal történő terápiás érelzárás ballonkatéteres agyi szuperszelektív angiográfia útján
A szerzők a Histoacryl blau (alfa-cianoakril-n-butil-észter) szövetragasztó alkalmazását ismertetik agyi vascularis malformációk tápláló ereinek elzárására. Az anyag alkalmas az intracraniális artériák szuperszelektív katéterezésére használt egylumenű perforált balonnal ellátott katéteren keresztül történő befecskendezésére. Az eljárás kiküszöböli a ballon leválasztásának bizonytalanságát, s lehetővé teszi az elzárás előtti szuperszelektív angiogram készítését.
Ideggyógyászati Szemle
1973. SZEPTEMBER 01.
Liquor-fehérjék elválasztása poliakrilamid-gel elektrophoresissel
Több mint 100 esetben végeztünk liquor-gél elektrophoresist, főleg idegrendszeri megbetegedésben szenvedő egyéneknél. A módszer előnye, hogy igen kis mennyiségű, 1-2 ml liquor elég az elektrophoresis elvégzéséhez. Nagyobb fehérjetartalmú liquor esetén a liquor töményítés nélkül használható. A poliakrilamid gel elektrophoresis igen jó elválasztást biztosít, különösen vascularis megbetegedésekben, ahol 18-20 fractiót is kaptunk. A módszer rutin-vizsgálatként alkalmazható.
Ideggyógyászati Szemle
1969. OKTÓBER 01.
A feltárás módjának megválasztása ágyéki korongsérv műtéteiben, négy év — 1965–1968 — 373 esete alapján
A szerzők felfogása az, hogy az ágyéki korongsérvek eredményes sebészi kezelésének feltételei között a legfontosabbak a műtét javallatának helyes felállítása és időpontjának jó megválasztása, a myelographia mellőzése, a minél kisebb csontcsonkolással járó feltárás, de mindig teljes gyökér-decompressió. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével 1965-1968 között 373 műtétet végeztek, az esetek 87,64%-ban ívközi feltárással. Elemzik azokat a helyzeteket, amelyek az egyes feltárási módokat lehetővé, illetve szükségessé teszik. Hangsúlyozzák, hogy ívközi feltárással adott esetben cauda-tünetcsoportot okozó sérvek is eltávolíthatók és hogy ez a feltárási mód reoperációk során is alkalmazható.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
5.
1.
2.
3.
4.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából
2024 OKT 10.
5.