Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

A perinatalis polycystás agyártalmak pialis érelváltozásairól

RADNAI Béla, CSERMELY Hubert

Szerzők négy perinatalis agyártalomban szenvedő csecsemő, illetve gyermek pialis verőérelváltozásait írják le, amely az artériák egyrészében subintimalis szövetproliferatio által a lument szűkítette. Saját vizsgálataik és az irodalmi adatok alapján foglalkoznak a jelenség pathogenesisével és az érelváltozást az agyelváltozáshoz csatlakozó másodlagos jelenségnek, a csökkent vérkeringéshez való alkalmazkodás következményének tartják.

HUN 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

Az ataraxis kritikája

SIMKÓ Alfréd, KARDOS György

A neurolepticumok és az ataracticumok hatásai között lényeges különbségek állapíthatók meg ; az előbbiek a psychotikus élményeket és a psychosisok struktúráját qualitative is képesek befolyásolni, az utóbbiak hatása csupán quantitatív. A therápiás eredmények az esetek jelentékeny részében kedvezőek, de az elért javulás csak fokmérője egy igen bonyolult és dinamikus jellegű remissiós folyamatnak. A normálpsychológiai határok között jelentkező szorongások és feszültségek megjelenési formáit tárgyalva rámutattunk a nociceptiv érzelmi szignalizáció és az alkalmazkodást irányító, negatív emotiókkal járó élmények szerepére, valamint ezek ataractizálásának nem mindig észszerű, sőt gyakran hátrányos voltára. A tranquilánsokkal való abususra bizonyos abnormis személyiségek sajátos hajlamot mutatnak. A hozzászokás psychopathológiai feltételei között főleg a ,,l’euphorie de soulagement”-nak és a coenaesthesiás túlérzékenységnek tulajdonítunk szerepet ; e téren fokozott felelősség terheli az ún. „ideges emberek” kezelését felületesen leegyszerűsítő orvosokat. A psychotherápiát helyettesíteni szándékozó tranquiláns-receptura elharapózása komoly veszélyekkel járhat, ezért többízben aláhúztuk a psychotherápia elsőbbségét. Fő-feladatunk: a konflikt-helyzetbe került és adaptatiós képes ségében meggyengült betegek vezetése, irányítása és támogatása abban, hogy megbetegítő élményüket vagy konflikt-helyzetüket megoldják, illetve észszerűen, helyesen feldolgozzák. Ezen törekvésünkben az ataracticumok értékes „adjuvánsok” lehetnek, ha megfelelő körültekintéssel és helyes orvosi kritikával alkalmazzuk őket.

HUN 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

Szellemi megterheléssel aktiválható pyknolepsia electroencephalographiás képe

SZÁK János

1. Szellemi megterhelés hatását vizsgáltuk eeg. felvételen pyknolepsiának felvett esetünk kapcsán. Az alkalmazott megterhelésre, az elektromos tevékenység megváltozott, magas amplitúdójú, tartós, lassú 3/s tevékenység jelentkezett. 2. Az ingerek, illetve a megterhelés tartósabb alkalmazása, erősségének növelése, typusos petit mai jelentkezéséhez vezetett. 3. A jelenség hosszabb idő után is reprodukálható volt s közvetlenül összefüggés megállapítható az alkalmazott megterhelés, aktivitás változás, majd roham fellépése között.

HUN 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

A neurosisok és psychosisok összefüggése

VAJDA Ákos

Azt mondhatjuk, hogy egy a neurosisok és psychosisok összefüggésével foglalkozó előadás sok új és régi szempontot vethet fel, de csak a végső conclusiok nélkül. Nem tudunk határozott tényeket rendszerbe foglalva felmutatni, - de talán tisztábban látjuk, hogy nem annyira a neurológiai és psychiatriai kórképek újabb körülhatárolásaira, mint inkább a lelki betegségek mögött rejlő - részben általános és közös , részben egyénenként különböző - dynamicus pathomechanisticai tényezők felderítésére és különválasztására van szükség. E cél elérésére különböző utakat lehet választani, de, hogy ezek közül melyik éri el, vagy közelíti meg leginkább a nagy elvi és gyakorlati problémák megfejtését, azt majd csak a jövő fogja eldönteni. Az irodalom a szétágazó témára való tekintettel igen sok közleményt foglal magában.

HUN 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

Aphasiás beteg- neurosisának psychotherapiája

PERTORINI Rezső

Egy aphasiás beteg neurosisát, amely az aphasia okozta psychotraumák hatására jött létre, hypnosissal kezeltük. Hypnosisra a neurosis gyógyult és az aphasiás zavarok oly mértékben javultak, hogy betegünk újra eredeti foglalkozását tudja ellátni. A hypnosisnak újabb technikával való alkalmazása, ha ponto indicatio alapján végezzük, olyan esetekben is jó eredményt ad, amikor még a neuroleptikus szerekkel való kezelés is eredménytelen.

HUN 1960;13(09)