Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(08)

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

A genetikai tanácsadás néhány problémája schizophren psychosisok esetén

CZEIZEL Endre, UNGVÁRI Gábor

Szerzők a genetikai tanácsadás szempontjából foglalják össze a schizophren psychosisok diagnosztikájának, genetikájának és genetikai tanácsadásának legfontosabb alapelveit a gyakorló psychiaterek és az orvosgenetikus számára. A genetikai tanácsadás stratégiáját illetően a nosológiai szempontok mellett a szocio-kulturális, szociálpsychológiai tényezők, valamint a családi érzelem - atmoszféra fontosságát és egyidejű figyelembevételét hangsúlyozzák. A schizophren (és általában a psychiatriai) betegek és családjuk különleges helyzete miatt célszerűnek tartják önálló psychiatriai genetikai tanácsadó létrehozását.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Neurocutan kórképek - sclerosis tuberosa és neurofibromatosis - klinikai genetikai aspektusai, HLA-antigén vizsgálatok és computer tomographiás diagnosztikája

LÁSZLÓ Aranka, BARTHA László, CSOBÁLY Sándor, KAISER Gabriella, SVÉKUS András

A szerzők 5 sclerosis tuberosás (ST) családban végeztek HLA tipizálást, a HLA-A w31 antigén szignifikánsan gyakoribb előfordulását igazolták, a B an tigéncsoport érintettsége nélkül. 4 családban autosomalis domináns, 1 családban pedig első génmutációs eredet igazolódott, a családtagok kültakarójának UV fényben történő vizsgálata, a depigmentált foltok detektálható fluoreszcencia jelensége alapján. 6 neurofibromatosisos (Nf) eset közül 4 volt forme fruste alak, az öröklődésmenet 4 családban autosomalis domináns, 1 családban első génmutációs eredet volt bizonyítható. A szerzők a computer tomografia diagnosztikus értékét is tárgyalják a fenti kórképek esetében.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Paranoid pszichotikusok csoportos beszélgetésekkel kombinált kezelése gondozóban

KAPPÉTER István, BOROS Magdolna

Ideggondozóban több mint három éven át heti egy órában sikerült bevonni az odairányított 36 paranoid pszichotikus közül fokozott segítségre szoruló 6-ot. Kérésére kapcsolódott a csoporthoz 2 szenzitív idült neurotika. Az addigi kezelések folytatása mellett működő csoportban jellemző volt a terapeuták érzelmi és élményanyagbeli bevonása, a betegek egyenrangúként kezelése és a csoportfolyamat alakulásának passzív és elfogulatlan figyelése. Az így kiegészített kezelés eredményei jók, bár csodák így sem várhatók. A pszichotikusokkal folytatott ambuláns csoportpszichoterápia világviszonylatban csekély irodalmához viszonyítottan új felismerésként megállapítottuk, hogy ilyen csoportban a leválasztás nehéz és még nagyobb empátiát és a terapeuták fejlettebb önismeretét teszi szükségessé, mint a csoport kialakítása.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Myasthenis gravis: Izomminta tejsavdehidrogenáz (LDH) összaktivitása és LDH izoenzim eloszlása

SZATHMÁRY István, SELMECI László, PÓSCH Elek, SZOBOR Albert, MOLNÁR János

A szerzők 62 myasthenia gravisban szenvedő beteg m. sternothyreoideusából thymectomia során vett izommintájában meghatározták a tejsavdehidrogenáz (LDH) és almasavdehidrogenáz (MDH) nedvessúlyra vonatkoztatott összaktivitását, illetve az LDH izoenzimek százalékos eloszlását, valamint kiszámították az MDH/LDH hányadost, illetve a H és M alegység százalékos arányát. Eredményeik és a klinikai adatok összehasonlítása során megállapították, hogy az LDH; izoenzim, valamint M alegység százalékos arányának szignifikáns csökkenése – illetve a tendenciajellegű LDH összaktivitás csökkenés és az esetenkénti MDH/LDH hányados növekedés - korrelál a mintákban szövettanilag kimutatott izompusztulás fokával, illetve a klinikailag manifeszt izompusztulás és az anamnesisben szereplő légzési krízisek gyakoriságával. Véleményük szerint a károsodott izommintákban észlelt biokémiai eltérések az anaerob glikolízis csökkenését jelzik a myasthenia gravis izomatrophiával járó formájában. A szövettani vizsgálat szerint ép izommintákban talált hasonló, de enyhébb eltérések az izompusztulás korai biokémiai jele mellett, felvetik esetleges biokémiai szintű adaptatív kompenzáló mechanizmus lehetőségét is a myastheniás izomban. A vizsgálat myasthenia gravishoz szövődményként társuló izompusztulás korai felismerésében az ismert egyéb módszerek hasznos kiegészítője lehet.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Traumás aneurysma az arteria cerebri media corticalis ágán

KÖVÉR Ferenc, MÉREI F. Tibor, GELLÉT Marianna

A lamina vitrea vonalas törésével járó fedett koponyasérülés után két hónappal megállapított, az a. cerebri media kérgi ágán kialakult traumás aneurysmás nőbeteg kórlefolyását ismerteti. Felhívja a figyelmet az angiográfia elvégzésének fontosságára olyan esetekben, amikor a traumát követő állapotromlás okát a CT-vizsgálat nem mutatja ki. Az aneurysma szövettani feldolgozásával adatokat szolgáltat a traumás intracranialis aneurysmák morphologiai jellegzetességeinek felismeréséhez.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Többszörös alagút szindrómák a csukló magasságában

DALOS Márta, MÁTÉ András, KÓMÁR József

A szerzők 15 betegről számolnak be, akiknek kettős vagy többszörös alagút szindrómájuk volt a csukló magasságában (carpalis, thenar és Guyon alagút szindróma). Felhívják a figyelmet az elektrofiziológiai vizsgálatok fontosságára, és a thenar alagút szindróma gyanújeleire. Hangsúlyozzák, hogy carpalis alagút szindróma műtétekor az ideget az izomba való belépésig követni kell.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Könyvismertetés

SZOBOR Albert, NAGY Tibor, ZSENI Annamária, VÉRTES László

Dr. Péter Ágnes: Neurológia, neuropszichológia, Tankönyvkiadó, Budapest 1984. 256 oldal, 29 ábra, 8 színes tábla. Halász Péter: Alvás és alvászavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982. 242 oldal, 16 ábra Dr. Bánki M. Csaba: Az alkoholizmus biológiai kutatásának eredményei (Alkoholó giai kiskönyvtár, Medicina, 1984. 105 oldalon 7 ábra) Häfner, H., Heimann, H. (szerk.): Gerontopsychiatrie. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, New York, 1983. 22 ábra, 25 táblázat