Részletes keresés

Ca&Csont

2004. NOVEMBER 20.

Csontbiokémiai folyamatok vizsgálata clodronatkezelésben részesülő, metasztatizáló prostatacarcinomás betegeken

GERVAIN Mihály, BEZZEGH Attila, PREKOPP Gábor, VANIK Miklós, FÉL Pál, VARGA Béla, BORSI László, PÁSZTOR Imre, KORÁNYI Sándor, PINTÉR Erzsébet

A szerzõk metasztatizáló prostatacarcinomában szenvedõ betegek csontremodellingfolyamatait elemezték a prostataspecifikus antigén (PSA) összefüggésében.

HUN 2004;7(04)

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

GEMICA

MATOS Lajos

Kezelés: Amiodaron - a heveny szívizominfarktust jelző fájdalmat követő 24 órán belül kezdve a gyógyszer adását. Átlagos adag 2700 mg/48 óra, intravénásan. Először a gyors fázisban két órán át 162 mg/óra, majd a lassú fázisban 46 mg/óra addig, amíg el nem érték az 1350 mg/24 óra adagot.

HUN 2001;11(04)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a coronariabetegség kockázatát: a lipidekre és a véralvadási faktorokra gyakorolt hatás metaanalízise

RIMM B. Eric, WILLIAMS Paige, KERRY Fosher, MICHAEL Criqui, MERIL J. Stampfer

CÉLKITŰZÉS – A mérsékelt alkoholfogyasztás és a coronariabetegség kockázatának biológiai markerei között fennálló összefüggés számszerű összesítése, és annak előre jelzése, hogy ezen változások miként csökkentik a kockázatot. A VIZSGÁLAT MÓDSZEREI - Azon kísérletes vizsgálatok metaanalízise, amelyek a mérsékelt alkoholfogyasztás hatásait vizsgálták a high density lipoprotein koleszterin (HDL- koleszterin), az apolipoprotein Al, a fibrinogén, a trigliceridek és más biológiai markerek koncentrációira, amelyekről korábban kimutatták, hogy összefüggésben állnak a coronariabetegség kockázatával. A VIZSGÁLAT ALANYAI - Krónikus betegségben nem szenvedő, nem alkoholfüggő férfiak és nők. Azokat a tanulmányokat vontuk be, amelyekben a biológiai markereket napi maximum 100 g alkohol elfogyasztása előtt és után vizsgálták. BEAVATKOZÁSOK - Alkohol: etanol, sör, bor vagy rövid italok formájában. AZ ÉRTÉKELÉS FŐ SZEMPONTJAI – A HDL-koleszterin, az apolipoprotein Al, az Lp(a) lipoprotein, a trigliceridek, a szöveti plazminogénaktivátor-aktivitás, a szöveti plazmino génaktivátor-antigén, az inzulin és a glükóz koncentrációváltozása azt követően, hogy a résztvevők 1-9 hétig egy experimentális alkoholmennyiséget fogyasztottak; ennél rövidebb időperiódust azokban a vizsgálatokban fogadtunk el, amelyek a fibrinogén, a VII. faktor, a von Willebrand faktor, a szöveti plazminogénaktivátor-aktivitás és a szöveti plazminogénaktivátor-antigén koncentrációváltozásait vizsgálták. EREDMÉNYEK – A metaanalízisre alkalmas 42 vizsgálatból, amelyek információt tartalmaztak a coronariabetegség kockázatát jelző biológiai markerek változásával kapcsolatban, 61 adatcsoportot vontunk ki. Az etanol napi 30 g-os kísérleti adagja a HDL-koleszterin koncentrációját 3,99 mg/dl rel (95%-os megbízhatósági tartomány 3,25-4,73), az apolipoprotein Al koncentrációját 8,82 mg/dl-rel (7,79–9,86), és a trigliceridkoncentrációt 5,69 mg/dl-rel (2,49–8,89) emelte. Az alkohol mérsékelten hatott a thrombolyticus profillal kapcsolatos több véralvadási faktorra. Ezen biológiai markerek és a coronariabetegség kockázata közötti eddig kimutatott összefüggések alapján napi 30 g alkohol körülbelül 24,7%-kal csökkenti a coronariabetegség kockázatát. KÖVETKEZTETÉSEK - Az alkoholfogyasztás okozati össze függésben áll a coronariabetegség kockázatának csökkenésével a zsírokra és a véralvadási faktorokra gyakorolt hatása révén.

HUN 2000;10(03)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

Könyvismertetés

SZILÁRD János, VASS Zoltán

A magyar nyelven megjelenő tudományos és kulturális témájú könyvek fogadtatása során gyakran hangzik el a „hézagpótló" jelző. Az Igazságügyi pszichiátria című könyv is egyértelműen ezzel illethető.

HUN 1999;52(03-04)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

Az emlőrák prognózisát befolyásoló markerek

TÓTH József, SÁPI Zoltán

Az emlőrák prognózisának megítélése nehéz, különösen a korai, 1. klinikai stádiumban, valamint az azonos szöveti szerkezetű és differenciáltságú (invazív ductalis NOS carcinoma) tumorok esetében, mivel a korai nyirokcsomó negatív és strukturálisan azonos tumorok is eltérő kórlefolyást mutathatnak. Ezekben az esetekben a szteroid hormonreceptor tartalom, a tumor proliferációs kapacitása és a független prognosztikai faktorok, mint az onkogén és a szuppresszor gén expresszió (c-myc, C-erbB-2, p53), a növekedési faktor (EGFr) receptortartalom, a differenciációs és az alacsony áttétképződési hajlamot jelző antigének (MAM–6, nm23) segítséget nyújthatnak a patológusnak. Ezen markervizsgálatok bevezetése a diagnosztikába hatásos támogatást nyújt a megfelelő kezelés kialakításához.

HUN 1993;3(03)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Mindennapi beszéd, terápiás beszélgetés

LŐRINCZ László

A természetes nyelv, ahogyan mindennap beszéljük, „egyszerűen az életet szolgálja”, írja Bally. „A beszédet az akció szolgálatába hajtja. Van meggyőzés, kérés, parancs, védekezés.” A mindennapos beszéd fordulatai megmutatják, hogy az expresszivitáshoz, a másik befolyásolásához „a nyelvnek szüntelenül el kell torzítania a fogalmakat, más tonalitásba kell őket helyeznie.” Illogikus például azt mondani: fut, mint a szél. Pleonazmus: láttam, a saját szememmel. Állíthatjuk az ellenkezőjét annak, amit gondolunk: „ne zavartassa magát!” Bally így folytatja: „Ahol a nyelv nem nyújt a beszélő egyénnek adekvát kifejezési eszközöket a gondolat formájához, ott a hanglejtés, a gesztus, az arckifejezés pótolják a hiányt. Az ember nem tud úgy megnevezni valamit, hogy ne tenné bele az expresszivitás minimumát, ha másként nem, akkor azzal a móddal, hogy kiejti a nevét” (1).

HUN 1993;3(02)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Germinális mutációk Magyarországi felügyelelte

ELEK Csaba, CZEIZEL Endre

A szerzők a Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete tízéves tevékenységének eredményeiről számolnak be. A felügyelet célja a környezeti hatásokra létrejövő csíra sejt-mutációk veleszületett rendellenességeket okozó hatásainak epidemiológiai elemzése volt. Az epidemiológiai megfigyelésre alkalmas, úgynevezett indikátor rendellenességek három csoportját különítették el, melyek születéskori gyakoriságát 10 éven keresztül folyamatosan észlelték. Indikátor rendellenességek voltak: (1) Domináns öröklődést jelző fejlődési anomáliák, melyeket a dominánsan átörökíthető germinális génmutációk indikátorának tekintettek. A 15 rendellenesség születéskori gyakorisága a vizsgált időszakban (1980– 1989) 3,8/10 000 összes születés volt. A sporadikus esetek aránya (90%) alapján így 31/ 100 000 összes születés mutációs gyakoriságot figyeltek meg, mely szignifikáns változást a vizsgált periódusban nem mutatott. (2) Down-syndroma, melyet a számbeli germinális chromosoma-mutációk indikátoraként alkalmaztak. Születéskori prevalenciája 11,7/10 000 összes születés volt a vizsgált időszakban. Az összes eset csaknem 100%-a új mutáció, így az új mutációk gyakorisága 110/100 000 összes születés volt. (3) Nem azonosítható többszörös fejlődési rendellenességek csoportja, melyek epidemiológiai elemzése során 1985-ben erősen szignifikáns növekedés volt kimutatható a germinális mutációk gyakoriságában. Ez egy évvel a csernobili atomerőmű-szerencsétlenség előtt következett be, azt követően pedig nem volt lényeges változás az indikátor rendellenességek gyakoriságában. A lehetséges okok kutatása folyamatban van.

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1987. DECEMBER 01.

Transzfemorális katéteres angiográfiával szerzett tapasztalataink isémiás cerebrovaszkuláris betegségek kórismézésében

DR. PONGRÁCZ Endre, DR. VICZENA Pál

A szerzők isémiás cerebrovaszkuláris botegeik kivizsgálása során 1983 óta, rutinszerűen alkalmazzák a transzfemorális katéteres módszert. Idegosztályos beteganyagon 82 betegnél 183 angiográfia történt. Az egyik oldali cerebrális károsodást jelző neurológiai tünetek hátterében 25%-ban találtak kétoldali a. carotis interna szűkületet. Az esetek 20%-ában a katéteres angiográfia negatív volt. Javasolják KAG alkalmával a két a. vertebrális szájadékának katéterezés nélküli vizsgálatát. A perkután carotis angiográfiával való összehasonlítást táblázatban közlik a technikai szempontok, a neuroradiológiai információérték és a szövődmények szempontjából.

HUN 1987;11(12)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

Aseptikus sinus thrombosisok túlnyomóan jóindulatú kórlefolyással

SÁTORI Mária, GÁCS Gyula

A szerzők egy idegosztály 2 éves anyagában 1390 beteg között 7 sinus thrombosisos esetet kórisméztek, akik közül csak 1 beteg halt meg. A betegek jelentős részénél kimutatható volt a thrombosishoz vezető véralvadási zavar. A szerzők megkísérlik felvázolni azokat a tünetcsoportokat, és szokatlan tünetkapcsolódásokat, melyek hátterében a jóindulatúan lefolyó sinus thrombosisok gyaníthatók. Valószínűsítik, hogy a különböző véralvadási zavarok következtében létrejövő fatalis sinus thrombosisokat figyelmeztető, enyhe lefolyású attackok előzhetik meg az ischaemiás történéseket előre jelző TIA-khoz hasonlóan.

HUN 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1985. MÁJUS 01.

A pszichiátriai betegségek homokóra-modellje az endogén pszichózisok példáján bemutatva

PETHŐ Bertalan

Jaspers koncepciójából kiindulva a szerző korábban a betegségegységek fogalmi kontinuuma szerinti orientálódást javasolta. Ennek a lineáris betegség modellnek megfelelő fogalmi kontinuum mentén – ami nem a betegség és a normalitás közötti kontinuumot jelenti – a pszichopatológiai szindróma meghatározott időtartamú kórlefolyással (kis betegség-egység), ill. etiopatogenezissel (etiopatogenetikai-szindromatológiai betegegység) bővülve építhető tovább, egészen a teljes betegségegységig (azonos etiológia, patogenezis, szindróma, kórlefolyás, kórkimenetel, végállapot és szomatikus lelet). A kórkimenetel pszichopatológiai és szociális adaptációzavarokat jelző változói empirikus vizsgálatok szerint relatíve antagonista nyílt rendszert képeznek. Ebből a leletből kiindulva és a multiaxiális osztályozások koncepcióit felhasználva, dolgozta ki a szerző a lineáris betegségmodell továbbfejlesztéseként az ún. homokóra-modellt, ami tükrözi az élettörténet és a kórtörténet összeszövődését, egyszersmind jól tesztelhető hipotézisek kidolgozására és egyfelől a biológiai, másfelől a szociálpszichiátriai szemlélet szintézisének munkálására ad lehetőséget.

HUN 1985;38(05)