Aseptikus sinus thrombosisok túlnyomóan jóindulatú kórlefolyással
SÁTORI Mária1, GÁCS Gyula1
1986. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle - 1986;39(05)
SÁTORI Mária1, GÁCS Gyula1
1986. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle - 1986;39(05)
A szerzők egy idegosztály 2 éves anyagában 1390 beteg között 7 sinus thrombosisos esetet kórisméztek, akik közül csak 1 beteg halt meg. A betegek jelentős részénél kimutatható volt a thrombosishoz vezető véralvadási zavar. A szerzők megkísérlik felvázolni azokat a tünetcsoportokat, és szokatlan tünetkapcsolódásokat, melyek hátterében a jóindulatúan lefolyó sinus thrombosisok gyaníthatók. Valószínűsítik, hogy a különböző véralvadási zavarok következtében létrejövő fatalis sinus thrombosisokat figyelmeztető, enyhe lefolyású attackok előzhetik meg az ischaemiás történéseket előre jelző TIA-khoz hasonlóan.
Ideggyógyászati Szemle
[Rövid áttekintést adunk a cikloid pszichotikus zavarok szkizofrén és mániás-depressziós zavaroktól való függetlenségét alátámasztó bizonyítékokról. A különböző területekről származó, egybecsengő eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a cikloid pszichózis fogalma egyfajta vakfoltot jelentett a skizofrénia és a bipoláris mániás-depresszív pszichózis jelenlegi felfogásába nem illeszkedő pszichotikus állapotok helyes azonosítására irányuló megoldáskeresés során. A cikloid pszichózisnak a skizoaffektív pszichózissal való azonosításától és annak veszélyétől is óva intünk, hogy az előbbi követi az utóbbi fogalom nosológiai bizonytalanságait. ]
Ideggyógyászati Szemle
Pánikszindróma és pánikrohamokkal járó agorafóbia Salkovskis és Clark (1984) által leírt kognitív-viselkedésterápiás kezelésének hazai adaptációjáról számolunk be, tizennégy beteg kezelése alapján. A hathetes kezelési periódus alatt a betegek pánikrohamainak száma és intenzitása, szubjektív állapotukat tükröző szorongási szintje jelentősen csökkent. A kezelés kezdetén kóros légzési minta jellemezte a betegcsoportot, a kezelés során a vegetatív paraméterek változása jól követhető. A diagnosztikai vizsgálathoz lefordított kérdőívek közül a Szorongás és pánikroham napló a kezelés hatásának követésére jó mérőeszköznek tűnik, a Hiperventillációs tünetlista és a Marks- és Mathews-féle félelmi kérdőív a betegek csoportba sorolásának lehet hasznos segédeszköze.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők az Országos Idegsebészeti Intézet 8 éves (1977—1984) agyi aneurysma miatt operált betegeinek anyagát értékelik számítógépes feldolgozás alapján. A 894 műtét összmortalitása 15%. Vizsgálták a betegek korának, nemének, műtét előtti állapotának, az aneurysma lokalizációjának, a vérzés és műtét közt eltelt időnek és a műtéti komplikációknak, valamint az angiográfián észlelhető spasmusnak a szerepét az eredmények alakulásában és értékelték a meghalt betegek sectiós leletét. Külön figyelmet fordítottak a késői ischaémiás szövődmények értékelésére. A műtéti eredmények szempontjából legfontosabb tényezőnek a beteg műtét előtti állapota és a műtét megfelelő időzítése látszik.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők 186, a DSM III. kritériumrendszere alapján diagnosztizált, nyílt pszichiátriai osztályon kezelt betegnél vizsgálták a diagnosztikus kategóriák szerinti dexamethason szupressziós teszt eredményeket. A teszt szenzitivitását viszonylag magasnak (61%), specificitását azonban meglehetősen alacsonynak (64%) találták Major depresszió vonatkozásában. Dysthymiás és pánik betegek csoportjában észleltek az egészséges egyéneknél közöltet meghaladó kóros teszteredményt. Feltételezik e két kategória szoros kapcsolatát a major affektív betegségekhez.
Ideggyógyászati Szemle
Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek nagyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellékhatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermekközösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselkedési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkevesebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehetőség szerint kerülni.
Ideggyógyászati Szemle
[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elő. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövődményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlődő hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdődtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörő térfoglaló folyamatot mutatott. Craniotomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumorszövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-géntranszlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerősítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a műtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminősége jó.]
Ideggyógyászati Szemle
[A HaNDL szindróma - fejfájás fluktuáló neurológiai hiánytünetekkel és a cerebrospinalis folyadék lymphocytosisával - ritka entitás. A betegséget összefüggésbe hozták migrénes fejfájással. Jóindulatú betegség, a tünetek maguktól megszűnnek. Bemutatjuk egy 47 éves férfi beteg esetét, akinél akut kezdetű migrén és aphasia jelentkezett. A cerebrospinalis folyadék elemzése lymphocytás pleocytosist (25 sejt/μl, 100% lymphocyta) mutatott. Az elektroencefalogram temporoparietalis predominanciájú mérsékelt lassú ritmust mutatott a bal hemisphaeriumban, epileptiform aktivitás nélkül. A vértesztek és a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) eredménye normális volt. A beteget HaNDL szindróma diagnózissal vettük fel a neurológiai osztályra, majd tünetmentesen bocsátottuk otthonába.]
Lege Artis Medicinae
SARS-CoV-2-fertőzés esetén a súlyos pszichiátriai betegségben szenvedőknél többnyire rosszabb a klinikai kimenetel leromlott általános állapotuk, kísérőbetegségeik és életmódjuk miatt. A pszichiátriai betegségek közül azonban kiemelten súlyos, elhalálozáshoz vezető kórlefolyással csak szkizofrénia esetében igazolódott szignifikáns összefüggés, amit a többirányú immunzavar is magyarázhat. Amíg a terápiarezisztens szkizofrénia kezelésében használatos antipszichotikum, a clozapin rontani látszik a Covid-19 gyógyulási esélyeit, a depressziós betegek terápiájában alkalmazott antidepresszívumok általában javítják azt, azonban közülük igazán megalapozottan a fluvoxamin esetében igazolható ez a fontos, citokinvihart gátló, a fertőzéses kórállapot súlyosságát mérséklő befolyás.
Lege Artis Medicinae
A fehérköpeny-hypertonia heterogén klinikai entitás, amelyben kisebb és nagyobb cardiovascularis kockázatú betegek egyaránt előfordulnak. Prognózisa szerint relatíve jóindulatú, amennyiben nem társul egyéb cardiovascularis kockázati tényezőkkel. Ezért fehérköpeny-hypertonia esetén különösen fontos a megfelelő cardiovascularis rizikóbecslés és ennek függvényében dönthető el a terápia. Ezzel szemben a maszkírozott hypertonia bizonyítottan nem benignus fenotípus. Korai felismerése, rendszeres rendelőn kívüli vérnyomásméréssel történő ellenőrzése és hatékony gyógyszeres antihipertenzív kezelése elengedhetetlen.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás