Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1993;3(03)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrák epidemiológiája
Az emlőrák 1987-ben a 3. helyet foglalta el a női rákok gyakorisági sorrendjében a világon. Magyarországon 1990-ben 13 577 nő halt meg rákban, ennek 15,4%-a emlőrák volt. A szerző nemzetközi, hazai és saját adatokat használ fel e közleményben, továbbá kutatási eredményeit ismerteti. Az emlőrák előfordulása folyamatosan nő és széles határok között mozog világszerte (14,1%D00–121,2%000). Az 5 éves túlélés 40–65% közötti és lassan javul. Az ismert kockázati tényezők mellett a szerző hangsúlyozza a mastopathia szerepét: anyagában (843 eset) 2,3%-ban, de a mastopathiás csoportban 4,1%-ban fejlődött ki rák. A mastopathiát magas kockázati tényezőnek kell tekinteni. Az emlőrákos betegek közeli nőrokonai között jelentősen gyakoribb az emlő- és egyéb rák, az első fokú férfirokonok körében pedig a dülmirigyrák. Jobban meg kell tehát ismerni a kockázati tényezőket, szélesíteni kell a szűrővizsgálatokat és a korai felismerés lehetőségeit, hogy csökkenteni tudjuk az emlőrák incidenciát és mortalitást.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlő rákszűrése, korai diagnózis
A világirodalomban nem olvashatunk a paramedikális fizikális emlővizsgálatnak mint szűrési tesztnek késői eredményeiről. Debrecenben tüdőszűréshez kapcsolt emlőszűrés során 198 beteget fedeztünk fel, ugyanezen idő szakban 100 olyan emlőrákos beteget kezeltünk, aki nem vett részt a szűrési programban. Az indulás óta eltelt tíz év alatt a szerző mindkét csoport betegeit folyamatosan követ te, és regisztrálta az állapotukban bekövetkező változásokat. Statisztikai módszerek segítségével elemezte az átlagos túlélést, a kumulatív halálozást és a korcsoportok halálozásának relatív kockázatát. A szűrésen résztvevők túlélése 29%-kal jobb volt a kontroll csoporthoz viszonyítva. Mammográfiás szűrési programok is hasonló eredményekről számolnak be.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrák diagnosztikája
A szerző az emlőrák diagnosztikai módszereit ismerteti és értékeli. Részletesen foglalkozik a fizikális vizsgálat, a mammográfiai, az ultrahang-diagnosztika, a citológia, a szövettani mintavétel és egyéb módszerek szerepével, kiemelve előnyeiket és hátrányaikat. A klinikai tapasztalatok alapján jelenleg ezeknek ugyanabban a szakértői kézben való kombinációs alkalmazását tartja a leghatékonyabbnak, lehetőleg nagyforgalmú, szerv specifikus centrumokban.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrák prognózisát befolyásoló markerek
Az emlőrák prognózisának megítélése nehéz, különösen a korai, 1. klinikai stádiumban, valamint az azonos szöveti szerkezetű és differenciáltságú (invazív ductalis NOS carcinoma) tumorok esetében, mivel a korai nyirokcsomó negatív és strukturálisan azonos tumorok is eltérő kórlefolyást mutathatnak. Ezekben az esetekben a szteroid hormonreceptor tartalom, a tumor proliferációs kapacitása és a független prognosztikai faktorok, mint az onkogén és a szuppresszor gén expresszió (c-myc, C-erbB-2, p53), a növekedési faktor (EGFr) receptortartalom, a differenciációs és az alacsony áttétképződési hajlamot jelző antigének (MAM–6, nm23) segítséget nyújthatnak a patológusnak. Ezen markervizsgálatok bevezetése a diagnosztikába hatásos támogatást nyújt a megfelelő kezelés kialakításához.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrák sebészete
Az emlőrák előfordulása hazánkban fokozatosan emelkedik, nemcsak az átlagos életkor emelkedésével az idősebb korosztályokban, hanem a fiatalabb nők körében is. Mai ismereteink szerint a tumor radikális eltávolítása és a radio-kemo-hormon adjuváns terápia adja a legjobb eredményeket az úgynevezett operatív (St 1–11.) stádiumokban. A korábbi rutin szerű radikális sebészeti beavatkozások helyébe olyan műtéti típusok léptek, amelyek a lehető legkevesebb ép szövet feláldozásával (szervmegtartó, csökkentett radikalitású műtétek) kísérlik meg a legjobb lokális, tartós tumor kontrollt elérni. Ennek elméleti bázisát legnagyobbrészt B. Fisher és U. Veronesi klinikai vizsgálatai biztosították. Gyakorlati alapja viszont az a körülmény, hogy részben a jobb propaganda eredményeként, részben pedig a nők gyakoribb emlővizsgálata, a mammographia és a cytológiai diagnosztika általánosabbá válása következtében több korai rák kerül felismerésre.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrák gyógyszeres kezelése
Az emlőrák általános betegség. A betegek jelentős része helyi beavatkozásra nem gyógyul meg. Az eredmények javulása csak tartós gyógyszeres kezeléstől (adjuváns kemotherápia, illetve adjuváns hormonkezelés) várható. Egyértelműen bizonyított, hogy a korai emlőrákban alkalmazott adjuváns kezelés jelentősen csökkenti az évenkénti relapsusok arányát és az évenkénti halálozást, javítja az ötéves, és még nagyobb mértékben a tízéves túlélést. Az előrehaladott emlőrák gyógyíthatatlan betegség. Mivel végleges gyógyulás nem remélhető, nagyon fontos a betegség tüneteinek enyhítése és az életminőség javítása. Hormonfüggő daganatoknál a hormon kezeléstől, míg a gyors progressziót mutató, szervi áttétet adó folyamatnál a kemoterápiától várható eredmény. A kemoterápia elérte teljesítőképessége határát, ezért új megközelítésekre van szükség a hatékonyság növelésére és a mellékhatások csökkentésére.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
A sugárterápia indikációja a korai emlőrák konzervatív műtétje után
A korai emlőráknál a sugárkezeléssel kombinált emlőmegtartásos műtét a hazai és külföldi értékelések szerint azonos eredményt biztosít a radikális műtétekkel. E kombinált kezelés csak olyan centrumokban javasolt, ahol a megfelelő posztoperatív sugárkezelés (Megavolt-terápia, Boost-kezelés) lehetőségei adottak. A pTapN. stádiumú emlőtumoroknál az egyedüli konzervatív műtétet elegendőnek tartjuk. A pT,-pT2, PN1a-pN1bi stádiumoknál minden esetben posztoperatív sugár kezelés is szükséges.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrekonstrukció lehetőségei mastectomia után
Szerzők az emlőpótlás lehetőségeit tárgyalják. Ismertetik a rekonstrukció időpontját meghatározó szempontokat. Bemutatják az emlőképző műtétek három csoportját: az egy szerű implantációt, a környezetből vett lebenyes emlőpótlást és a musculocutan lebenyes emlőképzés módszereit.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Emlődaganatos betegek pszichológiai rehabilitációja
Szerző a rák diagnózisa kapcsán megjelenő előítéleteket, félelmeket elemzi. Ismerteti az emlődaganat kapcsán kialakuló pszichológiai jelenségeket: a csonkolással, a női identitás elvesztésével járó, illetve a halál fenyegetettsége miatt jelentkező szorongásokat. Vázolja a coping mechanizmusok szerepét a betegség kimenetelére. Ismerteti a pszichoszociális rehabilitációval szerzett tapasztalatait. Felhívja a figyelmet a pszichológiai támogatás szerepére a betegséggel való együtt élés és az életminőség vonatkozásában.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőműtéten átesett nőbetegek mozgásterápiája: A lymphoedema konzervatív ketelése
A szerzők az emlőműtéten átesett nőbetegek mozgásterápiáját mutatják be, az Országos Onkológiai Intézetben alkalmazott modell alapján. Ismertetik a szekunder felsővégtag lymphoedema konzervatív kezelését mintegy 200 beteg kezelésével szerzett tapasztalataik alapján. Hangsúlyozzák a felvilágosítás fontosságát a későbbi életmódra vonatkozóan.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az emlőrákos betegek gondozása
A szerző ismerteti az emlőtumoros betegek gondozásának szempontjait. Felhívja a figyelmet a nehézségekre, a lelki vezetés fontosságára. Más elbírálás alá esnek a pre-, illetve posztmenopauzás betegek. Más stratégiát igényelnek a radikális műtéten, illetve csökkent radikalitású műtéten átesett betegek. Felhívja a figyelmet arra is, hogy mindig az egész testet kell vizsgálnunk. Ismerte ti az ajánlott vizsgálómódszereket, vala mint a szükséges kontrollvizsgálatok idejét. A rehabilitációs emlőplasztika végzését hároméves tünetmentesség esetén javasolja.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Mikor kell félbeszakítani egy klinikai gyógyszerkipróbálást?
A legtöbb randomizált klinikai vizsgálat esetében szükséges az összegyűjtött adatok időszakos értékelése. Egyrészt az adatok monitorozása emeli a vizsgálat hatékonyságát, másrészt a részeredményeken alapulnak az etikai megfontolások, amelyek a vizsgálat befejezéséhez vagy módosításához vezethetnek. E cikk azt az etikai kérdést tárgyalja, hogy mikor kell megszakítani egy klinikai gyógyszerkipróbálást, és ezen etikai döntésekhez kapcsolódóan a vizsgálatok leállításának statisztikai szabályait mutatja be. Egyéb témái között szerepel az adatokat értékelő bizottságok szervezésének kérdése, az idő előtti publikáció és a megszakított vizsgálatoknál jelentkező túlértékelt becslések problémája. Számos, e témára vonatkozó példa nyújt segítséget ahhoz, hogy a tárgyaltak a napi gyakorlat szintjén is alkalmazhatók legyenek.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
A táplálkozási viselkedés zavarainak disszociációs hipotézise
A táplálkozási viselkedés zavarainak két alap típusa az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, és az obesitas is elhelyezhető a kettő közötti kontinuumban. E pszichoszomatikus zavarok patogenezisével kapcsolatban sok elképzelés jelent már meg (biológiai modellek, az affektív vagy a kényszerbetegség-spektrumba tartozás, családdinamikai, addiktív, kognitív modell). A szerzők a multidimenzionális etiopatogenetikai megközelítés szükségességét hangsúlyozva azokat az adatokat tárgyalják, melyek alapján felmerülhet az evészavarok disszociációs modellje. A disszociáció folyamata azt jelenti, hogy bizonyos mentális funkciók, melyek másokkal integrálva vannak, elkülönülve vagy automatikus módon működnek, rend szerint a tudatos kontrollon és az emlékezet beli felidézhetőségen kívül. A disszociatív jellegű zavar gyakran traumatikus előzmények (például szexuális abusus) után alakul ki. Ez a mechanizmus főleg a bulimiás betegek egy alcsoportjára lehet jellemző, de néha anorexiában, obesitasban vagy más evészavar-típusokban is érvényesnek tűnik. A disszociációs modellt támogatja a buli miások fokozott hipnotikus fogékonysága, melyet több vizsgálat megerősített. Ennek alapján azon evészavaros betegeknél, akiknél disszociatív patomechanizmus lehetősége merül fel, a hipnoterápia előnyös stratégia lehet.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Társadalombiztosítás és környezetvédelem
A hazai társadalombiztosítási rendszer korszerűsítésére kezdett munkálatok sokféle kérdést, megoldásra váró feladatot állítottak a szakemberek elé. Az egészségügy finanszírozásának leválasztása az állami költség vetésről, a feladatok, az ellátási körök megosztása a központi pénzalap és a társadalombiztosítás között, majd az egészség biztosítás gondolatkörének kidolgozása, gyakorlati módszereinek kialakítása újszerű tennivalókat támasztott és ennek megfelelő tevékenységet indított el.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Támasz vagy béklyó a konzílium?
Az egészségügyi reformfolyamat kellős közepén vagyunk. Nap mint nap szembesülni kényszerülünk az új helyzet szülte kényszerekkel. Egymást érik a tájékoztatók, nyílt fórumok, zajlik az írásos polémia. Nem kell hát különösebb fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, miről szólhatnának vitájukban az egy konferencia asztal köré gyülekezett, adott téma szerint kiválasztott orvoskollégáink. Témát pedig bőségesen kínál már maga a reformkoncepció is, amely – miközben számos területen apró részleteket is szabályoz, másutt épp ellenkezőleg - tág teret hagy az érintettek szabad választásának, a helyi körülmények, alkupozíciók befolyásának.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Elfogadva és elutasítva
Amikor egy törvényt a Magyar Közlönyben lapozgatva próbál megérteni a jámbor olvasó, megtud hatja, hogy mi lesz a jövőbeni szabályozás. Arról azonban igen ritkán szerez tudomást, hogy mi nem született meg. Ezekről a képviselői módosító indítványokat lapozgatva, a bizottsági ülések vitáit hallgatva kaphatunk képet. Mint majd látjuk, sok esetben – főleg az ellenzék oldaláról – a kormányétól elütő koncepció jegyében, máskor szakmai megfontolásból, egyéni ötlettől vezérelve születik meg egy-egy javaslat.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Az amortizációról - végre komolyan
Vállalkozni kívánó orvos, beruházó, miniszter, állam V titkár, biztosítási szakember és OTF tisztviselő szájából unalomig halljuk lassan két éve, hogy a „vállalkozó egészségügy" üres jelszó marad mindaddig, amíg a társadalombiztosítás nem képes a szektorsemleges finanszírozásra, míg a ma még nem is létező árak kialakításakor nem veszi figyelembe az amortizációt (a befektetett tőke kamatairól most ne is essék szó). Látva, hogy a probléma megoldására a Társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban ismételten nem történik kísérlet, Fáklya Csaba szabaddemokrata képviselő követ dobott az állóvízbe
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Miből és hogyan ruházunk be?
Kincses Gyula kifejtette, hogy 1993 első felében az új beruházások terén is tenni kellene valamit, mert ami az utóbbi két esztendőben történt, az cseppet sem vigasztaló. Hol a határidő csúszott, hol a kérelmekkel, vagy azok elbírálásával késtek, így az új beruházások befogadása meglehetősen rendezetlen volt. Ezért a kép viselő javasolta, ha valamilyen beruházás költségvetési támogatással megszületett, akkor jó volna viszonylag hamar eldönteni, hogy a Tb finanszírozza-e. „Ennél kötelezi az E-alapot a javaslat. A másodiknál, amikor nem kötelezi, csupán felhatalmazza az E-alap kezelőjét, hogy milyen prioritási sorrendben, milyen összegekben köthet egyáltalán szerződést új belépésnél, hiszen amíg nincs tisztán teljesítmény-finanszírozás, addig ezek általában többletkihatással járnak. Ezért van benne olyan, amelyik bizonyíthatóan költségmegtakarítással jár, illetve, ami egyértelműen és bizonyíthatóan hiánypótló."
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Mi jut a zsebbe?
Az egészségügyi reform egyik sarkalatos pontja, hogy a hírhedten alulfizetett ágazati dolgozók bérhelyzetét végre valahára sikerül-e rendezni. Az egészségügy bármely területén, ha a bérezést elemezzük, kiderül, hogy elképesztően alacsony fizetéssel díjazzák az amúgy felelősségteljes munkát. Úgy tűnik, az iskolai végzettségnek a bérezésnél nincs túlzott jelentősége. Az orvos éppúgy felháborítóan rosszul fizetett, mint a munkáját segítő asszisztens, vagy a háttérben dolgozó „segédszemélyzet". Szavakban küzdünk ugyan a paraszolvencia, a hálapénz ellen, de tudjuk, ha ezt nem fogadnák el, akkor családjukkal bizony a létminimum szintjén, vagy az alatt élnének. Úgy tűnik, az alapellátás reformja a bérezésben eddig nem hozott átütő változást, a kártyapénz bevezetésével nem lettek gazdagabbak az ott dolgozók... Mint ahogy alapvető változások megfelelő fejlesztés és beruházás nélkül a legjobb szándékú reform nyomán sem remélhetők.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
A miniszter úr megköszöni
A részletes parlamenti vitában a Költségvetési, Adó és Pénzügyi Bizottság előadója, Fekete Gyula (MDF) volt. Elmondta, hogy bizottságában a Tb bevételeit és kiadásait, valamint azok egyenlegét módosítani szándékozó indítványokat különös figyelemmel tárgyalták.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
A "Fornarina"
A római Galleria Nazionale fedetlen keblű fiatal nő képmását őrzi. A képhez fűződő hagyomány, a karperecen olvasható szignatura (RAPHAEL VRBINAS) tanúságával is megerősítve, évszázadok óta Raffaello műveként, az ábrázoltat pedig a „szerelmes természetű” festő egyik kedveseként tartja számon.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Javaslat egy epilepszia-intézet létesítésére - 1802-ben
„látványos tüneteket produkáló epilepsziában szenvedők mindig is a figyelem középpontjában álltak. Ennek ellenére az epilepsziások társadalmi helyzete világszerte általában rendezetlen. A betegség megítélésében egy általánosító, minden epilepsziást egyformán (el)ítélő felfogás uralkodik (1).
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Szent László, a pestis ellen oltalmazó
A pestis, vagy a népi szó használatban a fekete halál, mirigyes halál, döghalál ellen oltalmazó védő szentek (Sebestyén, Rozália, Rókus) magyarországi kultuszát Bálint Sándor dolgozta föl mindezidáig a legalaposabban (1). Az ő kutatásait Szilárdfy Zoltán folytatta, aki a pestisellenes Szűz Mária-képek ikonográfiáját állította össze széles történeti, néprajzi összefüggésekbe ágyazva (2).
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
Budapesti munkanélküliek öngyilkossági kísérletei
A tömeges és nyílt munkanélküliség új jelensége a magyar társadalomnak. Statisztikai adatokat utoljára az 1990-es évet megelőzően az 1949-es népszámlálás szolgáltatott erről a jelenségről. Azóta a munkanélküliség fogalma nyíltan nem jelent meg a magyar statisztikákban, mivel maga a jelenség összeegyeztethetetlen volt a teljes foglalkoztatottság elvével. E hivatalosan nem létező társadalmi tényre csak áttételesen, egyéb források alapján lehetett következtetni. Az utóbbi években a munkaközvetítő hivatalokban munkát keresők adatai utalnak a jelenség létezésére, majd 1987-től a munkanélküli segélyezés nyílt rendszerének bevezetését megelőző intézkedések (elhelyezkedési támogatás, újrakezdési kölcsön), és végül 1989 óta a munkanélküli segélyben részesülők nyilvántartásai jelentették a munkanélküliség legalizálását. Ennek alapján feltételezhető a munkanélküliek számbeli növekedése is (1, 2).
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.