Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1993;3(02)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
"Időszerű mentálhigiénés kérdések, feladatok"
A z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi A Szolgálat Fővárosi Intézete előadótermiben 1992. december 14-én 14.30 kezdettel megtartott tanácskozást dr. Kocsis Sándor fővárosi helyettes tisztifőorvos nyitotta meg és üdvözölte a külső szervektől, intézményektől, valamint a kerületi intézetekből és a fővárosi intézetből meg jelenteket. Az értekezletet dr. Somosi György osztályvezető főorvos, az intézet Vöröskereszt Szervezetének titkára vezette. Bevezető előadásában dr. Buda Béla foglalkozott a mentálhigiénés szakterület nemzetközi és hazai kialakulásának, tevékenységi körének, feladatainak kérdéseivel, a szakterület megítélésében bekövetkezett változásokkal. Kiemelte, hogy a mentálhigiéne, a lelki egészségtan szerepe világszerte nő. A különböző betegségek kialakulásában, lefolyásában és meg előzésükben a biológiai tényezők mellett a lelki okok felismerése és tudatosítása is egyre inkább tért hódít. A különböző egészségre káros szenvedélyek (alkohol, drogok) világméretű és sajnos hazai elterjedése a növekvő deviáns magatartás formák szintén a mentálhigiénés feladatokat növelik.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Antifoszfolipid szindróma
Az antifoszfolipid szindróma (APS) újabban felismert tünetegyüttes, amelyre leggyakrabban a mélyvénás thrombosis(ok), thrombocytopenia, agyi thrombosis, valamint nőkben ismételt spontan abortusz előfordulása jellemző. Ritkábban más thromboemboliás komplikációk is fellépnek. A tünetegyüttest a foszfolipidekkel (például kardiolipinnel) reagáló autoantitestek okozzák. A szindróma leggyakrabban szisztémás lupus erythematosusban észlelhető.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Intraoperatív ultrahangvizsgálat laparoszkópos cholecystectomia során
Szerzők a laparoszkópos cholecystectomia során végzett intraoperatív ultrahangvizsgálatról szerzett előzetes tapasztalataikat ismertetik. Rámutatnak az epesebészeti intraoperatív diagnosztikai eljárások (kolangiográfia, ultrahangvizsgálat) jelentőségére.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Xamoterol súlyos szívelégtelenségben
A klinikai tünetek javulása szempontjából a két csoport nem különbözött egy mástól. Vizuális analóg skála és a Likart kérdőív alkalmazásával úgy tűnt, hogy a légszomj az aktív szer adása mellett enyhébb lett, de a terhelhetőség időtartama vagy a terheléses kapacitás azonosnak bizonyult. A terhelésre bekövetkező tachycardia és a vérnyomás-emelkedés xamoterol hatására mérséklődött (p < 0,01). A készítmény arrhythmogen effektust nem mutatott. A randomizálást követő 100 napon belül 32 beteg halt meg a xamoterol csoportból (9,1%), míg a placeboval kezeltek közül 6 (3,7%; p=0,02).
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Alkohol indukálta szervi-szöveti elváltozások
Szerző az irodalom alapján tekinti át a kór bonctani-kórszövettani vizsgálattal detektál ható alkoholos szervi-szöveti elváltozásokat. Ismerteti az akut alkohol abususra visszavezethető, valamint a krónikus alkoholizmus talaján kialakuló központi és perifériás ideg rendszeri, gyomor-bélrendszeri, máj, pancreas, szív, csont- és izomszöveti elváltozásokat, melyek az irodalmi adatok alapján alkoholos eredetűek lehetnek.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Rákmegelőző laesiok és állapotok a szájüregben
Hazánkban a daganatok – és ezek között a szájüregi daganatok – okozta halálozás évről évre nő. A szájüreg helyzete kivételes, mert az itt található daganatmegelőző állapotok és laesiók egyszerű eszközökkel felismerhetőek. A szerzők a WHO által legújabban elfogadott meghatározásokat és betegségfelosztásokat alkalmazzák. Ezek segítségével rendszerezik a hazánkban leggyakoribb praecancerosisok korai felismeréséhez nélkülözhetetlen ismereteket, így azok klinikai morfológiáját, epidemiológiáját, lokalizációs gyakoriságát, daganatrizikóját és kezelésük főbb elveit. A részletesen tárgyalt leukoplakia, erythroplakia, dohányzók szájpadja, cheilitis chronica actinica, lichen és sideropeniás anaemia mellett említésre kerül a cheilitis glandularis, cornu cutaneum, naevus pigmentosus, discoid lupus erythematodes, submucosus fibrosis, xeroderma pigmentosum és a tercier syphilis. A szerzők célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az ijesztően növekvő szájüregi daganat okozta halálozás miatt a korai diagnosztikus munkában a fogorvosok mellett szerepet kell játszaniuk az általános orvosi vizsgálatoknak és a jelenleginél hatékonyabban működő stomatoonkológiai szűrőhálózatnak.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Állásfoglalások
A Népegészségügyi Tudományos Társaság vezetőségének állásfoglalása a dohányáruk reklámozásáról.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Verapamil alkalmazása a gyermekkardiológiai gyakorlatban
A szerző a kalcium-antagonista verapamil gyakorlati alkalmazását ismerteti a gyermek kardiológia három fontos betegségcsoportjában. Kiemeli a gyermek-, ifjú- és a felnőttkor különbözőségeit, mind a betegségek tüneteinek, mind a gyógyszer alkalmazásának szempontjából. A betegségcsoportok közül részletesen foglalkozik a paroxysmalis supraventricularista chycardiával, mivel az életveszélyes roham leküzdésében a verapamil döntő változásokat hozott. Ennek alátámasztására saját, megyei beteganyagát is felhasználja. Ismerteti a gyógyszeres kezelés jelenlegi helyzetét a hypertrophiás cardiomyopathia és hypertonia vonatkozásaiban. Végül javaslatot tesz a verapamil perinatológiai alkalmazására.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Túl a korlátokon: az általános orvosi gyakorlat és a természetgyógyászat kapcsolata
A hagyományos orvosi kapcsolatok működését stabil, változatlan körülmények közé „tervezték”. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező öt év sem stabil nem lesz, sem változatlan az alapellátásban és a közegészségügyben. A háziorvosok először dolgoznak majd egy gazdálkodó egészségügyi hálózat keretében és a hajdani önállóság, mely meghatározta adminisztratív gyakorlatukat, hamarosan szertefoszlik.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
DEFIANT
A kiindulási bal-kamrai ejectios fractio középértéke 41% volt. Az aktív szer a korai diastoles csúcs-sebességet 0.06 ms- értékkel növelte a mitralis billentyű hegyénél. Az idősebesség integrál 1.2 cm-el nőtt. Ezek azt jelzik, hogy a mitralis szájadékon át a korai diastoles áramlás megnőtt. Fontos tényezőnek tűnt a csökkent isovolumiás relaxatios idő, mely 14.7 ms-el lett rövidebb, míg sem a szívfrekvencia, sem a vérnyomás vagy a perc térfogat nem változott, tehát az eltérésekben az utóterhelés csökkenése nem játszhatott szerepet. Terhelés során a nisoldipine csoport teljesítménye 12 Wattal lett több. A nisoldipine-CC a vizsgált betegcsoportban ezek alapján javítja a diastoles kamraműködést és a terheléses teljesítményt. A hatás vagy a készítmény anti-ischaemiás tulajdonságának köszönhető, vagy a szívizomzat relaxatiojának javulását jelzi.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Emlőrákok szöveti TGF-a és TNF-a tartalmának immunhisztokémiai vizsgálata és prognosztikai elemzése
A különböző növekedési faktorok és citotoxikus citokinek tumorbiológiai szerepét az utóbbi időben igen széles körben vizsgálják. A laboratóriumunkban előállított monoklonális anti-TGF-a és anti TNF-a ellenanyagok felhasználásával emlőcarcinomákon (rutin kórszövettani vizsgálat céljára formalinban fixált és paraffinba ágyazott anyagokon) tanulmányoztuk ezen cytokinek expresszióját. Retrospektív vizsgálatokat végeztünk 35, klinikailag részletesen feldolgozott és a műtét után minimum 4 évig követett emlőrákos beteg szövettani anyagán. Összefüggést kerestünk a TGF-a és TNF-a pozitivitás és a TNM status, a nyirokcsomó-metasztázisok, valamint a betegség további lefolyása között. Előzetes vizsgálataink szerint monoklonális anti-TGF-Q és anti-TNF-a ellenanyagaink jól használhatóak voltak mind a natív (kriosztátos), mind a rutinformol-paraffinos szövettani anyagok esetében. A retrospektív tanulmány során kapott eredményeink szerint a TGF-a pozitív esetek klinikailag rosszabb prognózisúak voltak, míg a TNF-a pozitív és a kettős pozitív esetek klinikailag jobb prognózist mutattak a követéses vizsgálatok során.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
A nem-operatív kezelés helye a nyelőcsősérülések ellátásában
A szerzők az oesophagus-sérülések ellátásában a nem-operatív kezeléssel szerzett tapasztalataikról számolnak be. A nem-operatív kezelés alatt a peros táplálékfelvétel - minimálisan 7 napos – teljes tilalmát, széles spektrumú antibiotikum-kombináció adását és parentalis hyperalimentatio alkalmazását értik. Tehát nem történik közvetlen kísérlet a bárzsingsérülés tehermentesítésére, bezárására. Részletesen ismertetik a módszer híveinek és ellenzőinek érveit, az ellentmondásos eredmények okait. Meghatározzák azokat a szem pontokat, amelyek gondos mérlegelését fontosnak tartják a nem-operatív kezelés kiválasztásában. Felhívják a figyelmet arra, hogy ha nem-operatív kezeléskor a javulásban megtorpanás, állapotromlás következik be, 24 órán belül az operatív beavatkozás gondolatának kell előtérbe kerülnie.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
A rágórendszer funkciózavarai mozgásszervi fekvőbetegeken
A felmérés az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 550 mozgásszervi fekvő betegénél a rágórendszer érintettségének gyakoriságát vizsgálta. A tizenegy paraméterből álló szűrővizsgálat szerint 468 beteg (85 %) volt diszfunkciós. A funkciózavar mértékét a pontszámok növekedése tükrözte. A temporomandibularis diszfunkció a szervezet olyan különleges mozgásszervi betegsége, amely a koponya és az állkapocs helyzeti és mozgás eltéréséből származik. A funkciózavar tünetei a rágórendszer statikai és mozgáseltéréseit kiigazítani szándékozó sikertelen szervezeti korrekciók következményei.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Rogers személyközpontú pszichoterápiája
A személyközpontú pszichoterápia (person-centered-therapy) a lélektanban a pszichoanalízis és a behaviorizmus mellett megjelenő „harmadik erő”, a humanisztikus pszichológia központi pillére. Egyes szerzők a „dinamikus irányzatok” közé sorolják (1), ezzel utalva arra, hogy gyökerei között a pszichoanalízis is szerepel. Ugyanakkor legalább annyira ellentéte is annak. Ma leghelyesebb, ha az úgynevezett fenomenológiai (tapasztalaton alapuló) irányzatok között tartjuk számon. Ezek fő ismérve, hogy a viselkedés megváltozását a személy percepciójának megváltozása közvetítésével látják lehetségesnek, mivel szerintük a viselkedés fő meghatározója az egyén perceptuális rendszere. Ide sorolhatjuk például Rogers mellett Berne tranzakcionális analízisét, Perls Gestalt-terápiáját és a kognitív irányzatokat is.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Tulajdon és hatékonyság az átalakuló járóbetegellátásban
Az egészségügyi ellátás mai és jövőbeni változásainak alapvető kérdése, hogy miként fog az a lakosság egészségi állapotára hatni. Ennek megválaszolásához kerülhetnénk közelebb, ha vizsgálhatnánk a különböző tulajdonságú egészségügyi intézmények eredményességét. Ez a dolgozat nem tanulságokat von le, hanem a múlt rendszerben megszerzett ismeretek alapján kíván irányt mutatni a már megkezdődött változások folytatásához. A következtetések elsősorban a budapesti és nagyvárosi intézményekre, viszonyokra vonatkoznak.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
A környezetvédelem és az egészségügy kapcsolata
Gyakran halljuk, hogy a környezetvédelem preventív egészségvédelem, de – azt hiszem - ennél azért több. Több, mert az emberi egészségen túl azt az egész rendszert - a környezetet – védi, amelyben az ember létezik.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Az egészségbiztosítás helyzete 1992 végén
A jelen magyarországi gyakorlata szerint az egészségbiztosítási szolgáltatásokat a nyugdíjbiztosítást is magába foglaló társadalombiztosítás keretében nyújtják. Történik ez annak ellenére, hogy az alapok és a szolgáltatások szétválasztásáról már országgyűlési határozat, majd törvény is rendelkezett.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Reform vagy finanszírozás változás?
Székelyhidi László, az MDF vezérszónokaként: ... Külön kell szólnom az egészségügyi ellátásban 1993. július 1-jével tervezett változtatásokról, a reform folytatásáról, a teljesítményfinanszírozás kiterjesztéséről. Megtörténnek az első lépések a szakellátásban alkalmazható feladatfinanszírozási módok bevezetésére, valamint a normatív kórházi finanszírozásra is. A fekvőbeteg-intézményekben és a járóbeteg-szakellátásban folyik a jogi, a szakmai előkészítés, noha számtalan egyeztetés hiányzik még a finanszírozási rend végleges kialakításához. A frakció úgy ítéli meg, hogy a Népjóléti Minisztériumnak, az OTF-nek az ilyen irányú munkát fel kell gyorsítania, hiszen az alapellátás reformja kapcsán elkövetett hibák igencsak tanulságul szolgálhatnak.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
"A mandarin addig fizetett míg egészséges volt"
A gazdasági életben lejátszódó változásokkal – a nagyvállalatok széthullásával, a privatizációval, a munkahelyek megszűntével stb. – úgy tűnik, meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek és kerülnek a jövőben is a hajdan volt nagy cégek üzemorvosi rendelőintézeteiben dolgozó egészségügyeik is. Már, ahol megmaradtak a rendelők és mint Csáky szalmáját nem hordták szét a berendezéseit. Már ahol vannak még orvosok és őket kiszolgáló asszisztenciák. Elkeserítő helyzet uralkodik az üzemegészségügy – vagy ahogyan manapság hívják, foglalkozás-egészségügy – frontján. Ezen a területen ugyanis eleddig törvényileg nem szabályozták újra a dolgokat.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Rekviem egy orvosi rendelőért
Dr. Lotz Károly (SZDSZ) interpellációja: A hajdani Csepel Vas- és Fémművek Tröszt a '70-es évek elején dolgozói számára szakorvosi rendelőintézet építését határozta el, amely az egyik legkorszerűbb fővárosi rendelőintézetként 1978. augusztus 20-án került átadásra. Mivel az építési költségek meghaladták a tröszt teherbíró képességét, az Egészségügyi Minisztérium az építési költségekhez akkori 15 millió forinttal járult hozzá – ez a mai becslés szerint mintegy 200 millió forintnak felel meg. Ez akkor a teljes bekerülési költség egyharmada.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Mindennapi beszéd, terápiás beszélgetés
A természetes nyelv, ahogyan mindennap beszéljük, „egyszerűen az életet szolgálja”, írja Bally. „A beszédet az akció szolgálatába hajtja. Van meggyőzés, kérés, parancs, védekezés.” A mindennapos beszéd fordulatai megmutatják, hogy az expresszivitáshoz, a másik befolyásolásához „a nyelvnek szüntelenül el kell torzítania a fogalmakat, más tonalitásba kell őket helyeznie.” Illogikus például azt mondani: fut, mint a szél. Pleonazmus: láttam, a saját szememmel. Állíthatjuk az ellenkezőjét annak, amit gondolunk: „ne zavartassa magát!” Bally így folytatja: „Ahol a nyelv nem nyújt a beszélő egyénnek adekvát kifejezési eszközöket a gondolat formájához, ott a hanglejtés, a gesztus, az arckifejezés pótolják a hiányt. Az ember nem tud úgy megnevezni valamit, hogy ne tenné bele az expresszivitás minimumát, ha másként nem, akkor azzal a móddal, hogy kiejti a nevét” (1).
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Gyógyító és segítő szentek a művészetben
Az emberek már a középkor óta imádkoztak a szentekhez életük különféle nehézségei közepette, azonban a szentek egy meghatározott csoportját különösen nagy tisztelet övezte. A „tizennégy segítő szent” néven ismert szentek kultusza Dél-Németországban keletkezett valamikor a 14. század folyamán, s terjedt el a következő évszázadokban Európa egyéb területein is. E szentekben az a közös vonás, hogy haláluk előtt valamennyien azt a kegyet kérték és kapták Istentől, hogy közbenjárhassanak a hozzájuk fohászkodókért. Az eredetileg a Rajna-vidékről kiinduló kultusz fokozatosan terjedt tovább Németország egyéb területeire, Svédországra, sőt Magyarországra is.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Etika az epidemiológiában
Szükségük van-e az epidemiológusoknak etikai kódexre? Ezt a kérdést vitatta az Ipari Epidemiológiai Fórum Konferenciája, melyen bioetikusok, epidemiológusok és ipari szakemberek vettek részt, hogy etikai szempontból vitassák meg az epidemiológia jelenlegi helyzetét az Egyesült Államokban, és kidolgozzanak egy szakmai etikai kódex-tervezetet (1).
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Klinikai kézikönyv
Igen hasznos szakkönyv magyar fordítása látott napvilágot a múlt év végén. Az eredetit német nyelven adták ki, a lübecki Orvostudományi Egyetem három fiatal orvosa szerkesztette. A kézikönyv Springer Hungarica céljaként a szerzők a következőt jelölték meg:
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Adalékok a hazai iparegészségügy fejlődéséhez
A hazai történeti kutatás egyik fontos dolga a magyar munka- és ipar egészségügy fejlődésének nyomon követése, egyes korszakainak megállapítása, összefüggéseinek feltárása. E szakterület európai történetének feldolgozása is jelentős erőfeszítéseket kíván, hiszen az iparegészségügy szervezettsége alig száz esztendős múltra tekint vissza az orvosi kutatások is csak a 19. század derekán indultak meg. Ugyancsak sürgető tényezőként jelentkezett az ipari munkásság baleset- és beteg biztosításával kapcsolatos orvosi és jogi kérdések kapcsolata, mivel az ipari államokban éppen a múlt század második felében születtek az ilyen jellegű törvények és intézmények
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.