Lege Artis Medicinae - 1993;3(02)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Antifoszfolipid szindróma

GERGELY Péter

Az antifoszfolipid szindróma (APS) újabban felismert tünetegyüttes, amelyre leggyakrabban a mélyvénás thrombosis(ok), thrombocytopenia, agyi thrombosis, valamint nőkben ismételt spontan abortusz előfordulása jellemző. Ritkábban más thromboemboliás komplikációk is fellépnek. A tünetegyüttest a foszfolipidekkel (például kardiolipinnel) reagáló autoantitestek okozzák. A szindróma leggyakrabban szisztémás lupus erythematosusban észlelhető.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Intraoperatív ultrahangvizsgálat laparoszkópos cholecystectomia során

ANTAL András, SCHMIDT Pál, TAKÁCS Judit, HADIJEV Janaki

Szerzők a laparoszkópos cholecystectomia során végzett intraoperatív ultrahangvizsgálatról szerzett előzetes tapasztalataikat ismertetik. Rámutatnak az epesebészeti intraoperatív diagnosztikai eljárások (kolangiográfia, ultrahangvizsgálat) jelentőségére.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Xamoterol súlyos szívelégtelenségben

MATOS Lajos

A klinikai tünetek javulása szempontjából a két csoport nem különbözött egy mástól. Vizuális analóg skála és a Likart kérdőív alkalmazásával úgy tűnt, hogy a légszomj az aktív szer adása mellett enyhébb lett, de a terhelhetőség időtartama vagy a terheléses kapacitás azonosnak bizonyult. A terhelésre bekövetkező tachycardia és a vérnyomás-emelkedés xamoterol hatására mérséklődött (p < 0,01). A készítmény arrhythmogen effektust nem mutatott. A randomizálást követő 100 napon belül 32 beteg halt... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Alkohol indukálta szervi-szöveti elváltozások

BÉLY Miklós

Szerző az irodalom alapján tekinti át a kór bonctani-kórszövettani vizsgálattal detektál ható alkoholos szervi-szöveti elváltozásokat. Ismerteti az akut alkohol abususra visszavezethető, valamint a krónikus alkoholizmus talaján kialakuló központi és perifériás ideg rendszeri, gyomor-bélrendszeri, máj, pancreas, szív, csont- és izomszöveti elváltozásokat, melyek az irodalmi adatok alapján alkoholos eredetűek lehetnek.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Rákmegelőző laesiok és állapotok a szájüregben

DOMBI Csaba, CZEGLÉDY Ágota, BÁNÓCZY Jolán

Hazánkban a daganatok – és ezek között a szájüregi daganatok – okozta halálozás évről évre nő. A szájüreg helyzete kivételes, mert az itt található daganatmegelőző állapotok és laesiók egyszerű eszközökkel felismerhetőek. A szerzők a WHO által legújabban elfogadott meghatározásokat és betegségfelosztásokat alkalmazzák. Ezek segítségével rendszerezik a hazánkban leggyakoribb praecancerosisok korai felismeréséhez nélkülözhetetlen ismereteket, így azok klinikai morfológiáját, epidemiológiáját,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Állásfoglalások

A Népegészségügyi Tudományos Társaság vezetőségének állásfoglalása a dohányáruk reklámozásáról.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Verapamil alkalmazása a gyermekkardiológiai gyakorlatban

BUZÁS Emil

A szerző a kalcium-antagonista verapamil gyakorlati alkalmazását ismerteti a gyermek kardiológia három fontos betegségcsoportjában. Kiemeli a gyermek-, ifjú- és a felnőttkor különbözőségeit, mind a betegségek tüneteinek, mind a gyógyszer alkalmazásának szempontjából. A betegségcsoportok közül részletesen foglalkozik a paroxysmalis supraventricularista chycardiával, mivel az életveszélyes roham leküzdésében a verapamil döntő változásokat hozott. Ennek alátámasztására saját, megyei beteganyagát... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Túl a korlátokon: az általános orvosi gyakorlat és a természetgyógyászat kapcsolata

PATRICK C Pietroni

A hagyományos orvosi kapcsolatok működését stabil, változatlan körülmények közé „tervezték”. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező öt év sem stabil nem lesz, sem változatlan az alapellátásban és a közegészségügyben. A háziorvosok először dolgoznak majd egy gazdálkodó egészségügyi hálózat keretében és a hajdani önállóság, mely meghatározta adminisztratív gyakorlatukat, hamarosan szertefoszlik.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

DEFIANT

MATOS Lajos

A kiindulási bal-kamrai ejectios fractio középértéke 41% volt. Az aktív szer a korai diastoles csúcs-sebességet 0.06 ms- értékkel növelte a mitralis billentyű hegyénél. Az idősebesség integrál 1.2 cm-el nőtt. Ezek azt jelzik, hogy a mitralis szájadékon át a korai diastoles áramlás megnőtt. Fontos tényezőnek tűnt a csökkent isovolumiás relaxatios idő, mely 14.7 ms-el lett rövidebb, míg sem a szívfrekvencia, sem a vérnyomás vagy a perc térfogat nem változott, tehát az eltérésekben az utóterhelés... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Emlőrákok szöveti TGF-a és TNF-a tartalmának immunhisztokémiai vizsgálata és prognosztikai elemzése

BEBŐK Zsuzsa, NÉMETH Péter, MÁRKUS Béla, BRITTIG Ferenc

A különböző növekedési faktorok és citotoxikus citokinek tumorbiológiai szerepét az utóbbi időben igen széles körben vizsgálják. A laboratóriumunkban előállított monoklonális anti-TGF-a és anti TNF-a ellenanyagok felhasználásával emlőcarcinomákon (rutin kórszövettani vizsgálat céljára formalinban fixált és paraffinba ágyazott anyagokon) tanulmányoztuk ezen cytokinek expresszióját. Retrospektív vizsgálatokat végeztünk 35, klinikailag részletesen feldolgozott és a műtét után minimum 4 évig... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

A nem-operatív kezelés helye a nyelőcsősérülések ellátásában

ALTORJAN Áron, KISS János, VÖRÖS Atilla, BOHÁK Ágnes

A szerzők az oesophagus-sérülések ellátásában a nem-operatív kezeléssel szerzett tapasztalataikról számolnak be. A nem-operatív kezelés alatt a peros táplálékfelvétel - minimálisan 7 napos – teljes tilalmát, széles spektrumú antibiotikum-kombináció adását és parentalis hyperalimentatio alkalmazását értik. Tehát nem történik közvetlen kísérlet a bárzsingsérülés tehermentesítésére, bezárására. Részletesen ismertetik a módszer híveinek és ellenzőinek érveit, az ellentmondásos eredmények okait.... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

A rágórendszer funkciózavarai mozgásszervi fekvőbetegeken

FARKASFALVI Mária

A felmérés az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 550 mozgásszervi fekvő betegénél a rágórendszer érintettségének gyakoriságát vizsgálta. A tizenegy paraméterből álló szűrővizsgálat szerint 468 beteg (85 %) volt diszfunkciós. A funkciózavar mértékét a pontszámok növekedése tükrözte. A temporomandibularis diszfunkció a szervezet olyan különleges mozgásszervi betegsége, amely a koponya és az állkapocs helyzeti és mozgás eltéréséből származik. A funkciózavar tünetei a rágórendszer... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Rogers személyközpontú pszichoterápiája

PINTÉR Gábor

A személyközpontú pszichoterápia (person-centered-therapy) a lélektanban a pszichoanalízis és a behaviorizmus mellett megjelenő „harmadik erő”, a humanisztikus pszichológia központi pillére. Egyes szerzők a „dinamikus irányzatok” közé sorolják (1), ezzel utalva arra, hogy gyökerei között a pszichoanalízis is szerepel. Ugyanakkor legalább annyira ellentéte is annak. Ma leghelyesebb, ha az úgynevezett fenomenológiai (tapasztalaton alapuló) irányzatok között tartjuk számon. Ezek fő ismérve, hogy a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Tulajdon és hatékonyság az átalakuló járóbetegellátásban

DONÁTH Ferenc

Az egészségügyi ellátás mai és jövőbeni változásainak alapvető kérdése, hogy miként fog az a lakosság egészségi állapotára hatni. Ennek megválaszolásához kerülhetnénk közelebb, ha vizsgálhatnánk a különböző tulajdonságú egészségügyi intézmények eredményességét. Ez a dolgozat nem tanulságokat von le, hanem a múlt rendszerben megszerzett ismeretek alapján kíván irányt mutatni a már megkezdődött változások folytatásához. A következtetések elsősorban a budapesti és nagyvárosi intézményekre,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

A környezetvédelem és az egészségügy kapcsolata

KISS Róbert

Gyakran halljuk, hogy a környezetvédelem preventív egészségvédelem, de – azt hiszem - ennél azért több. Több, mert az emberi egészségen túl azt az egész rendszert - a környezetet – védi, amelyben az ember létezik.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Az egészségbiztosítás helyzete 1992 végén

ANDRÁS László

A jelen magyarországi gyakorlata szerint az egészségbiztosítási szolgáltatásokat a nyugdíjbiztosítást is magába foglaló társadalombiztosítás keretében nyújtják. Történik ez annak ellenére, hogy az alapok és a szolgáltatások szétválasztásáról már országgyűlési határozat, majd törvény is rendelkezett.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Reform vagy finanszírozás változás?

ANDRÁS László

Székelyhidi László, az MDF vezérszónokaként: ... Külön kell szólnom az egészségügyi ellátásban 1993. július 1-jével tervezett változtatásokról, a reform folytatásáról, a teljesítményfinanszírozás kiterjesztéséről. Megtörténnek az első lépések a szakellátásban alkalmazható feladatfinanszírozási módok bevezetésére, valamint a normatív kórházi finanszírozásra is. A fekvőbeteg-intézményekben és a járóbeteg-szakellátásban folyik a jogi, a szakmai előkészítés, noha számtalan egyeztetés hiányzik még a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

"A mandarin addig fizetett míg egészséges volt"

KRASZNAI Éva

A gazdasági életben lejátszódó változásokkal – a nagyvállalatok széthullásával, a privatizációval, a munkahelyek megszűntével stb. – úgy tűnik, meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek és kerülnek a jövőben is a hajdan volt nagy cégek üzemorvosi rendelőintézeteiben dolgozó egészségügyeik is. Már, ahol megmaradtak a rendelők és mint Csáky szalmáját nem hordták szét a berendezéseit. Már ahol vannak még orvosok és őket kiszolgáló asszisztenciák. Elkeserítő helyzet uralkodik az üzemegészségügy – vagy... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Rekviem egy orvosi rendelőért

LOTZ Károly

Dr. Lotz Károly (SZDSZ) interpellációja: A hajdani Csepel Vas- és Fémművek Tröszt a '70-es évek elején dolgozói számára szakorvosi rendelőintézet építését határozta el, amely az egyik legkorszerűbb fővárosi rendelőintézetként 1978. augusztus 20-án került átadásra. Mivel az építési költségek meghaladták a tröszt teherbíró képességét, az Egészségügyi Minisztérium az építési költségekhez akkori 15 millió forinttal járult hozzá – ez a mai becslés szerint mintegy 200 millió forintnak felel meg. Ez... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Mindennapi beszéd, terápiás beszélgetés

LŐRINCZ László

A természetes nyelv, ahogyan mindennap beszéljük, „egyszerűen az életet szolgálja”, írja Bally. „A beszédet az akció szolgálatába hajtja. Van meggyőzés, kérés, parancs, védekezés.” A mindennapos beszéd fordulatai megmutatják, hogy az expresszivitáshoz, a másik befolyásolásához „a nyelvnek szüntelenül el kell torzítania a fogalmakat, más tonalitásba kell őket helyeznie.” Illogikus például azt mondani: fut, mint a szél. Pleonazmus: láttam, a saját szememmel. Állíthatjuk az ellenkezőjét annak,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Gyógyító és segítő szentek a művészetben

KOVÁCS Zoltán

Az emberek már a középkor óta imádkoztak a szentekhez életük különféle nehézségei közepette, azonban a szentek egy meghatározott csoportját különösen nagy tisztelet övezte. A „tizennégy segítő szent” néven ismert szentek kultusza Dél-Németországban keletkezett valamikor a 14. század folyamán, s terjedt el a következő évszázadokban Európa egyéb területein is. E szentekben az a közös vonás, hogy haláluk előtt valamennyien azt a kegyet kérték és kapták Istentől, hogy közbenjárhassanak a hozzájuk... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Etika az epidemiológiában

JENEI Ilona

Szükségük van-e az epidemiológusoknak etikai kódexre? Ezt a kérdést vitatta az Ipari Epidemiológiai Fórum Konferenciája, melyen bioetikusok, epidemiológusok és ipari szakemberek vettek részt, hogy etikai szempontból vitassák meg az epidemiológia jelenlegi helyzetét az Egyesült Államokban, és kidolgozzanak egy szakmai etikai kódex-tervezetet (1).

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Klinikai kézikönyv

Igen hasznos szakkönyv magyar fordítása látott napvilágot a múlt év végén. Az eredetit német nyelven adták ki, a lübecki Orvostudományi Egyetem három fiatal orvosa szerkesztette. A kézikönyv Springer Hungarica céljaként a szerzők a következőt jelölték meg:

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Adalékok a hazai iparegészségügy fejlődéséhez

KAPRONCZAY Károly

A hazai történeti kutatás egyik fontos dolga a magyar munka- és ipar egészségügy fejlődésének nyomon követése, egyes korszakainak megállapítása, összefüggéseinek feltárása. E szakterület európai történetének feldolgozása is jelentős erőfeszítéseket kíván, hiszen az iparegészségügy szervezettsége alig száz esztendős múltra tekint vissza az orvosi kutatások is csak a 19. század derekán indultak meg. Ugyancsak sürgető tényezőként jelentkezett az ipari munkásság baleset- és beteg biztosításával... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

"Időszerű mentálhigiénés kérdések, feladatok"

SOMOGYI György

A z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi A Szolgálat Fővárosi Intézete előadótermiben 1992. december 14-én 14.30 kezdettel megtartott tanácskozást dr. Kocsis Sándor fővárosi helyettes tisztifőorvos nyitotta meg és üdvözölte a külső szervektől, intézményektől, valamint a kerületi intézetekből és a fővárosi intézetből meg jelenteket. Az értekezletet dr. Somosi György osztályvezető főorvos, az intézet Vöröskereszt Szervezetének titkára vezette. Bevezető előadásában dr. Buda Béla foglalkozott a... tovább »