Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 960

Ideggyógyászati Szemle

1967. ÁPRILIS 01.

[Ventrális fúzió a nyaki gerincben porckorongkárosodás esetén ]

W. Grote, P. Röttgen

[Az ún. cervicalis syndroma, melynek gyakoribb megjelenési formái a váll és karfájdalom, a nyak és fejfájás, a cervicalis migraine, a vertebralis szédülés és a cervicalis myelopathia, lényegesen nehezebben diagnosztizálható, mint a lumbalis syndroma. Cervicalis syndroma fennállása esetén eddig a következő műtéteket alkalmazták: la minectomia vagy hemilaminectomia a prolabált discus eltávolításával vagy anélkül, Jackson vagy Frykholn-féle radicotomia. 1962-ben vezették be Cloward (Honolulu) és Dereymaeker és Mulier (Belgium- műtétjét: a prolabált discust ventralis behatolással eltávolítják és a csigolyatestek között csontos fusiót létesítenek. A műtéti indicatiót Lindblom szerint discographiával egészítik ki, melyet 60%-os Urografinnal végeztek. 1962 óta 84 beteget operáltak meg (5. táblázat). 33-nál végeztek myelographiát. 37 betegnél egyszeres, 42-nél többszörös discus-károsodás volt megállapítható. 28-nál nem alkalmaztak csontfusiót. A többinél alkalmazott csontfusio 8-nál auto-, 42-nél homoio- és 6 betegnél heteroplasticus csonttal történt. Műtét utáni eredmények (17. táblázat): 29 brachialgiából 15-nél jelentős (wg), 10-nél határozott (g) javulás volt megállapítható, 4-nél a panaszok változatlanok (u) maradtak. 17 brachialgia és cepha lalgia műtét utáni eredmények megoszlása: 11, 3 és 3. 8 cephalalgia (C34): 5, 2 és 1. 30 myelopathia: 7, 7 és 16. Műtéti szövődmény alig van: egy alkalommal oesophagus sérülés, egy alkalommal légzészavart okozó hematoma, két alkalommal a csontspan kicsúszott. A csontfusio néha mellőzhető, de fusio esetén a műtéti eredmények jobbak. Myelopathia esetén indokolt az indicatióval szembeni tartózkodás, de ezen a területen is születhetnek kiváló eredmények, egyik tetraplegiás beteg műtét után munkaképes lett.]

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚNIUS 01.

Fantom-fájdalom gyógyítása postcentralis topectomiával

DEÁK György, TÓTH Szabolcs

A szerzők ismertetik 2 fantom-fájdalomban szenvedő postcentralis topectomiaval gyógyított betegük kórlefolyását. Egyik betegük 5 éve panaszmentes és ez — tudomásuk szerint – az irodalomban észlelt második leghosszabb topectomiát követő fájdalommentes periodus. Másik betegük átmeneti javulás utáni rosszabbodását részben a csonkban műtét után kialakult gyulladás - mint peripheriás izgalom -, részben az alkoholista és alkaloidákat fogyasztó beteg késői műtétjével hozták összefüggésbe. Az irodalomban ismertetett és saját betegeik tanulmányozása alapján hangoztatják, hogy a fantom-fájdalom lényege a peripheriás kóros ingereknél döntőbb, szokatlan és kellemetlen élményt jelentő zavart testséma. A kóros testsémát megszüntető corticalis vagy subcorticalis korai műtét végzését javasolják hatástalan konzervatív vagy peripheriás műtéti kezelés esetén.

Ideggyógyászati Szemle

1963. DECEMBER 01.

Qualitatív liquorelváltozások jelentősége cerebrovascularis megbetegedésekben

PÉTER Ágnes, SCHMIDT M. Rudolf

1. A szerzők 30 cerebro-vascularis betegnél végeztek qualitativ liquoranalytikai vizsgálatot. Osszehasonlították a lágyulásos gócok és a diffúz cerebralis kiesési tüneteknél talált elváltozásokat. 2. Apoplexias betegeknél ictus utáni korai stadiumban a illetve a, y globulin felszaporodását és monocytaer rectio mellett pathologias sejtformákat találtak. 3. Chronicus lágyulásoknál qualitativ pathologias sejtképet vagy pherogrammot góctünetek mellett fennálló diffúz cerebralis átáramlási zavarnál észlelték. 4. Vascularis encephalopathiaknál apoplexia nélkül a liquorpherogrammot normálisnak találták, a liquorsejt ép általában monocytaer reactiot mutatott. Ezen esetekben csak hosszú ideje fennálló megbetegedés, vagy periodikusan kialakuló cerebralis keringési elégtelenségnél észleltek pathologias sejtformákat vagy eltérést a liquor fehérje-fractióiban. 5. Szerzők szerint cerebro-vascularis megbetegedésekben a liquorelektrophoresis és liquor differentialis sejtkép a keringéskárosodással megegyezően a klinikai tünetek súlyossága és fennállásának ideje szerint változik.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁJUS 01.

Streptomycin helyi alkalmazása fájdalmi syndromák kezelésében

HALÁSZ Imre, ZAPPE Lajos

Szerzők gége-tbc. helyi kezelése kapcsán streptomycintől lokális fájdalom csökkentő hatást észleltek. E megfigyelés alapján rendszeresen kezeltek str.-nel foghúzás utáni és neuralgiás fájdalmakat. 24 trigeminus-, 1 glossopharyngeus neuralgiás betegük klinikai adatait részletesen ismertetik. Megfigyeléseik arra mutatnak, hogy a str. fenti hatása a fájdalom vezető idegpályák functionális blokádja révén jön létre.

Ideggyógyászati Szemle

1962. AUGUSZTUS 01.

Adatok a sclerosis multiplex és a jóindulatú központi idegrendszeri térszűkítő folyamatok differenciál - diagnózisának kérdéséhez

DR. ZAPPE Lajos, DR. TÓTH Szabolcs

Jelen dolgozatunkban 6, intézetünkben benignus idegrendszeri daganat miatt operált beteg kortörténetét ismertetjük. A kórképet mind a 6 esetben huzamosabb ideig sclerosis multiplexnek (továbbiakban : scl. m.) tartották; néhányukban a műtét utáni kórlefolyás alakulását a helyes diagnózis felállításának s az adaequat beavatkozásnak késői volta jelentősen befolyásolta. A műtéttel verificált diagnózis 4 beteg esetében különböző localisatiójú intracranialis meningeoma, egyben acusticus neurinoma, egyben pedig elmeszesedett thoracalis discushernia volt.

Ideggyógyászati Szemle

1961. OKTÓBER 01.

Temporális epilepsia-műtétek eredményei mélyen fekvő gócok eseteiben

FÉNYES István, ZOLTÁN László, FÉNYES György

34 temporális epilepsiás beteg műtéti eredményeit értékeltük ki, akiknél temporális lobektómia történt a mély anatómiai strukturák eltávolításával együtt. Traumás etiológiájú, jól körülírt macro- vagy értékesíthető micro-anatómiai eltávozással járó eseteket kizártuk anyagunkból. EEG vizsgálatok az esetek túlnyomó többségében mélyen fekvő temporális epileptogén gócokat tüntettek fel. A műtét utáni idő katamnesztikus feldolgozása azt mutatta, hogy eseteink műtéti eredményei 56%-ban "jó"-nak, 44%-ban pedig "csekély"-nek voltak mondhatók. A "változatlan" esetek száma nem haladta meg a 20%-ot. A preoperativ EEG nem megbízható jel a műtéti prognózist illetően: számos, kedvezőtlennek tekinthető EEG-elváltozással bíró betegünk nagy mértékben javult a műtét következtében és megfordítva. Az eseteinkben elért jó műtéti eredményeket a postoperativ EEG-görbék sem tükrözik vissza minden esetben híven; ugyanezt mondhatjuk rossz műtéti eredményeinkről is. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rossz prognózist jelentő EEG-görbe nem jelent feltétlenül ellenjavallatot a temporális epilepsia-műtét elvégzése szempontjából. Ilyen esetek tekintélyes százalékában jó, sőt, kitűnő eredményt is sikerült elérnünk. Azonban, véleményünk szerint, még csekély eredmény esetén is érdemes volt a műtétet elvégezni, mert az epilepsia az a betegség, amely a betegre és környezetére általában igen nagy megterhelést ró, továbbá, mert mortalitása oly csekély, hogy a beteget nem tesszük ki komolyabb veszélynek. Az EEG-felvételek nagy részét prof. Dr, Obál Ferenc leletezte, kisebb része és azok tudományos feldolgozása egyikünk (F. I. ) munkája. A közölt fotogramokat Horváth Marianne készítette.

Ideggyógyászati Szemle

1959. AUGUSZTUS 01.

Az idegrendszer szövettani elváltozásai Coxsackie B 3 fertőzésnél csecsemőkorban

BOZSIK György

Coxsackie B 3 fertőzés következtében exitált 7 napos csecsemőnél súlyos myocarditist, az agyban enyhe meningitist, kifejezett spinalis meningitist és a gerincvelő thoracalis szakaszán súlyos gliás-mesodermás gyulladást találtunk. A gerincvelőben elsősorban a szürkeállomány betegedett meg, de a fehérállomány is jelentős mértékben résztvett a folyamatban. A halál utáni virus isolálásnál és virustitrálási kísérleteknél a szívizomzatban ezerszeres virusmennyiséget találtak a központi idegrendszerhez viszonyítva. Ezen adat és az eddigi irodalmi közlések értékelése alapján úgy látszik, hogy az idegrendszeri elváltozások kifejlődésében az egyes törzsek biológiai sajátsága mellett az időtényezőnek is jelentős szerepe van.

Ideggyógyászati Szemle

1955. ÁPRILIS 02.

Agyrázkódás utáni amnesticus tünetegyüttes

GÁL Pál

A saját eseteinek és az irodalmi adatok alapján ismerteti az agyrázkódás utáni amnesticus tünetegyüttest. Történeti áttekintés után rámutat arra, hogy a commotiós psychosis lényegileg minden „exogen“ psychosis közös megjelenési formája. A közismert tünetek mellett anyagában személyiségváltozást, érdeklődési és kezdeményezési hiányt, az időélmény, időérzékelés, a hangulati élet zavarát, aszociális magatartást talált. Tapasztalatai a nem szerinti megoszlás, prognosis és therápiát illetőleg. Kórbonctani irodalmi adatok mellett a pavlovi élettani elveknek megfelelően részletezi az amnesticus tünetegyüttes dynamicus localisatiojának és kórlélektanának alapstruktúráját.

Ideggyógyászati Szemle

1954. JÚNIUS 28.

Eosinophil sejtszám viselkedése schizophreniás esetekben különböző shock kezelések hatására

VARGHA Miklós, TASS Gyula, HUSZÁK István

1. Processus stadiumban lévő schizophrenia 28 esetéből 21 esetben (75%) a keringő absolut eo. számot a normálisnál alacsonyabbnak találtuk. 2. A schizophrenia különböző megjelenési formáiban (kataton hebphren paranoid stb.), egységes viselkedést mutatnak. A betegek egy részénél elektrogörcs, insulin stb. hatására kóros reactios typusok, mint amilyen a merev nem reagáló és ataxiás typusok. Mindkét kóros reakciós typus a schizophrenia minden formájában előfordul és a 28 esetből 25--ben (90%) megtaláltuk. 3. Régi defect esetekben nagyobb számmal normális sejtszámot és megterhelésre normális reactiot kaptunk. A 27 régi defect, részben leukotomia utáni schizophren esetek nagy részében normális sejtszámot (73%) és normális reakciót kaptunk. Vizsgálataink szerint nagy adag C vitamin adása után is átmenetileg a kezdeti eo. szám és az eo. reakció normálissá válik. Az eo. szám változása és a psychés állapot változásai között párhuzamot találtunk, azaz a betegségi tünetek javulásával a kezdeti eo. sejtszám emelkedett a megterhelésre normális reakció jelentkezett. A leukotomia és a feltételes reflexmechanizmus alapján történő eo. reakciók vizsgálata kapcsán észlelt eo. szám reakció cortex és ezen keresztül a környezet jelentőségére utal.

Ideggyógyászati Szemle

1954. MÁRCIUS 11.

Agydaganat és terhesség

MAJERSZKY Klára

1. Az irodalmi adatok eltérőek az agydaganat és terhesség közti összefüggésre vonatkozóan. Egyesek szerint állatkísérletekben a terhesség késlelteti a daganat növekedését vagy semmi hatással nincs rá, mások szerint kifejezetten meggyorsítja. Embernél kevés olyan esetet közöltek, melyben a terhesség nem volt kedvezőtlen hatással az agydaganatos tünetekre. A kedvezőtlen hatású eseteknél 80%-ban a szülés súlyosbította az agydaganatos tüneteket. 2. 14 év alatt 221 agydaganatos nő között 17 terhest, ill. olyan betegeket észleltünk, akinél már megvolt az agydaganat. 3. Hat esetben a terhesség és szülés nem volt kimutatható hatással a daganatra. A daganatos tünetek keletkezésével, ill. romlásával közvetlen összefüggésbe hozható 6 esetben a terhesség, 2 esetben a szülés (47%). Három esetben a terhesség és a daganatos tünetek együttes jelentkezése nyilván véletlen összetalálkozás. 4. Saját eseteink alapján a terhesség és agydaganat közötti összefüggés kérdésének lényegét nem a növekedési retardatio, ill. acceleratio problémájában, hanem az esetek kb. felében a terhességi zavarok folytán az intracraniális hydrodynamicai egyensúly felborulásában látjuk. 5. Tennivaló esetenként változik. Célszerű, a radicalis idegsebészi beavatkozás, vagy ha ez nem lehetséges, subtemporalis, ill. hátsó scala decompressio. Utóbbi esetekben császármetszéses szülés javasolható. Előzetesen már operált esetekben, ha a műtét nem volt radicalis vagy a tumor recidivára hajlamos, művi vetélés indokolt, ha még nem romlott a beteg állapota. Ha már fenyegető tumoros tünetek jelentkeztek, reoperatio a helyes megoldás. Hypophysis adenománál a tumoros tünetek romlásakor feltétlenül művi vetélés végezendő.