Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 155

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Az argon lézer alkalmazása a kozmetológiában

DIMITRIJE Katalinic

A szerző 1976-ban az elsők között kezdte alkalmazni a különböző lézereket a plasztikai-esztétikai sebészetben, illetve a bőr különböző elváltozásainak kezelésében. Tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az argon lézer alkalmazási köre a legszélesebb és a vele elérhető eredmények a legjobbak. A szerző összefoglalja és ismerteti az argon lézer szöveti hatásait összehasonlítja azokat az egyéb típusú lézerekkel, illetve a hagyományos módszerekkel elérhető hatásokkal. Az alkalmazás javallatait a szöveti destrukció minősége határozza meg. A naevus flammeus argon lézerrel történő kezelése abszolút indikációval bír. A szerzőnek az a véleménye, hogy sem az expozíciós idő, sem az alkalmazandó energia nem határozható meg egzakt módon. A gyógykezelésben az orvos tapasztalata játssza a legfontosabb szerepet.

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Klinikai adatok összefüggése a szöveti gyulladás mértékével colitis ulcerosában

NAGY Ferenc, KARÁCSONY Gizella

A colitis ulcerosa aktuális aktivitásának meghatározása a betegek gondozásához szükséges. Kolonoszkópos vizsgálat szövettani eredményét 22 klinikai változó értékével vetettük össze. Kiértékelésre variancia analízist használtunk. A vizsgált 22 változó közül 11 változó esetében találtunk szignifikáns eltérést a klinikai csoportosítás (inaktív krónikus, akut) alapján. A véres székletek száma mind három csoportnál eltérő volt. Az akut gyulladást a székletek, a nyákürítések, a véres nyák ürítések magas száma, az éjszakai székürítés és anaemiára utaló hematokrit érték jellemez te. Az inaktív csoportra jellemző szérum vas értéktől az akut és a krónikus gyulladásos csoportok értékei egyaránt eltértek. A thrombocytaszám, az általános állapot csak az inaktív és az akut gyulladásos csoportok között mutatott eltérést. A hematokrit érték az akut állapotot különítette el az inaktívtól és a krónikustól. A 22 változóból 11 alkalmas a colitis ulcerosa szövettani (inaktív, krónikus, akut) aktivitásának követésére.

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

Egy újonna felfedezett vasoactiv peptid: az endothelin

SÜTŐ Tamás, DEVECSERI Zsuzsanna, ROSIVALL László

Az utóbbi évtizedben új távlatokat nyitott a cardiovascularis rendszer szabályozásának megismerésében az endotheliumból felszabaduló relaxáló (prostacyclin, EDRF) és kontraháló (EDCF) anyagok felfedezése. Ezek közül ebben a közleményben a 21 amino savból álló vasoconstrictor peptid, az endothelin kutatásának eddigi eredményeit foglaljuk össze: felfedezését, izolálását, bioszintézisét, szövetspecifikus expressioját, receptorait és az endothelin convertáló enzim jellemzőit. Az endothelinek eddig megismert széles körű biológiai hatásai alapján vázoljuk a peptid feltételezett autocrin, paracrin és endocrin hormonként betöltött szerepét és jelentőségét a cardio vascularis rendszer élettani szabályozásában valamint számos pathologiás folyamatban. Az endothelinek valódi jelentőségét a szöveti funkciók rövid- vagy hosszú távú szabályozásában azonban a kísérleti eredmények nagy száma ellenére sem sikerült tisztázni.

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az oxigén eredetű szabad gyökök szerepe a myocardium reperfúzió során

KÓNYA László , FEHÉR János, JUHÁSZ Nagy Sándor

Ma egyre többen hangsúlyozzák, hogy az ischaemia-reperfúzió kapcsán észlelt szöveti, így myocardialis károsodásért részben oxigén eredetű szabad gyökök felelősek. Fiziológiás körülmények között az oxigénből származó toxikus károsító termékek kontroll alatt állnak, de ha a gyökök nagy mennyiségben keletkeznek, így például reperfúzió során, a szervezet védekező rendszere nem képes semlegesítésükre, és károsodást okoznak. A szöveti keringés újraindulásának tehát vannak veszélyei is. Számos vizsgálat bizonyította, hogy különböző szabad gyök fogó kezelések csökkenteni képesek a post-ischaemiás szöveti sérülést, de vannak ellentmondó eredmények, megoldatlan problémák is. Az oxigén eredetű szabad gyökök kóroki szerepének tisztázásához a hatásos antioxidans kezelés kidolgozásához további vizsgálatok szükségesek.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A prosztatarák klinikai patológiája

KISS Ferenc

A prosztatarák diagnosztikájában a klinikai patológus feladatai a következőképpen foglalhatók össze: A prosztata adenocarcinoma felismerése és differenciáldiagnosztikája. A tumor prognózisának megítélése megbízható grading eljárás alkalmazásával és a kiterjedés (stádium) megállapításával. A kezelés hatékonyságára való következtetés a szöveti kép alapján. A rákmegelőző állapot (dysplasia) morphologiájának megismerése és diagnosztikája. A rutinmunka során fel kell használni az elérhető modern vizsgálómódszereket a tumor biológiai viselkedésének individualizált jellemzésére.

Ideggyógyászati Szemle

1990. JÚLIUS 01.

Az agyi vazomotor reaktivitás változása ictus cerebrovascularist követően

DR NYÁRY István, DR VAJDA János, DR ENDRES Mária, DR BORBÉLY Katalin, DR DEÁK György, DR SZIKORA István, DR PÁSZTOR Emil

Az agykeringés klinikai vizsgálatából leszűrt tapasztalatok egyre inkább arra mutatnak, hogy az agy szöveti perfúzió állapotának, de még inkább a rezerv kapacitás felmérésének érzékenyebb indi1kátora az agyi erek reakciókészségének meghatározása, mint a nyugalmi áramlásadatok.

Ideggyógyászati Szemle

1989. MÁJUS 01.

Emberi csigolyaközi porckorong 1H magmágneses rezonancia (NMR) vizsgálata

DR. BÓBEST Mátyás, DR. FURÓ István, DR. PÓCSIK István, DR. BÁNKI Péter, DR. TOMPA Kálmán

A szerzők in vitro 1H magmágneses rezonancia (1H NMR) vizsgálatokat végeztek normál emberi csigolyaközi porckorongszöveten. A spin-rács relaxációs időt és a kötött víztartalmat határozták meg párhuzamosan a szöveti szárazanyag-tartalmával L III és L IV korongok különböző szektoraiban. A mért eredmények összhangban vannak a porckorong funkcionális állapotával és biomechanikai sajátosságaival, ugyanakkor a porckorong magspin tomográfiai (MR. imaging) képének kontrasztviszonyait és ennek biofizikai hátterét is megvilágítják.

Ideggyógyászati Szemle

1988. DECEMBER 01.

Izolált idegrendszeri malignus histiocytosis

DR GARZULY Ferenc, DR HORVÁTH Ágnes, DR BRITTIG Ferenc, DR DONHOFFER Ágnes, DR MÁZLÓ Mária

A szerzők 21 éves férfibeteg egy évig zajló, meningoencephalitist utánzó, halálos végő megbetegedését ismertetik. A tumoros jellegű elváltozás kizárólag az idegrendszerre lokalizálódott. A szöveti kép histiocyter eredetre utalt, amelyet immunhistokémiai és elektronmikroszkópos vizsgálatok is megerősítettek. Tárgyalják a histiocytosisok differenciál diagnosztikáját. Feltételezik, hogy esetük — ez ideig még nem ismertetett — izolált idegrendszeri malignus histiocytosis.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Aneurizmás érelváltozások

DR. LEEL-LŐSSY Lóránt, DR. TÖRÖK Pál, DR. DOBAI József

Elhalt aneurizmás esetekben az artériákban talált morfológiai elváltozások több szempontból érdemelnek figyelmet. A tunica media sima izomsejtjeinek - hipertenzió nélkül - látott hiperpláziája és hipertrofiája spazmus hajlamot is jelenthet. Az aneurizma környéki artériák szubendoteliális intima-burjánzása eddig még ismeretlen eredetűnek bizonyult, amikor hipertenzió nincs a klinikai vizsgálatnál. A kifejezett intimális burjánzás annyira beszűkítheti az ér lumenét, hogy isémiás agyszövet károsodásnak is lehet oka. A kiterjedt burjánzás angiogrammon, mint „pszeudospazmus" mutatkozhat. Az aneurizma-nyélt leszorító csipeszek sajátságos szöveti átalakulást idéznek elő, a szomszédos épen maradó érfal teljes rendeződését hónapok után sem lehetett felfedezni.

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) I.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik a Stewart és Fick elv felhasználásán alapuló, Kety és Schmidt által kidolgozott régionális szöveti vérátáramlás-mérés módszerének elméletét. Áttekintik annak bizonyítását, hogy 14C-iodoantipyrin (IAP) alkalmazásával a szöveti izotóp koncentráció és a kísérlet ideje alatt mérhető artériás izotóp koncentráció-változás ismeretében a lokális vérátáramlás (F) számítható. Irodalmi adatok és saját tapasztalatok alapján áttekintik a szöveti izotóp koncentráció mérését szolgáló ún. makroszkópos autoradiográfia (QAR) elméletét és az alkalmazott kísérleti módszert, amely F mérésére-számítására szolgál. Röviden bemutatják azokat az eljárásokat, amelyek az autoradiogramok mennyiségi értékelésére elterjedtek. A módszer ismertetésével arra kívánják a figyelmet felhívni, hogy a QAR kifejlesztése elengedhetetlen feltétele volt a humán vizsgáló módszerek tökéletesítésének, a pozitron emissziós tomográfia megjelenésének.