Lege Artis Medicinae - 1991;1(13)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A nyaki fájdalom diagnózisa és terápiája II. rész

BÁLINT Géza, SZEBENYI Béla, BÁLINT Péter

A nyaki fájdalmak terápiája – a diagnosztikához hasonlóan - az általános orvos, a reumatológus, a neurológus, szükség esetén traumatológus és ortopéd szakorvosok együttműködését igényli. A közlemény második része azon terápiás lehetőségeket elemzi részletesen, melyeket a kezelőorvos maga is el tud végezni, illetve elő tud írni betege számára. Akut nyaki fájdalom esetén a szerzők hangsúlyozzák az ágynyugalom, a nyakrögzítők, a peros gyógyszeres, a lokális injekciós és a fizioterápiás kezelések... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A veleszületett vérzékeny gyermekek gondozásának néhány aktuális kérdése

ZIMONYI Ilona, MAROSI Anikó, JÁNKY Ilona

Szerzők a Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézet Haematológiai Osztályán 164 vérzékeny gyermek gondozási tapasztalatai alapján felhívják a figyelmet a gyermekorvosok fokozott felelősségére a diagnózis és gondozás terén. Kiemelik a betegek elnyomorodásához vezető ízületi bevérzéseket, a fogászati ellátást, a terápia veszélyeit, az immunstatus megváltozását, a fertőzések átvitelét és az inhibitor-képződést. Eredménynek tekintik a múlt évben betegeiknél megkezdett hepatitis B profilaxist.... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A prosztatarák klinikai patológiája

KISS Ferenc

A prosztatarák diagnosztikájában a klinikai patológus feladatai a következőképpen foglalhatók össze: A prosztata adenocarcinoma felismerése és differenciáldiagnosztikája. A tumor prognózisának megítélése megbízható grading eljárás alkalmazásával és a kiterjedés (stádium) megállapításával. A kezelés hatékonyságára való következtetés a szöveti kép alapján. A rákmegelőző állapot (dysplasia) morphologiájának megismerése és diagnosztikája. A rutinmunka során fel kell használni az elérhető modern... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Az estracyt terápia helye és jelentősége a prosztatarák kezelésében

HATÁR András, LENGYEL István

A szerzők az irodalmi adatok áttekintése után beszámolnak 57 prosztatarákos beteg Estracyt kezelésével szerzett tapasztalataikról, akiknél az Estracytot 22 esetben primer, 35 esetben szekunder terápiaként alkalmazták, leggyakrabban T 3-4 stádiumú, kimutatott metasztázisokkal bíró esetekben. Komplett regressziót 8, részleges regressziót 15, átmeneti javulást 14 esetben (összesen 64,9%) észleltek. Megállapítják, hogy a szer hormonrezisztencia kifejlődése, anaplasztikus szövettani típusú daganat... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A prosztatarák diagnózisa és terápiája

KISBENEDEK László

A prostatarák a férfiak rákos megbetegedései között a harmadik helyet foglalja el. A betegek többsége már előrehaladott stádiumban jelentkezik orvosnál a szervhatárokat áttörő daganattal, vagy regionális nyirokcsomó- és haematogen csontáttételekkel. A helyes kezelés alapja a korrekt klinikai stádium meghatározása.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Fog- és szájelváltozások diabetes mellitusban

ALBRECHT Mária, BÁNÓCZY Jolán, DINYA Elek, IFJ. TAMÁS Gyula

Ezerhatszáz diabetes mellitusban szenvedő beteg és 623 egészséges textil gyári munkás fogászati vizsgálati eredményeit hasonlították össze. A klinikai, epidemiológiai vizsgálatokat a WHO (1977) által ajánlott kritériumok szerint végezték. A fogazat állapotát a DMF-T index, a gingivitis és parodontitis előfordulási gyakoriságát és súlyosságát a Russell-féle (Pl) parodontalis index, valamint a szájhigiénét a Greene Vermillion (OHI-S) index segítségével határozták meg. A számítógépes... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Tapasztalataink a Naclof szemcseppel műanyag szemlecse implantációjának postoperatív szakában

BOYTHA Zsuzsanna

A szürke hályog műtétet és lencsebeültetést követő terápia legfontosabb része a szteroidtartalmú szemcseppek alkalmazása. Ezek igen jó gyulladáscsökkentő hatású készítmények, az intraocularis tensiot emelő mellékhatásuk azonban jól ismert. Emiatt folynak világszerte kísérletek intraocularis nem steroid típusú gyulladásgátló cseppek előállítására, amelyek a prosztaglandinok szintézisét gátolva szintén jó gyulladáscsökkentő hatású készítmények, és tensiot emelő mellékhatásuk nincs. Osztályunkon a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Befolyásolja-e az ultrahang vizsgálat eredményét az előtte báriummal végzett gyomor-röntgen?

KISS Marianna, SELMECZI Andrea

Általános az a nézet, hogy a bárium jelenléte a gastrointestinalis tractusban (gyomor-, illetve vastagbélvizsgálat után) befolyásolja a hasi ultrahangvizsgálat értékelhetőségét. Vizsgálatainkat annak eldöntésére végeztük, hogy a modern, jó minőségű real-time készülékek használatakor is igaz-e ez az állítás, ez ugyanis késedelmet okozhat a diagnózis felállításában, illetve a diagnosztikus menetrend kialakításában. 35 beteg 70 ultraszonográfiás felvételeit értékelte két radiológus a kettős... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Idiopathiás csecsemőkori érelmeszesedés

SZABÓ Zsuzsanna

Az idiopathiás csecsemőkori érelmeszesedés tisztázatlan eredetű, ritka kórkép, amelyet az érfal membrana elastica internája mentén mészlerakódások, az intima következményes fibrosus proliferatiója és az érlumen jelentős beszűkülése jellemeznek. Szerző egy hónapos csecsemő kórtörténetét ismerteti, akinél a szív és májelégtelenség képében zajló, rapid lefolyású betegség hátterében idiopathiás csecsemőkori érelmeszesedés állt. Irodalmi tanulmányok és az általa észlelt eset kapcsán ismerteti a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A közegészségügyi munka néhány időszerű kérdése

SOMOSI György

A szerző az 1980–1989 közötti időszak legfontosabb adatainak feldolgozásával bemutatja a hazai közegészségügyi helyzet alakulását. Utal rá, hogy a fertőző megbetegedéseknél elsősorban az újabb védőoltásoktól vár ható javulás. Az ételmérgezések, a foglalkozási megbetegedések és a balesetek számának csökkentése komplex higiénés munkát igényel. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező fertőzések megelőzése, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a dolgozók magatartásának, szemléletének... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Gondolatok az orvostudomány oktatásáról

SZENDE Béla

Az orvostudomány oktatásának célja szakmájukat és embertársaikat szerető, szakmájukhoz értő és azt eredményesen, lelki ismeretesen művelő orvosok képzése. Az oktatás alapfeltétele olyan tanári kar, amely a fenti qualitások birtokában van és tudását képes és hajlandó továbbadni. További feltétel a tanári (és oktatói) kar anyagi és szellemi függetlensége, amely egyben feltételezi az oktatás anyagi feltételeinek biztosítását az állam részéről. Magyarországon, az ország méreteiből és az orvosképzés... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Javaslat a kötelező betegbiztosítási rendszer kialakítására

PERÉNYI László

A parlament által előírt törvényi kötelezettségnek és a kormány programjának megfelelően az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság összeállította a társadalombiztosítás reformkoncepcióját. A koncepció a reform egyik alapvető feladataként jelöli meg az egyes ágak szétválasztását, a betegbiztosítási rendszer kialakítását.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Levelezés

BÁLINT Géza

A megoldás keresésének őszinte és mohó kíváncsiságával olvastam el dr. Kincses Gyula „Gondolatok a családi orvoslás finanszírozási hátteréről” című cikkét (LAM 1991; 9-10: 618-625), s olvastam át aztán újra meg újra. Végre egy nagyon konkrét, kitűnő javaslat a sok szó, jelszó, felbocsátott üres ballon után! Végre egy átgondolt rendszer, mely számba veszi és számosítani próbálja nemcsak az orvos különböző értékű tevékenységeit (prevenció, gyógyítás, gondozás), nemcsak a rábízott népesség... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

-Amicus Plato sed magis amica veritas-

SZEBENYI Béla

A Lege Artis első 6 számának mindegyikében olvashattunk egy-egy, a magyar egészségügy jelenéről és jövőbeli problémáiról szóló, átgondolt és az előremutatás szándékával íródott összefoglaló tanulmányt; csak a címeket idézve: Rendszerváltás az egészségügyben, Reformváltás vagy rendszerváltás, Merre tovább, egészségügy?, Átalakítható-e az egészségügy? A korszerű irányitás és gazdálkodás követelményei az egészségügyben, illetve: SOTE: a reform kérdései és válaszai. (1, 2, 3, 4, 5, 6,). Ha... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Megkezdődött....

Majdhogynem tétlenül telt a parlamenti szakbizottság májusi hónapja. Előkészítették a - fontosabbnak ítélt botránytémák miatt szinte teljes közönybe fulladt – ifjúságról szóló vitanapot, csócsálták a szerencsejátékokról szóló törvénytervezetet, a készülő házszabályt, és várták, hogy végre tehessék azt, amire valójában elszegődtek, a társadalombiztosítás és az egészségügy hosszú évtizedekre ható átalakítását.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Bemutatkozó látogatások

Június 6-án „bemutatkozott” a parlament egészségügyi bizottságának Kertai Pál, a frissen kinevezett országos tisztifőorvos és Pál Tamás tiszti főgyógyszerész. Az idézőjelet az indokolja, hogy mindketten, különösen Kertai professzor úr, a bizottság tagjainak régi ismerősei, mint miniszteri biztosok munkabizottságokat vezettek a közelmúltban.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A paraszolvencia alkonya?

ANDRÁS László

Június 4-én első olvasatban ismerkedtek a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság tagjai azokkal az elképzelésekkel, melyeket a társadalombiztosítás és az egészségügy reformjáról a parlament számára első olvasásra benyújtott a kormányzat. Szokás szerint még nem vitatták, bírálták a beterjesztést, hanem meghallgatták szak értőiket és kérdéseket tettek fel az előterjesztők képviselőinek, jelen esetben Jávor András népjóléti államtitkárnak és Fekete Sándornak, az Országos... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Az orvosi lelkiismereti szabadságának jogáról

ÁDÁM György

Lelkiismereti szabadságon - a közfelfogás szerint azt az állampolgári szabadságjogot szokás érteni, amelynek birtokában az alany nem kényszeríthető (nem kényszerül) olyan magatartás tanúsítására (tevékenységre, cselekvésre, ténykedésre, illetve cselekvéstől tartózkodásra), amely lelkiismeretével, morális meggyőződésével, erkölcsi felfogásával, világnézetével nem egyeztethető össze.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A haemophilia krónikája

ISTVÁN Lajos

A haemophiliáról – amelynek története az Kr. e. 2. évszázadig nyúlik vissza – számos kultúrtörténeti, történelmi és orvostörténeti adatot jegyeztek fel. Ezek lehetőséget nyújtanak a betegség jellegének, tüneteinek, öröklődésének visszamenőleges tanulmányozására.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Az orvos látogatása

NÉMETH István

A címlapon az Esterházy-gyűjteményből a Szépművészeti Múzeumba került, s jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán látható életkép egy orvosi vizsgálatot ábrázol. Bágyadt, fiatal nő fekszik a baldachinos ágyon, s szemmel láthatóan igen elesett állapotban, hiszen karját is alig tudja felemelni, hogy a mellette ülő orvos megvizsgálhassa a pulzusát. A beteg félénk, ugyanakkor reménykedő pillantása, s a doktor gondterhelt arckifejezése egyaránt arra enged következtetni, hogy... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Nem halt meg a régi, éljen az új rektor

KISS Péter

Hát ezt is megértük, ráadásul úgy, hogy semmi lincshangulat, semmi választási csalás, ha nem szépen, demokratikusan, ahogy ezt egy jogállam csillaghullása megköveteli. Az új rektor, Réthelyi Miklós professzor úr (igen, ő a diákok szemében olyan, hogy tisztelettel biggyeszthetik oda a neve és rangja mellé, hogy úr), szóval Réthelyi rektor úr személyében az egyetem egyik legnépszerűbb tanárát ültettük a rektori székbe. Azaz csak ültettük volna, mert Réthelyi professzor úr hivatalos kinevezéséig... tovább »