Ideggyógyászati Szemle - 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) I.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik a Stewart és Fick elv felhasználásán alapuló, Kety és Schmidt által kidolgozott régionális szöveti vérátáramlás-mérés módszerének elméletét. Áttekintik annak bizonyítását, hogy 14C-iodoantipyrin (IAP) alkalmazásával a szöveti izotóp koncentráció és a kísérlet ideje alatt mérhető artériás izotóp koncentráció-változás ismeretében a lokális vérátáramlás (F) számítható. Irodalmi adatok és saját tapasztalatok alapján áttekintik a szöveti izotóp koncentráció mérését szolgáló ún. makroszkópos autoradiográfia (QAR) elméletét és az alkalmazott kísérleti módszert, amely F mérésére-számítására szolgál. Röviden bemutatják azokat az eljárásokat, amelyek az autoradiogramok mennyiségi értékelésére elterjedtek. A módszer ismertetésével arra kívánják a figyelmet felhívni, hogy a QAR kifejlesztése elengedhetetlen feltétele volt a humán vizsgáló módszerek tökéletesítésének, a pozitron emissziós tomográfia megjelenésének.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A kvantitatív makroszkópos autoradiográfia (QAR) II.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik a QAR használatában kulcsfontosságú, Patlak által megfogalmazott, transzport- és anyagcserefolyamatok leírására szolgáló összefüggést. Tárgyalják az erre épülő, alfa-aminoizobutirsav (AIB) használatával végezhető transzport vizsgálatok elméletét és gyakorlatát, különös tekintettel a vér-agy gáton keresztüli transzfer sajátságaira. Áttekintik a 2-140-deoxiglukóz módszert, amely a központi idegrendszeren belül lokális glukóz-felhasználás mérését teszi lehetővé. Bemutatják az általuk kidolgozott eljárást, amely 140-timidin metabolizmusának, illetve a timidin szöveten belüli eloszlásának detektálására szolgál. Röviden érintik a klasszikus, szemcseszámolásos autoradiográfiával nyert sejtkinetikai adatok és a timidin-QAR szolgáltatta megfigyelések közötti összefüggéseket. Az ismertetett elméleti és gyakorlati megfontolások általános, egyéb QAR módszerekre is érvényes következményeit röviden összefoglalva utalnak arra, hogy ezek közvetlenül a gyógyszeres kozelésben hasznosítható megfigyeléseket eredményezhetnek.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) III.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik azokat a módszereket, melyek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több izotóp használatával ugyanazon a szöveten (régión) belül több változót (pl. : vérátáramlás: F, transfer folyamatokat: K, vagy anyagcsere lépéseit: lokális cerebrális glukóz utilizáció - LCGU) kvantitatíve vizsgáljunk. Tárgyalják az általuk használt módszer gyakorlatát, előnyeit és korlátait. Felhívják a figyelmet arra, hogy minden ilyen típusú módszerben alapvetően fontos a mérési terület lokalizációjának pontos meghatározása. Röviden elemzik azokat az adatokat, melyeket K és F párhuzamos mérésével különböző kísérletes agydaganatokról gyűjtöttek. Megállapítják, hogy a kp. idegrendszer tumoraiban a gyógyszerek szövetbe jutását alapvetően az ún. vér-tumor barrier szabályozza, melynek jellemzői QAR technikával tanulmányozhatók. Végül összevetik az állatkísérletekből és humán vizsgálatokból származó megfigyeléseket és újból emlékeztetnek arra, hogy a modern neurológiai vizsgáló eljárások számos területen támaszkodnak a QAR elméleti és konkrét gyakorlati eredményeire.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

Dexamethason szupressziós teszt pánikbetegségben és major depresszív epizódban

DR FALUDI Gábor, DR KASKÓ Mária, PERÉNYI András, DR ARATÓ Mihály

Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja azt a kérdést, hogy van-e közös biológiai alapja a címben említett két betegségnek. A fenti megfontolásból kiinduló vizsgálatokat a szakirodalomból jól ismert családgenetikai vizsgálatok és a triciklikus antidepresszánsok adása után tapasztalt kedvező eredmények alapozták meg. A DST-t 30 pánikbetegségben és 30 major depressziós epizódban szenvedő személyen végezték el. A pánikbetegek 16,6%-ánál találtak non-szuppressziót, 65,7%-ban a súlyos depressziós epizódok esetében. A szorongás szintje is szignifikánsan különbözött a két csoportban. A bemutatott eredmények alapján feltételezhető, hogy a két különböző állapotot eltérő biológiai mechanizmus jellemzi.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

Egyoldali arteria carotis interna elzárás hatása a nyúl agyi elektromos tevékenységére

FEKETE István, HEGEDŰS Katalin, MOLNÁR László

Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja azt a kérdést, hogy van-e közös biológiai alapja a címben említett két betegségnek. A fenti megfontolásból kiinduló vizsgálatokat a szakirodalomból jól ismert családgenetikai vizsgálatok és a triciklikus antidepresszánsok adása után tapasztalt kedvező eredmények alapozták meg. A DST-t 30 pánikbetegségben és 30 major depressziós epizódban szenvedő személyen végezték el. A pánikbetegek 16,6%-ánál találtak non-szuppressziót, 65,7%-ban a súlyos depressziós epizódok esetében. A szorongás szintje is szignifikánsan különbözött a két csoportban. A bemutatott eredmények alapján feltételezhető, hogy a két különböző állapotot eltérő biológiai mechanizmus jellemzi.

HUN 1986;39(09)