Lege Artis Medicinae

Klinikai adatok összefüggése a szöveti gyulladás mértékével colitis ulcerosában

NAGY Ferenc1, KARÁCSONY Gizella2

1992. AUGUSZTUS 26.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(08)

Eredeti közlemények

A colitis ulcerosa aktuális aktivitásának meghatározása a betegek gondozásához szükséges. Kolonoszkópos vizsgálat szövettani eredményét 22 klinikai változó értékével vetettük össze. Kiértékelésre variancia analízist használtunk. A vizsgált 22 változó közül 11 változó esetében találtunk szignifikáns eltérést a klinikai csoportosítás (inaktív krónikus, akut) alapján. A véres székletek száma mind három csoportnál eltérő volt. Az akut gyulladást a székletek, a nyákürítések, a véres nyák ürítések magas száma, az éjszakai székürítés és anaemiára utaló hematokrit érték jellemez te. Az inaktív csoportra jellemző szérum vas értéktől az akut és a krónikus gyulladásos csoportok értékei egyaránt eltértek. A thrombocytaszám, az általános állapot csak az inaktív és az akut gyulladásos csoportok között mutatott eltérést. A hematokrit érték az akut állapotot különítette el az inaktívtól és a krónikustól. A 22 változóból 11 alkalmas a colitis ulcerosa szövettani (inaktív, krónikus, akut) aktivitásának követésére.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati Osztálya
  2. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Szeged

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Miért nem lelkesít az egészségügy mostani reformja?

LANTOS István

Van egy nagyon kedves, ifjú kolléganőm, aki közel 10 éves kórházi gyakorlatot követően 4 évvel ezelőtt lett körzeti orvos. Közben férjhez ment, és jelenleg kétéves gyermekével van otthon. Az alapellátást érintő változások következtében állását ugyan nem, de betegeit elvesztette. Helyette mások, az őt helyettesítők gyűjtik össze a volt körzetében lakó polgárok biztosítási kártyáit. Gyermeke cseperedik, jogilag munkaviszonya megvan, csak amikor visszatér, nem lesz kiket gyógyítson.

Lege Artis Medicinae

Az interleuktin-6 jelentősége és molekuláris szabályozása az akut fázis reakcióban

FALUS András, BÍRÓ Judit, RÁKÁSZ Éva

Az interleukin-6 (IL-6) egy hormonszerűen ható citokin, melynek széles körű hatása alap vető jelentőségű a szervezet számos immunológiai, neuroendokrinológiai és gyulladási aktivitásának szabályozásában. Ebben az össze foglalóban az IL-6 gén és szabályozása, illetve a gyulladásra ható citokinhálózat jelentősége az akut fázis reakció (AFR) szempontjából kerül megtárgyalásra. Az AFR egy olyan komplex, élettani, biokémiai, immunológiai, endokrinológiai irányítású folyamat, amelyet a molekuláris biológia és a genetika eszközeivel ma egyre jobban ismerünk. Az IL-6-tal kapcsolatos molekuláris események manipulálása eddig nem hozzáférhető lehetőségeket nyújthat a gyulladásszabályozás biotechnológiai, farmakológiai eljárásaihoz.

Lege Artis Medicinae

Felhívás az Egészséges Erekért Alapítvány támogatására

MONOS Emil

Magyarország a szív- és érrendszeri betegségek szomorú nemzetközi halálozási statisztikájában az egyik listavezető: hazánk lakosságából évente mintegy 80 000 ember hal meg a szív és az erek működésének súlyos zavarai következtében. Ez a szám az összes haláleset közel 55%-a! A szívbetegségek túlnyomó része a szív saját koszorúér rendszerének meghibásodásával, az agyi kórképek jelentős része pedig maguknak az agyi ereknek a károsodásával függ össze.

Lege Artis Medicinae

Az argon lézer alkalmazása a kozmetológiában

DIMITRIJE Katalinic

A szerző 1976-ban az elsők között kezdte alkalmazni a különböző lézereket a plasztikai-esztétikai sebészetben, illetve a bőr különböző elváltozásainak kezelésében. Tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az argon lézer alkalmazási köre a legszélesebb és a vele elérhető eredmények a legjobbak. A szerző összefoglalja és ismerteti az argon lézer szöveti hatásait összehasonlítja azokat az egyéb típusú lézerekkel, illetve a hagyományos módszerekkel elérhető hatásokkal. Az alkalmazás javallatait a szöveti destrukció minősége határozza meg. A naevus flammeus argon lézerrel történő kezelése abszolút indikációval bír. A szerzőnek az a véleménye, hogy sem az expozíciós idő, sem az alkalmazandó energia nem határozható meg egzakt módon. A gyógykezelésben az orvos tapasztalata játssza a legfontosabb szerepet.

Lege Artis Medicinae

A fürdőkezelések hatásmechanizmusa

BENDER Tamás

A fürdőkezelések a hidro- és balneoterápiára oszthatók. A hidroterápia során a víz fizikai tulajdonságait használjuk fel, míg a balneoterápia során bizonyos ásványi anyagok szívódnak fel a szervezetbe és fejtik ki hatásukat. A balneoterápia pontos hatásmechanizmusa még ma sem teljesen tisztázott, bár számos kettős vak tanulmány annak előnyös hatását igazolta. További vizsgálatok szükségesek a balneoterápia objektív megítéléséhez.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal felnőttek életminősége

TÓTH Marianna, PAKAI Annamária, VARGA Győrfi Krisztina, SZUNOMÁR Szilvia, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes

A vizsgálat célja: A nem fertőzéses eredetű gyulladásos bélbetegségben szenvedő egyének száma az utóbbi években jelentős emelkedést mutat. Cél rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek negatívan befolyásolják a gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal felnőttek életminőségét. Vizsgálati módszerek és minta: A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat a PTE KK-ban 2014.07.15.-2014.12.31. között történt. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportba 18-46 év közötti Crohn - betegségben vagy Colitis ulcerosában szenvedő betegek kerültek. Az adatgyűjtés standard kérdőívek felhasználásával (Betegségteher Index, IBDQ, Coloplast életminőség kérdőív) és a demográfiai adatok kiegészítésével történt (N=103). Microsoft Excel 2013 program segítségével a leíró statisztika mellett kétmintás t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A Betegségteher Index átlagpontszáma 55,34±17,06, az alapbetegség és a szocio-demográfiai mutatók tükrében nem mutat szignifikáns különbséget (p>0,05). Az IBDQ átlagpontszáma 51,92 ±18,54, a lakóhely függvényében szignifikáns különbség található (p<0,001). Következtetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal felnőttek életminőségét javítani kell, törekedni kell a betegségterhük csökkentésére. Fontos a betegség multidiszciplináris kezelése.

Lege Artis Medicinae

A gyulladásos bélbetegségek extraintestinalis manifesztációi

LAKATOS László

A gyulladásos bélbetegségek szisztémás kórképek; a klinikum előterében általában a béltünetek állnak, de a lefolyás során számos intestinalis és extraintestinalis szövődmény fellépésével kell számolni. A szisztémás manifesztációk további jelentős morbiditást jelenthetnek, és kedvezőtlen hatásúak az életminőségre. A szisztémás tünetek egy része valószínűleg a közös patomechanizmussal függ össze; egyes tünetek a bélbetegség következtében kialakult táplálkozási hiány, anyagcsere- és endokrin zavar következményei, más tünetek a lokális gyulladás környezetében kialakuló ártalmakkal, valamint a kezelés mellékhatásaival hozhatók kapcsolatba. A patomechanizmusban elsősorban genetikai és immunológiai tényezők szerepét támasztják alá az ismert adatok. Komolyabb extraintestinalis tünet a betegek mintegy 20-25%-ánál alakul ki, Crohnbetegségben gyakrabban, mint colitis ulcerosában. A legfontosabb szisztémás megjelenési formák: perifériás és axialis arthritis, osteoporosis, uveitis, erythema nodosum, pyoderma gangraenosum, primer szklerotizáló cholangitis, nem alkoholos steatohepatitis, anaemia, thromboembolia, vesekő, húgyúti szövődmény. Az eredményes diagnosztikához és kezeléshez az érintett társszakmák bevonása szükséges. A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek gondozása során figyelni kell az extraintestinalis manifesztációkra is.

Ideggyógyászati Szemle

Tenziós típusú fejfájás és colitis ulcerosa

LÁZÁR György, TAJTI Jr. János, LÁTOS Melinda, ÁBRAHÁM Szabolcs, SIMONKA Zsolt, PASZT Attila

Célkitűzés - A tenziós típusú fejfájás igen gyakori, az átlagpopulációban az élettartam-prevalenciája 30-78%, így meglehetősen magas a társadalmi-gazdasági hatása. A gyulladásos bélbetegségek incidenciája folyamatosan emelkedik. Magyarországon colitis ulcerosa miatt műtéttel kapcsolatos életminőségi adatokkal eddig limitált számban rendelkeztünk. Jelen tanulmányunkban a colitis ulcerosa miatt műtéten átesett betegpopuláció életminőségét vizsgáltuk a fejfájás vonatkozásában. Módszerek - 2005. január 1. és 2016. március 1. között 75 betegnél végeztünk colitis ulcerosa miatt műtétet. Retrospektív módszerrel végzett utánkövetésünk átlagosan 46 (1-124) hónapig tartott, mely során a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet és a Fejfájás Kérdőívet felhasználva regisztráltuk a fejfájás megjelenését. Eredmények - Az elsődleges fejfájásbetegségek (n=27) közül 19 (70,4%) beteg tenziós típusú fejfájásban, 8 (29,6%) beteg migrénben (aura nélküli) szenvedett. A ten-ziós típusú fejfájásos betegek közül 17 (89,5%) epizodikus, 2 (10,5%) krónikus formába tartozott. A fejfájástól szenvedő betegek szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Rövid Betegségpercepció Kérdőíven. Következtetések - Felmérésünk szerint a tenziós típusú fejfájás a colitis ulcerosában szenvedő betegek között gyakori. Ez felveti a két kórforma között a stressznek mint kóroki tényezőnek a szerepét, mely nagymértékben befolyásolja és rontja a betegek életminőségét. A fentiek alapján megfontolandó a colitis ulcerosában szenvedő populáció neurológiai kivizsgálása, szükség szerint pszichiátriai, pszichológiai gondozása.

Lege Artis Medicinae

A gyulladásos bélbetegségek genetikája

LAKATOS Péter László

A gyulladásos bélbetegségek kialakulásában különböző környezeti tényezők és faktorok (genetikai, epithelialis, immunmechanizmusok és nem immuntényezők) egyaránt szerepet játszanak. A patogenezisben fontos a genetikai tényezők szerepe, a betegség ismereteink szerint poligénes természetű. Úgy tűnik, hogy egyes gének általában a gyulladásos bélbetegségekre való fogékonyságot hordozzák, mások ezen belül a colitis ulcerosára vagy a Crohn-betegségre való hajlamot, illetve a betegség fenotípusát (enyhe vagy súlyos, agresszív, lokalizált vagy kiterjedt stb.) befolyásolják. Ebben az összefoglaló közleményben az elmúlt néhány év genetikai újdonságait foglaljuk öszsze: a gyulladásos bélbetegségekkel kapcsolatba hozható megismert új kromoszómarészleteket, a NOD2/CARD15, az SLC22A4/A5, illetve a DLG5 szerepét. A genetikai ismeretanyag bővülése egyelőre elsősorban a patogenezis jobb megértését segíti, ez alapul szolgálhat új terápiás támadáspontú gyógyszerek kifejlesztésében. A jövőben elképzelhető, hogy szerepe lesz a diagnózis pontosításában, a betegség lefolyásának pontosabb előrejelzésében.

Magyar Immunológia

A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa patomechanizmusa

CSIKI Zoltán, GÁL István, SZEGEDI László, G. KISS Gyula

A gyulladásos bélbetegségek két prototípusa, a Crohn-betegség (Crohn’s disease, CD) és a colitis ulcerosa (ulcerative colitis, UC), viszonylag nagy prevalenciájuk és magas krónikus morbiditásuk miatt a legkomolyabb népegészségügyi problémák közé tartoznak az emésztõszervi megbetegedések között. Patogenezisük feltárása a sikeres terápiás protokollok kidolgozásának kulcsa. Az e betegségekrõl alkotott kép sokat változott az utóbbi években, s patomechanizmusuk egyes molekulárbiológiai felfedezések kapcsán új megvilágításba került. Kialakulásuk magyarázatában a multifaktoriális szemlélet tűnik helyesnek, bár egyes tényezõk szerepe kiemelt hangsúlyt kap.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.