Ideggyógyászati Szemle

Evipan alvásban aktivált EEG-rendellenességek klinikai értelmezése nem epilepsiás psychiatriai betegeknél

NAGY A. Tibor1, KAJTOR Ferenc1, HALÁSZ Péter1, KLEININGER Ottó1

1967. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(01)

Szerzők 86 betegnél talált aktivált EEG-rendellenesség és a különböző, nem epilepsiás psychiatriai kórképek közötti correlatiót keresik. Eseteinkben a neurosis — psychopathia — psychosis csoportokba sorolható krónikus klinikai syndromák hátterében organikus agyi károsodást, különböző fokú cerebralis atrophiát tételeznek fel oki tényezőként. Nem tartják elfogadhatónak az epilepsia fogalmának kiterjesztését mindazokra, akiknél csupán kóros EEG lelet található klinikai epilepsiás megnyilvánulások nélkül. Ehhez kapcsolva felvetik a görcs-potential specificitásának kérdését is. Az ,,organikus psychopathia" fogalmi körébe sorolják azokat, akiknél az EEG rendellensség és a PEG-lelet cerebralis functio-zavarra utal, mely a személyiségváltozás mellett az esetenként adott pathoplastikus tényezők hatására más más megjelenési formát ölthet.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Neurologiai betegségek klinikai képének változásairól a gyógyszertherapia következtében

HORÁNYI Béla

Orvosi tevékenységünkben sok esetben nem használjuk ki teljesen és helyesen a gyógyszeres therapia minden lehetőségét. Az orvosi gondolkodás általában hajlamos az egyszerű, könnyen megjegyezhető, sablonos kezelési eljárásokra. Pedig minden esetben csak akkor merítjük ki a gyógyszeres kezelés nyújtotta lehetőségeket, ha az összes körülmények gondos mérlegelése alapján, a gyógyszer hatásmechanizmusa, a betegség kórélettani viszonyainak ismeretében a megfelelő gyógyszert a megfelelő időben, a legcélszerűbb dózisban, a eloszlásban és módon adjuk. Talán az egyetemi klinikai oktatásban sem fektetünk elég nagy súlyt a gyógyszeres therapia alapelveire.

Ideggyógyászati Szemle

A Circulus arteriosus Willisi klinikai jelentősége, különös tekintettel a hypoplasiára

LEEL-ŐSSY Lóránt

A circulus arteriosus Willisi részletes anatómiai ismertetése után az egyes ágakra vonatkozó hypoplasiákat azoknak előfordulását ismerteti a dolgozat első része. A második részben a CAW-ben keringő vér dinamikai jellegzetességein mutatja be a képletnek az agyi keringés első szakaszán játszott döntő szabályozó, elosztó és collateralis szerepét. A harmadik részben az anomáliák (elsősorban hypoplasia) klinikai jelentőségét hangsúlyozza ki. 100 cerebrovascularis és 100 nem cerebrovascularis betegségben elhunyt egyén agyán végzett vizsgálat megmutatja az irodalomból is ismert tényt, hogy a cerebrovascularis betegségeknél kétszer olyan gyakori a CAW anomália, mint a nem vascularis betegségeknél. A közlemény ismerteti az anomáliák predisponáló, preformáló, pathoplasztikus hatását az emollicióknál, vérzéseknél, thrombosisoknál. Az anomáliák gyakori előfordulása ismert az agyalapi aneurysmáknál, és az anomáliák lehetővé teszik sokszor a súlyos arteriosclerosis kialakulását a basis ereken, ha az anteriosclerosis mechanikai elméletét tartjuk szem előtt. Az általános CAW hypoplasiával kapcsolatban 19 esetet sorol fel, ahol vascularis ártalom vagy egyéb - funkcionálisan az anomália által módosított - betegség volt. Az utóbbiak közül különösen három endogén kórforma lefolyásának atipusos voltára mutat rá.

Ideggyógyászati Szemle

Neuropathologiai elváltozások B12-avitaminosis állatkísérletekben

LEHOCZKY Tibor, SÓS József, HALASI Margit

Szerzők a világirodalomban első ízben idéztek elő B.,-hiánnyal fehér patkányon központi és körzeti idegrendszeri elváltozásokat. Ezek lényegileg azonosak voltak az anaemia perniciosa jellegzetes ideg-kórszövettani elváltozásaival (myelopathia, idegsejt-elfajulás). Az eltérést, mint a ritka, vagy hiányzó gliareactiót és az idegsejtek kiterjedt és súlyos sérülését, a kísérleti B12-hiány intensivebb biochemiai hatásával magyarázzák.

Ideggyógyászati Szemle

Metopiron hatása a cerebralis elektromos activitásra

FREY Zsuzs, HALMY László

Szerzők endocrinológiai betegeken vizsgálták a Metopiron hatását az agyi elektromos aktivitásra. 13 vizsgált beteg közül 5 esetben az elektrogenesis regularisatióját észlelték. Feltételezik, hogy a létrejött elváltozás oka a Metopiron közvetlen vagy közvetett hatása a hypothalamusra. További következtetéseikben az ACTH-synthesis napszakos ingadozása és az alpha-rhytmus chronometrikus functiója közti viszony lehetőségére mutatnak rá.

Ideggyógyászati Szemle

Agytörzsi arterio-venosus érgomolyagból eredő, öt alkalommal ismétlődő subarachnoidealis vérzés

FORNÁDI Ferenc, SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 45 éves nőbetegüket ismertetik, aki 15 év alatt 5 alkalommal állott klinikai kezelés alatt ismételten fellépő subarachnoidealis vérzések miatt. Az eset klinikai érdekességét az egyes vérzések közt eltelt időkben a beteg jó általános állapota, relatíve jól megtartott személyisége adja meg. A vérzés a mesencephalon felső harmadában elhelyezkedő arterio-venosus aneurysmából származott. Feltehetően ez az éranomalia az ismétlődő vérzések mellett szerepet játszhatott – a haemodinamikai viszonyok megváltoztatása révén - az igen kifejezett cerebralis atrophia és a feltűnően súlyos arteriosclerotikus jellegű érelváltozások kialakításában is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.