Ideggyógyászati Szemle - 1970;23(3)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Frekvencia analysis nyúl agydaganatának növekedése alatt

DR. SARKADI Ádám, DR. TOMKA Imre, DR. PÁSZTOR András

Részletesen ismertetjük chronikus vizsgálatra praeparált nyúl agydaganatának növekedésével összefüggő agyi elektromos változások hosszmetszeti frekvencia-analysisére kialakított módszerünket és ennek során kapott néhány megfigyelésünket.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Histochemiai vizsgálatok a Fahr-f. agyi meszesedésben

DR. SCHÉDA Vilmos

A szerző a Fahr-f. agyi meszesedés két esetét észlelte, mindkét beteg nő volt. A histochemiai vizsgálatok arra utaltak, hogy az első apró szemcsék PAS pozitívak, melyek rövidesen tetrazonium pozitívak lesznek. A kis gömbök már DNS-t és savanyú mucopolysaccharidát is tartalmaznak, mellyel egyidejűleg a fehérjetartalom csökkenni kezd és a mész felvétele megkezdődik. A mésztartalom növekedése a szerves tartalom csökkenését vonja maga után. Az álmész kialakulásában az oligodendrogliának, a mész felvételében a phosphatase aktivitásának lehet szerepe. Feltételezi, hogy az álmész megjelenése három helyen történhet; az erek falában, a capillarisok körül és a szabad agyállományban, mely utóbbi mesenchymalis reactiót von maga után.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

DR. KISZELY Katalin

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

DR. KISZELY Katalin

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

A szociotherapia modern szervezési formái, módszerei és indikációi Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban

DR. PISZTORA Ferenc

Szerző WHO tanulmányút keretében Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban 25, elsősorban psychiatriai foglalkoztatási therapiával foglalkozó 121 intézet látogatása során szerzett szociotherapiás tapasztalatairól számol be. A látogatott kórházak structuráját és sajátos célkitűzéseit ismertetve, valamint a modern foglalkoztatási és szociotherapia történeti kifejlődését elemezve, két fő tendenciát emel ki: az intramuros szociális revalorisatión túlmenően a beteg extramuros rehabilitatiójának fokozatos előtérbe kerülését; továbbá, az egész munkatherapiának mindinkább a szociális reintegratio eszközévé való válását, illetve az elmekórház egész közösségi életének szociotherapiás célból történő kiaknázását. (,,Thérapie institutionnelle") E tágabb értelmű szociális foglalkoztatáson túlmenően a sajátos, szűkebb értelemben vett szociotherapia tevékenységi formáit 3 csoportba sorolja: az intézeten belüli közösségi feladatok csoportos szervezésben történő megoldása, kulturális rendezvények és kifejezetten szórakozási programok szervezése és végrehajtása. Mindezek lényegi therapiás haszna: appellálás a betegek iniciativájára, a szociális interakciók kölcsönösen serkentő voltára, stb. Kiemeli a P. Sivadon La Verriere-i intézetében meghonosodott „classtherapie" jelentőségét a psychiatriai iatrogeniák leküzdésében, a „thérapie institutionnelle" realizációs eszközei közül az orvosokat, ápolókat és magukat a betegeket demokratikus légkörben egyesítő „réunion" -ok, szervezési formái közül elsősorban az ún. ,,betegek klubja", s az utókezelés szolgálatában álló „foyers sociothérapiques" (Bordeaux, Anderlecht) jelentőségét húzza alá.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

A corpus callosum agenesia klinikai, rtg és pathologiai vonatkozásai

DR. KÁRPÁTI Miklós, DR. FÜREDI János, DR. MAJTÉNYI Katalin, DR. HEGEÜS Imre

Szerzők két c. c. a.-s esetüket ismertetik. Ezek közül egyik élőben diagnostizált, másik 80 éves korban talált boncolási melléklelet volt. Az élőben diagnostizált esetben a c. c. hiányt más fejlődési anomalia is kíséri. Tünetileg mentalis visszamaradottság, paroxysmalis indulat-kitörések tették szükségessé vizsgálatát, s diagnosisát PEG tisztázta. A második eset gyakorlatilag tünetmentes volt, itt a primaer c. c. a.-hoz más fejlődési anomália nem társult. Az agyban talált egyéb rendellenességek mind a c. c. hiány következményeiként keletkeztek, tehát a Jacob által „secundaer adaptatiós processus" -nak nevezett csoportba tartoznak, ezek: a fornixok és a septum pellucidi csökevényes fejlettsége, a gyrus cinguli kialakulásának hiánya s helyette a mediális felszínen sugárirányba haladó tekervényezettség; az occipitalis lebenyek fejletlensége, az occipitalis kamraszarvak nagyfokú tágulatával. Végül szerzők hangsúlyozzák a c. c. functiójára vonatkozó újabb kutatások jelentőségét. Ezek alapján valószínű, hogy célzott psychologiai vizsgálattal finomabb perceptuo-motoros coordinatiós zavar a tünetszegény esetekben is felszínre hozható.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Emberi peripheriás ideg ingerlékenységének és ingerületvezetésének vizsgálata Evipán alvásban

MECHLER Ferenc, KAJTOR Ferenc, HIDASI József

Szerzők 20 - neuromuscularis betegségben nem szenvedő - személyen vizsgálták a nervus ulnaris motoros rostjai ingerlékenységének (ingerküszöb), vezetési sebességének és refrakter periódusának változásait ív Hexobarbital-Na (Evipán) hatása alatt. Úgy találták, hogy a Hexobarbital-Na koncentrációs szintjétől függően változik az ideg motoros rostjainak ingerküszöbe, distalis latentia ideje és vezetési sebessége egyaránt. Megvitatják az ezzel kapcsolatos irodalmi adatokat és a hatásmechanismus lehetőségeit.