Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(01)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Neurologiai betegségek klinikai képének változásairól a gyógyszertherapia következtében

HORÁNYI Béla

Orvosi tevékenységünkben sok esetben nem használjuk ki teljesen és helyesen a gyógyszeres therapia minden lehetőségét. Az orvosi gondolkodás általában hajlamos az egyszerű, könnyen megjegyezhető, sablonos kezelési eljárásokra. Pedig minden esetben csak akkor merítjük ki a gyógyszeres kezelés nyújtotta lehetőségeket, ha az összes körülmények gondos mérlegelése alapján, a gyógyszer hatásmechanizmusa, a betegség kórélettani viszonyainak ismeretében a megfelelő gyógyszert a megfelelő időben, a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

A Circulus arteriosus Willisi klinikai jelentősége, különös tekintettel a hypoplasiára

LEEL-ŐSSY Lóránt

A circulus arteriosus Willisi részletes anatómiai ismertetése után az egyes ágakra vonatkozó hypoplasiákat azoknak előfordulását ismerteti a dolgozat első része. A második részben a CAW-ben keringő vér dinamikai jellegzetességein mutatja be a képletnek az agyi keringés első szakaszán játszott döntő szabályozó, elosztó és collateralis szerepét. A harmadik részben az anomáliák (elsősorban hypoplasia) klinikai jelentőségét hangsúlyozza ki. 100 cerebrovascularis és 100 nem cerebrovascularis... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Metopiron hatása a cerebralis elektromos activitásra

FREY Zsuzs, HALMY László

Szerzők endocrinológiai betegeken vizsgálták a Metopiron hatását az agyi elektromos aktivitásra. 13 vizsgált beteg közül 5 esetben az elektrogenesis regularisatióját észlelték. Feltételezik, hogy a létrejött elváltozás oka a Metopiron közvetlen vagy közvetett hatása a hypothalamusra. További következtetéseikben az ACTH-synthesis napszakos ingadozása és az alpha-rhytmus chronometrikus functiója közti viszony lehetőségére mutatnak rá.

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Evipan alvásban aktivált EEG-rendellenességek klinikai értelmezése nem epilepsiás psychiatriai betegeknél

NAGY A. Tibor, KAJTOR Ferenc, HALÁSZ Péter, KLEININGER Ottó

Szerzők 86 betegnél talált aktivált EEG-rendellenesség és a különböző, nem epilepsiás psychiatriai kórképek közötti correlatiót keresik. Eseteinkben a neurosis — psychopathia — psychosis csoportokba sorolható krónikus klinikai syndromák hátterében organikus agyi károsodást, különböző fokú cerebralis atrophiát tételeznek fel oki tényezőként. Nem tartják elfogadhatónak az epilepsia fogalmának kiterjesztését mindazokra, akiknél csupán kóros EEG lelet található klinikai epilepsiás megnyilvánulások... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Agytörzsi arterio-venosus érgomolyagból eredő, öt alkalommal ismétlődő subarachnoidealis vérzés

FORNÁDI Ferenc, SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 45 éves nőbetegüket ismertetik, aki 15 év alatt 5 alkalommal állott klinikai kezelés alatt ismételten fellépő subarachnoidealis vérzések miatt. Az eset klinikai érdekességét az egyes vérzések közt eltelt időkben a beteg jó általános állapota, relatíve jól megtartott személyisége adja meg. A vérzés a mesencephalon felső harmadában elhelyezkedő arterio-venosus aneurysmából származott. Feltehetően ez az éranomalia az ismétlődő vérzések mellett szerepet játszhatott – a haemodinamikai... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Neuropathologiai elváltozások B12-avitaminosis állatkísérletekben

LEHOCZKY Tibor, SÓS József, HALASI Margit

Szerzők a világirodalomban első ízben idéztek elő B.,-hiánnyal fehér patkányon központi és körzeti idegrendszeri elváltozásokat. Ezek lényegileg azonosak voltak az anaemia perniciosa jellegzetes ideg-kórszövettani elváltozásaival (myelopathia, idegsejt-elfajulás). Az eltérést, mint a ritka, vagy hiányzó gliareactiót és az idegsejtek kiterjedt és súlyos sérülését, a kísérleti B12-hiány intensivebb biochemiai hatásával magyarázzák.