Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(02)

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Septum pellucidum-cysták tünettana

AMBRÓZY György

1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Acut schizophren psychosisok kóros electroencephalographiás jelenségeinek értékelése

MAGYAR István

Szerző 98 schizophren psychoticus beteg nyugalmi és pentametilentetrazol terheléssel készített EEG vizsgálata alapján foglalkozik e betegségnél észlelhető kóros electromos megnyilvánulások jelentőségével ill. ezek és a betegség kapcsolatával. Vizsgálatait kiegészíti áttekintő frequentiaanalysissel és ismerteti 22 betegnél a betegség indulásakor, annak fennállása alatt és a klinika gyógyulás után sorozatban készített (nyugalmi és provocatios) EEG felvételeken az electromos tevékenység változását. Megállapítja, hogy a nyugalmi felvételeken a dysrhythmiák significans jelentkezést mutatnak. Pentametilen tetrazol provocatiora 41,2%-ban paroxysmalis theta, delta, spike-wawe kitörések jelentkeztek, 32,7%-ban állandó, súlyos dysrhythmia lépett fel már egészen alacsony adag hatására. Feltételezi, hogy a pathologiás electromos megnyilvánulások a schizophren psychosis activitására utalnak, kizárólag az activ tünetek fennállása idején provocálhatók, nem függeneki betegség klinikai formájával és diffus jellegük által jelzik a subcorticalis központok kóros productióinak elsődlegességét a pathomechanismusban.

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Intézetünk rövid története az Országos Tébolydától az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetig

FEKETE János

Szerző ismerteti röviden az 1868-ban Budán megnyílt Országos Tébolyda törté netét - Országos Ideg- és Elmegyógyintézetté való átalakulásáig. - Bevezetésében visszatekintést nyújt hazánk elmebetegügyének 100 év előtti elmaradott helyzetére - egy országos elmegyógyintézet sürgős szükségességére, az 1792-ig visszanyúló hosszas tárgyalásokra – az első kórházi és magángyógyintézeti elmebetegosztályok alakulására. - Az Országos Tébolyda építkezése végre 1860. március 20-án megindult és 1868. december 6-án adták át rendeltetésének. Az intézét a bécsi és prágai elmegyógyintézetek mintájára romantikus stílusban készült, eredetileg 800 beteg befogadására. A hatalmas, akkor modern épület építészeti, műszaki stb. berendezésének leírása után szerző áttér azokra az átalakításokra, amelyeket néhány évtized után az elmebetegek korszerű elhelyezése és kezelése megkívánt. -Megemlékezik az intézet akkori orvosi és adminisztratív ellátásáról – felsorolja az intézet igazgatóit időrendi sorrendben és végül néhány kiragadott mozzanattal rámutat arra a korszerű, nagyarányú fejlődésre, amely az egykori Országos Tébolyda falai között - különösen a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt - az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetig való emelkedés idejéig történt.