Ideggyógyászati Szemle - 1988;41(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

„Morbus sacer” A pszichoterápiás szemléletmód haszna az antiepileptikus kezelés során

DR RAJNA Péter

Az esetismertetések annak bizonyítására szolgálnak, hogy a gondozás különböző hatótényezői párhuzamosan és egyidejűleg jelen vannak. Bizonyítani szeretném, hogy nem szabad és nem is lehet „először” kórismézni, „azután” gyógyszert adni, „végül ” a beteg életkörülményeivel, lelkével foglalkozni.

HUN 1988;41(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

Schizophreniában szenvedő betegek pipothiazin palmitát (Piportil L4) és pipothiazin (Piportil) kezelésével kapcsolatos megfigyelések

DR TARISKA Péter

A szerző Magyarországon elsőként számol be egy phenothiazin típusú rövid (Piportil) és tartós hatású (Piportil L4) neurolepticummal történt vizsgálatról. A hazai terápiás spektrumot mindkét készítmény bővíteni látszik, a jelentős arányú mellékhatások miatt azonban a therápiás stratégia nagy körültekintést igényel. A Piportil L4 esetén az első injectio(k) adása utáni nemritka euphoria a betegeknek a szer elfogadását nagyban segíti; e jelenség pontos eredete megállapításához további vizsgálatok szükségesek.

HUN 1988;41(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

Ágyéki porckorongsérv gyermek- és adolescens korban

DR VETŐ Ferenc, DR MÉSZÁROS István

A szerzők 3154 ágyéki porckorongsérv miatt operált beteg közül a 20. életév alattiak adatait elemzik, véleményük szerint ebben az életkorban a betegség gyakran felismeretlen marad. A fiatalkori porckorongsérv keletkezésében kiemelik a trauma szerepét, tünettanában a funkcionális jelek túlsúlyát, diagnosisában a myelographia nélkülözhetetlenségét, valamint a korai műtét felnőttkorinál kedvezőbb eredményeit, így jogosultságát.

HUN 1988;41(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

Alumínium meghatározás szérumban és liquorban

DR SZILÁGYI Á. Katalin

Szaporodnak azok az adatok, amelyek az alumínium elsődleges vagy következményes szerepére utalnak a demenciák kialakulásában. A szervezet alumíniumtartalma kb. 60 éves korig egyértelműen emelkedik, erre utalnak a szérumban talált koncentrációátlagok, s ez alól a központi idegrendszer sem kivétel, amit a liquorban mért alumínium koncentrációk támasztanak alá.

HUN 1988;41(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

Krónikus subduralis vérömleny a hátsó koponyagödörben

BARTOS László, NAGY Sándor, SZÁSZ Krisztina, VÁRSZEGI Rezső, KOPA János

A szerzők ismertetik egy esetüket, akiben hátsó koponyagödri krónikus subduralis haematomát találtak és műtéttel sikeresen gyógyították. Az esetismertetés és irodalmi összefoglaló kapcsán felhívják a figyelmet a kórismézés lehetőségeire és buktatóira.

HUN 1988;41(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

Haemorheologiai vizsgálatok cerebrovascularis kórképekben

SZIRMAI Imre, FENDLER Kornél, GÖMÖRI Éva, BÁTFAI László

287 cerebrovascularis beteg tüneteinek kialakulása után legkorábbi rheologiai adatait elemeztük a funkcionális és definitív diagnosztikai csoportokban. A rheologiai profil alapján jól elkülönülnek egymástól az agyvérzések és a agyi ischaemiák. Az angiographiával bizonyított thromboemboliás ischaemiák 9 közül 7 paraméter tekintetében szignifikánsan különböznek az agyvérzésektől. Az ischaemiás kórképek rheologiai szempontból hasonlóak. A paraméterek statisztikai eltérése csak a TIA és a thromboemboliás csoport között jelentős: az utóbbiban a TIA-khoz viszonyítva szignifikánsan magasabb a plasma viscositas és a serum fibrinogen, alacsonyabb a HDL-cholesterin/Cholesterin index. Az agyi ischaemiákban a 49% feletti hematocrit értékekhez a 40% alatti — mesterségesen létrehozott — csoporthoz viszonyítva szignifikánsan alacsonyabb serum fibrinogen és magasabb HDL/cholesterin értékek tartoznak. A rheologiai paraméterek közül a vérviscositas és a hematocrit értékek correlatioja legszorosabb a control csoportban (serum-tényezők zavaró hatásának hiánya), legalacsonyabb az elhúzódó ischaemiákban (klinikailag rosszul definiálható csoport). A plasma és vérviscositás a control csoportban nem határozzák meg egymást, az atherothrombosisoknál a fenti összefüggés szoros. Agyi keringészavarokban a rheologiai profil ismerete segítheti a diagnosztikai döntést, ezáltal az acut szakaszban a célszerű kezelést. Polyglobuliás betegek mindössze 8—10%-ánál emelkedik kóros mértékben a serum fibrinogen és kórosan alacsony a HDL cholesterin. A haemodilutio javallatához is complex rheologiai vizsgálatszükséges.

HUN 1988;41(03)