Lege Artis Medicinae - 1991;1(03)

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses rezonanciás képalkotás helye az organikus neurológiai diagnosztikában

KENÉZ József

A neuroimaging az elmúlt két évtizedben az elektronika gyors fejlődése következtében ki alakult digitális képalkotás széleskörű elterjedése miatt az organikus neurológiai diagnosztika alapvető módszerévé vált, melynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A computer tomographia (CT) és a mágneses rezonanciás képalkotás (MR) a neuroimaging legfontosabb vizsgálóeszközei. Egészen bizonyos, hogy a közeli jövőben a hazai betegellátásban is mindennapi gyakorlattá válik ezen eljárások alkalmazása. Szerző a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Hypoglycaemia-érzet diabetes mellitusban: prospektív klinikai-epidemiológiai vizsgálatok

KERÉNYI Zsuzsa, TAMÁS Gyula, KEMPLER Péter, VARGHA Péter

A hypoglycaemia az insulinkezelés egyik gyakori, és potenciálisan veszélyes mellékhatása. A hypoglycaemia gyakorisága és a hypoglycaemia-érzet felmérése céljából 91 egymást követően felvett, (48 terhes és 43 nem terhes) insulinnal kezelt cukorbeteg nőt vizsgáltunk prospektiv módon, 9-15 pontos, ismételt vércukor- profilok végzésével. Kérdőíves módszerrel regisztráltuk a betegek szubjektiv hypoglycaemiás tüneteit. A betegek kétharmadában (62/91 beteg) találtunk biokémiailag igazolt... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Pitvari daganatok operált esetei

NAGY Zsolt, HOLOMAY Miklós, VASZILY Miklós, SZÉCSI János, HORVÁTH Ambrus, PÉTERFFY Árpád

A szerzők 1986. novembere és 1989. júliusa között pitvari daganat miatt operált öt betegükről számolnak be. Két betegnél az anamnesisben nagyvérköri embolisatio szerepel, két beteg cardialis panaszok miatt került kivizsgálásra, ötödik betegüket pedig szűrővizsgálat alkalmával észlelték. Az echocardiographiával nyert diagnózist négy esetben angiocardiographiával is megerősítették. Négy esetben bal pitvari, egy esetben jobb pitvari daganatot távolítottak el. Három betegnél egyszerű resectiot... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

A természetes szülés hipotézise

BÁLINT Sándor

A szerző feltételezi, hogy van természetes szülés. Hipotézise szerint minden nő tudatalattijában megvan a természetes szülési viselkedés kódja (KOD), ami a terhes asszonyokban spontán mobilizálódhat. A szülésre felkészítés bármely módját alkalmazva, ez a mobilizáció elősegíthető, így e szülőnők szülés alatti viselkedési repertoárja bővül, s közelít a saját kódjának megfelelőhöz. Ez lehet a magyarázata a különböző szülésre felkészítő programok és az alternatív szülészet sikerének és... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Jelentés az 1989. évi magyarországi gasztroenterológiai endoszkópos tevékenységről

NAGY György, JUHÁSZ László

A Magyar Gastroenterologiai Társaság Endoscopos Szekciója Wittmann professzor vezetésével 1975-től évenként jelentést tett közzé az emésztő szervi endoscopia magyarországi helyzetéről, fejlődéséről. A jelentés 1976-ban még 75 endoscopos munkahelyen, 163 eszközzel végzett 27453 vizsgálatról számolt be. Az 1987. évi felmérés már 117 munkahelyen (37 Budapest, 80 vidék) 565 eszközzel (219 Budapest, 346 vidék) végzett 139496 vizsgálatot (36623 Budapest, 102873 vidék) tartalmazott. 13 év statisztikai... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Rövid Hírek

Nagy feloldóképességű mágneses rezonanciás képalkotás a koponyaalap érelváltozásainak ábrázolása összefoglaló tanulmány; PET, CT és MR alkalmazása a neuropsychiatriai megbetegedések differenciál-diagnosztikájában mai alkalmazási lehetőségek; Az agy fertőző megbetegedései

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Levelezés

Endobronchialis tumorok localis kezelése cytostatikumokkal; Krónikus kimerültség szindróma; Milyen kórházban szeretnék dolgozni

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Átalakítható-e az egészségügy?

GIDAI Erzsébet

Az egészségügy évtizedek óta a költségvetés mostoha gyermeke, s a gazdasági helyzetünk romlásával a többszörösen hátrányos helyzetű ágazatokhoz sorolható, mint ahogy a humán szektor egésze ide tartozik. Az 1991-es költségvetés az előző évekhez képest is rosszabb alapokat teremt, hiszen a Társadalombiztosítás (TB), amely 1990 óta finanszírozza az egészségügyet, az ágazat számára hiányt teremt az új évre.

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Orvosi közélet

FRENKL Róbert

Nemcsak a korábbiakhoz képest, önmagához, kitűzött fel adataihoz mérten is eredményesnek értékelhető a MOTESZ 1990. december 15-i közgyűlése. Cinikusok szerint a szervezet megmaradása már váratlan eredmény, de lényegesen többról van szó. A különböző szakmák jelesei talán az eseményt megelőzően gondolkodtak el igazán őszintén azon, hogy szükség van-e erre a struktúrára. Kialakult, többségében pozitív álláspontjuknak és a különböző nemzedékekhez tartozó, közéleti érzékenységgel rendelkező... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

A gróf, a gróf vízbe fúlt, avagy a Társadalombiztosítási költségvetés vitája a Parlamenti Bizottságban

ANDRÁS László

Sajátságos, ám a hosszú nyomdai átfutásra ítélt” lapok esetében ismerős újságírói feladvány úgy tudósítani események — jelen esetben törvénvek - előkészítő munkálatairól, hogy az érdeklődők már napilapokból ismerhetik a végkifejletet: a csodát, vagy egeret melyet a Tudósító szeme előtt vajúdtak a hegyek. Talán mégsem érdektelen megismerni azokat a vitákat, gondolatokat és a — sokszor a végeredménynél sokkal fontosabb — feltáruló intézményi, politikai és személyi konfliktusokat, amelyek nem csak... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Tudományos ülés a Városmajorban

NAGY Imre

A Magyar Angiológiai Társaság Phlebologiai szekciója 1990. november 30-án tartotta tudományos ülését a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikán.

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

MOTESZ közgyűlés

SIMON Tamás, GELEGONYA Katalin

A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek szövetsége (MOTESZ) 1990. december 15-én tartotta tisztújító küldöttgyűlését, kiemelkedett a rendes évi, sőt az ötévenként megrendezett küldöttköz gyűlések sorából is, és e nagymúltú szövetség meg újítását jelentette.

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

A "hippokratészi" esküről

BALLÉR Piroska

Hippokratész – az orvosideál, az ideális orvos legrégibb megtestesítője: tavaly emlékeztünk meg születésének 2450-ik évfordulójáról. Már Platon is mint híres, elismert orvost említi őt többször is (1); s ahogy teltek az évszázadok, úgy vált Hippokratész előbb abszolút tekintéllyé, majd nagy előddé és szimbólummá. Az idő múlásával egyre kevesebb adat maradt meg öróla magáról – és egyre szaporodtak a nevét viselő orvosi írások.

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Galienus és Ipocras

ZENTAI Lóránd

A címlapon: amint erre a fejük fölött olvasható feliratok: „Galienus” és „Ipocras”, valamint a különböző formájú gyógyszeres edények is utalnak, az antik orvostudomány két legnagyobb alakja, Hippokratész és Galénosz „képmása” látható. A kettős „portré”, mely Róma közelében fekvő olasz kisváros, Anagni középkori katedrálisának altemplomát díszíti, 1250 körül készült, s a korabeli festészeti stílusnak és ikonográfiai hagyományoknak megfelelően általánosított vonásokkal, idős bölcsekként ábrázolja... tovább »

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Régi tömlőbe

NEMES Balázs

Óh, nyájas olvasó, ki ezen „Éretlen medicusról” el nevezett oldalakat forgatod, talán egyike vagy azoknak, akik még nem halottak a TEMPUS-ról. Nem sokan ismerik ezt a szót, hacsak a „tempora mutantur” szóösszetételben nem. A TEMPUS azonban nem ragozható, habár múlandó: öt éven át tartó és a felsőoktatás átalakítását támogató programról van szó.