Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 477
Lege Artis Medicinae
2003. ÁPRILIS 20.
Súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes
A súlyos, heveny légzõszervi tünetegyüttest - severe acute respiratory syndrome, SARS - mint járványos, légzési elégtelenséget, halált okozó, újonnan megjelent fertõzõ betegséget csak egy hónapja ismerték fel.
Lege Artis Medicinae
2001. JÚLIUS 10.
A Hodgkin-kór kezelése
A Hodgkin-kór klonális B-sejt-betegség. Kóreredete még ma sem egyértelműen ismert, sok adat utal az Epstein-Barr-vírus kórokozó szerepére. A Hodgkinkór az esetek 70-80%-ában gyógyítható. Korai Hodgkin-kórban ma a kombinált modalitású terápiát részesítik előnyben. Klinikai vizsgálatok tárgyát képezi a szükséges ciklusszám, valamint a radioterápia dózisa és kiterjesztésének mértéke. Előrehaladott esetekben nagyobb (hat-nyolc) ciklusszámú, kombinált kemoterápia és szükség szerint érintett mezős radioterápia a választandó kezelés.
Lege Artis Medicinae
2001. ÁPRILIS 20.
A hepatitis G- és TT-vírus diagnosztikájának bevezetése Magyarországon
A vírushepatitisek döntő többségét öt hepatitisvírus okozza (A, B, C, D, E). 1995-ben három új flavivírust fedeztek fel (GBV-A, GBV-B, GBV-C/HGV), 1997-ben pedig a TT-vírust. Az irodalmi adatok alapján feltételezhető, hogy az ismeretlen eredetű hepatitises megbetegedések egy részének hátterében az újonnan felfedezett hepatitis G- és TT-vírus áll. A kutatás fő célja annak megállapítása volt, hogy ez a két vírus előfordul-e Magyarországon.
Lege Artis Medicinae
2001. MÁRCIUS 20.
Új gyógyszerek az antivirális terápiában
Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberiséget érintő, vírus eredetű járványok megelőzésére és kezelésére. Egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (AIDS, ebola, influenza) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Napjainkban jelentős előrelépés tapasztalható az AIDS-ellenes gyógyszerek fejlesztése terén, de újabb lehetőségek nyílnak a hepatitis-, a herpesz-, a cytomegalovirus és a respiratorikus syncytialis vírus okozta fertőzések kezelésében, valamint az influenza hatékony profilaxisára és terápiájára is.
Lege Artis Medicinae
2000. ÁPRILIS 01.
Kórokozók szerepe az atherosclerosis etiológiájában és patogenezisében
A jól ismert rizikófaktorok (magas koleszterin szint, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohány zás) az atherosclerosisban szenvedő betegek mintegy felénél nem találhatók meg. Az athero sclerosis a gyermekkorban kezdődik. Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy bizonyos fer tőző ágensek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Számos in vivo és in vitro adat szól amellett, hogy a Chlamydia genusba tartozó Chlamydia pneumoniae baktérium és a herpesz vírusok családjába tartozó cytomegalovirus részt vehet az atherosclerosis kialakulásában. A fertő zés mindkét patogénnel már a gyermekkorban (többnyire tünetmentes formában) lezajlik. A kórokozók kimutathatók a különböző stá diumú atheroscleroticus plakkokban; az ellenük termelt ellenanyagok nagyobb százalékban és magasabb titerben vannak jelen atherosclerosis ban szenvedő betegek esetén. Mindkét kóroko zóval fertőzött kísérleti állatokban a korai athero scleroticus laesiókhoz hasonló elváltozásokat lehet kiváltani; Chlamydia pneumoniae elleni antibiotikus kezelés következményeként az experimentális atherosclerosis regresszióját írták le. Az artériafal sejtjeinek in vitro fertőzését köve tően az atherosclerosisra jellemző sejtszintű vál tozások jönnek létre. Mindezeket figyelembe véve a Chlamydia pneumoniae és a cytomegalo virus (esetleg egyéb fertőző ágens is) hozzájárul hat az atherosclerosis kialakulásához. A fertőző ágensek szerepének bizonyítása az atherosclero sis kialakulásában a betegség jelenlegi terápiáját és megelőzését döntően megváltoztathatja, további preventív kezeléssel és antimikrobiális terápiával egészítheti ki.
Lege Artis Medicinae
2000. MÁRCIUS 01.
Ideggyógyászati Szemle
1999. AUGUSZTUS 01.
Térfoglaló agyi Toxoplasma-tályog primer manifesztáció HIV-fertőzésben
A humán immundeficiencia vírus (HIV) -fertőzések terjedésével a toxoplasmosis által okozott intracerebralis laCsiók száma növekedett. Az Egyesült Államokban az AIDS-betegek 3-10%-ában alakul ki toxoplasmaencephalitis (TE).
Ideggyógyászati Szemle
1995. MÁRCIUS 01.
HOZZÁSZÓLÁS
Acsádi és munkatársai génterápiáról közölt jelen munkája [Ideggyógyászati Szemle/Clinical Neuroscience 1995 (48):76.] a neurológiai kórképek merőben újszerű kezelési lehetőségét veti fel. A neurongénterápia területén korábban „átvivőként" alkalmazták a HSV-1 (herpes simplex vírus one) vektort, melynek számos előnye igazolódott.
Lege Artis Medicinae
1994. DECEMBER 28.
Az AIDS-járvány másfél évtizede
Az utóbbi másfél évtized kétségtelenül legtöbb izgalmat kiváltó fertőző betegsége az AIDS. Ezt a több mint 4 millióra becsült AIDS-betegen és több mint 16 millióra becsült HIV-fertőzött egyénen túlmenően a betegség különös jellegzetességei (sajátos fertőzési út, hosszú latenciaidő, csaknem 100%-os letalitás, a klinikai kép sokszínűsége, a terápiás és vakcinációs nehézségek, a prevenció elméletileg 100%-os lehetősége és nem utolsó sorban a betegséggel kapcsolatos súlyos társadalmi problémák) magyarázzák. Az AIDS-re vonatkozó ismereteink fejlődéstörténetének vázlatos ismertetése után a szerző kísérletet tesz arra, hogy a kórokozó vírus szerkezetének, regulációjának és replikációs ciklusának ismertetése alapján a betegség fenti sajátosságait megmagyarázza. Végső következtetése az, hogy a legnagyobb hangsúlyt a jövőben is a megelőző munkára kell helyezni.
Lege Artis Medicinae
1994. JÚLIUS 27.
A Newcastle disease vírus fázis II vizsgálata rosszindulatú daganatos betegekben
A Newcastle disease vírus (NDV) vakcina kedvező hatása daganatos betegekben régóta ismert. A vizsgálatok célja az inhalációval bevitt vakcina hatékonyságának és biztonságának megállapítása volt. Harminchárom terápiarezisztens, rosszindulatú daganatban szenvedő beteg kapott NDV MTH-68 vakcinakezelést. Az eredményeket 26 placebóval kezelt beteg adataival vetették össze. A betegek terminális állapotban voltak konvencionális kezelés után, de az esetleges citosztatikus kezelést a kúra előtt 3 hónappal abbahagyták. Az értékelés a tumor és a metasztázis méretének változásán, a betegek teljesítőképességének („performance" statusuknak) és szubjektív paramétereinek változásán alapult. A placebóval kezelt csoport állapota a féléves megfigyelési idő alatt romlott, ugyanakkor a vakcinával kezelt csoport nagyobb részében a daganat, illetve a metasztázis(ok) növekedése megállt, vagy regressziót mutatott. A javulást mutató esetek előfordulása az NDV-vel kezelt csoportban szignifikánsan magasabb volt, mint a placebo csoportban. A szubjektív tünetek javulása szignifikánsan gyakoribb volt az NDV-vel kezelt csoportban. A „performance" status nem szignifikánsan javult az NDV-vel kezelt csoportban, és szignifikánsan romlott a placebo csoportban. A betegek kisebb részében múló láz vagy hőemelkedés volt az egyetlen mellékhatás, amely azonban a kezelés megszakítását nem tette szükségessé. A kezelés ígéretesnek látszik és további vizsgálatokat indokol.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.